Mik lesznek a jövő húzóágazatai?
A vezetők személyisége elsősorban a vállalatok mindennapjaira hat, míg céljaik és fő ösztönzőik feltárása olyan, mint egy eredményességi előrejelzés. Mindezek alapján, az Assessment Systems International legfrissebb, régiónk három országára kiterjedő kutatása hazánkban az energetikát és a szolgáltatásokat azonosította a jövő húzóágazataiként – a vállalati vezetőket ugyanis ezeken a területeken ösztönzi legerősebben a siker és a profit, vagy éppen a folyamatos újítás lehetősége. A fejlesztési igény erőssége alapján a szolgáltatások kerültek a lista első helyére, így az informatika, a humán erőforrások, a marketing, a PR, az üzleti tanácsadás és a coaching területein a jövőben a magyar cégektől komoly eredményeket várhatunk.
„Már az előző kutatásunkból is kiderült: a teljesítményhez tartozó hatalom-, és profit-orientáltság a hazai vezetők körében kifejezetten magas” – mutat rá Fehér Zsolt, az Assessment Systems International szakértője. – „Az ágazati eredményeket összehasonlítva, a magyar vállalati vezetők céljai és értékeiből kiindulva, hosszú távon egyértelműen az energetikában látjuk a legkomolyabb, eddig részben kiaknázatlan lehetőségeket.”
Személyiségüket tekintve, az energetikában és a gyógyszeriparban tevékenykedő vezetők rendszerezettsége és kockázatkerülése átlagon felüli, csakúgy, mint stratégiai gondolkodásuk, elemzőkészségük és nyitottságuk. A különböző szakmai szolgáltatásokban dolgozók szintén átlagon felüli stratégaként, nyitott, elemzői gondolkodással igyekeznek elérni céljaikat, többi jellemzőjük azonban teljesen megfelel a népesség átlagának.
Szomorú tény, hogy a gyártás és gépipar területén, illetve a pénzügyi szektorban a vezetők több fontos kategóriában is átlag alatti értékeket mutattak: kevésbé magabiztosak, emberorientáltak, stratégiai fókuszúak, egyben kevésbé ötletesek, mint az említett kulcsszektorok képviselői. Szintén le kell vonnunk a tanulságot abból, hogy a vezetők teljesítmény iránti belső igénye a gyártás és gépipar területén a legalacsonyabb. Az pedig már inkább sokkoló, hogy az üzleti érzéket is magába foglaló fejlesztési késztetés terén a kiskereskedelem került a sor legvégére.
Fehér Zsolt szerint Csehország és Szlovákia számára szerencsés helyzetet teremt, hogy a két fő ösztönző tényező alapján külön azonosított kulcsiparágaik között átfedés van; ez az átlagosnál komolyabb növekedési potenciált jelez távközlési, illetve pénzügyi területen. De Magyarország sem marad régiós előny nélkül: a teljesítményre összpontosító vállalatok és a fejlesztést előtérbe helyező szolgáltató partnerek vezetőinek együttműködése mind a cégek, mind a makrogazdaság eredményeit képesek új szintre emelni.
