Mit mondanak az elemzők a foglalkoztatottsági adatokról?

A KSH szerdán közölt adatai szerint idén február-áprilisban 3 millió 811 ezer volt a foglalkoztatottak létszáma Magyarországon, 52 ezer fővel több, mint egy évvel korábban, ez 1,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A munkanélküliek 496 ezer fős létszáma ugyanebben az időszakban 15 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 11,5 százalékos értéke 0,1 százalékponttal haladta meg az egy évvel ezelőttit.

Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemeli: várakozásaik szerint csökkent 11,5 százalékra február-április átlagában a munkanélküliségi ráta a január-márciusi 11,7 százalékról, míg minimálisan emelkedett az egy évvel ezelőtti 11,4 százalékhoz képest.
    

A szakértő szerint teljesen megfelel a szezonalitásnak, hogy a foglalkoztatottak száma mintegy 20 ezerrel nőtt az előző három havi átlaghoz képest, míg több mint 52 ezerrel nőtt egy év alatt, túlnyomórészt a közcélú foglalkoztatásnak köszönhetően.
    

Suppan Gergely szerint az aktívak számának növekedését a szigorúbb nyugdíjba vonulási feltételek és a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata okozhatja, így a közeljövőben tovább nőhet az aktívak száma.  Szezonális hatásoknak köszönhetően a következő hónapokban tovább emelkedhet a foglalkoztatás, míg a szigorúbb feltételek miatt ennél kisebb mértékben csökkenhet a munkanélküliség - vélekedik a szakértő.Hozzátette: a nyári hónapokra 10,6 százalékra csökkenhet a munkanélküliségi ráta, majd az év végére újra elérheti a 11,4 százalékot, az éves átlagos munkanélküliség – valamivel magasabb foglalkoztatás mellett – a tavalyival egyezően, 11 százalékos lehet.
    

Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. foglalkoztatáspolitikai kutatásvezetője is úgy vélekedett, hogy 2012-ben nem várható a munkanélküliség csökkenése, így éves átlagban 11 százalék lehet az állástalanok aránya. Kifejtette: a szerdán közölt munkanélküliségi adatok alapján nagyjából stagnálás látszik, e mögött pedig egy belső átrendeződés van. A szakértő elmondta, hogy a fiatalok munkanélküliségi rátája emelkedett, mivel a stagnáló munkaerő-kereslet mellett ugyanannyian keresnek munkát, miközben az idősebb korosztályból többen dolgoznak a nyugdíjrendszerben történt átalakítások - kedvezményes nyugdíjba vonulási formák megszüntetése - miatt.
    

Adler Judit szerint az év egészében akár csökkenhet is a foglalkoztatottak száma, amelyet a közmunkaprogramok korrigálhatnak. Utóbbi kapcsán hozzátette: hogy míg a versenyszférában "szolidak" az eredmények a foglalkoztatás bővülése szempontjából, addig a közmunkaprogramokba bevontak száma dinamikusan emelkedett.
   

 A K&H Alapkezelő szerdai közleményében Horváth István befektetési igazgató úgy vélekedik, hogy a munkanélküliségi ráta csökkenése leginkább a közmunka programok tavaszi felfutásának, illetve szezonális hatásoknak köszönhető, nem pedig a versenyszféra javulásának.
    

"Így a mostani pozitív adat nem változtat az összképen, hogy a hazai gazdaság egyik szektorában sem várható számottevő növekedés: a vállalati szektorban a nagy autóipari beruházások által generált foglalkoztatottság bővülés pozitív hatását a folyamatos leépítések kioltják, miközben a kormányzati szektorban továbbra is létszámstop van érvényben" - mondta a szakértő.
    

Horváth István hozzátette: a foglalkoztatottság jelenlegi szinten stagnálása tartósan fenntartja a gyenge hazai belső fogyasztást, tovább erősítve ezáltal a gazdasági visszaesés esélyét, ami a hazai befektetési eszközök kockázatainak növekedését és alulteljesítését eredményezheti. (MTI)