Mit tegyünk, ha jön a NAV?
2018. 03. 01. 04:30
Idén év elejére teljesen megújultak azok a törvények, amelyek az adóellenőrzéseket, adópereket szabályozzák. A terület újra-szabályozása a teljes ellenőrzést érinti, az első pillanattól a bírósági szak lezárásáig. Mivel a NAV évente közel 30.000 ellenőrzést folytat le, ennek során pedig mintegy 500 milliárd forint adóhiányt és majdnem ugyanekkora összegű bírságot szab ki, ezért lényegében bárkit érinthetnek az új szabályok és korlátok -véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Az eljárás megindításáról a NAV általában előzetesen értesíti az adózót. Ilyenkor a NAV azt is jelzi, hogy milyen dokumentumokat fog kérni, és rendszerint előre egyeztetett időpontban megy a cég székhelyére. Az ellenőrzésre való felkészülés során hasznos lehet a kért iratokat szakemberrel előzetesen átnézetni, hogy ne kerüljön a NAV birtokába olyan dokumentum, amit esetleg nincs joga megismerni.
Kivételesen előfordul azonban az is, hogy a NAV egyből a cég székhelyén jelenik meg, elsősorban akkor, ha attól tart, hogy az előzetes értesítés meghiúsítaná az ellenőrzés célját.
Be kell-e engedni a NAV-ot a céghez?
Igen. Az ellenőr beléphet a cég helyiségeibe, megvizsgálhatja az iratokat, bizonylatokat, a könyveléshez használt szoftvereket. A NAV jogosult a cég tevékenységével összefüggő járművek, helyiségek átvizsgálására is, ha megalapozottan feltételezi, hogy valamilyen bizonyítékot a cég elrejtett vagy megsemmisítene. A NAV nyilatkozatot kérhet továbbá a cég alkalmazottjaitól vagy a céggel szerződéses kapcsolatban álló vagy korábban szerződéses kapcsolatban állt személyektől is (pl. volt munkavállalók).
Fontos tudni, hogy a cég képviselője vagy tanácsadója valamennyi ellenőrzési cselekmény során jelen lehet, ideértve akár az alkalmazottak vagy szerződéses partnerek nyilatkozattételét is. Ilyenkor a képviselő kérdéseket tehet fel vagy észrevételeket tehet a nyilatkozattal vagy annak jegyzőkönyvezett változatával szemben. Ezzel a joggal érdemes élni, mert később a hatóságok már csak a jegyzőkönyvekből dolgoznak, tehát ha például egy nyilatkozatot rosszul jegyzőkönyveztek, azt később szinte lehetetlen korrigálni.
Nem kell viszont beengedni a NAV-ot a magánlakásba. Ez alól kivételt csak az jelent, ha az adózó kifejezetten a lakáshoz kapcsolódó adóteher (pl. bérbeadás utáni adó) miatt ellenőriz a NAV vagy a lakás a cég székhelyeként, telephelyeként gazdasági tevékenység végzésére szolgál.
Kell-e bármit mondani a NAV-nak?
Nem. Az eljárás alá vont cég képviselője (ideérve a hozzátartozókat is) nem köteles nyilatkozni, indokolás nélkül megtagadhatja a nyilatkozattételt vagy a válaszadást. Más személyek viszont csak kivételesen tagadhatják meg a nyilatkozattételt, így például, ha őket titoktartás terheli (pl. ügyvédi titok), vagy ha vallomásukkal saját magukat vagy hozzátartozóikat bűncselekmény elkövetésével vádolnák.
Át kell-e adni a NAV által kért iratokat?
Főszabály szerint igen. Fontos azonban, hogy az átadott iratokról
fénymásolatot és tételes(!) listát készítsünk, mert gyakran van vita abból, hogy egy konkrét iratot megkapott-e a NAV.
Az iratátadási kötelezettség alól van pár kivétel. Egyrészt a NAV nem kérhet olyan kimutatást, nyilvántartást, aminek elkészítésére a céget nem kötelezi jogszabály. Így például a NAV kérheti a céget, hogy adja át a számlákat, de nem kérheti, hogy a számlákról valamilyen egyedi kimutatást készítsen a cég, ha ilyet egyébként nem készít. A NAV nem ismerheti meg az ügyvédi titkot képező adatokat sem (ügyvéddel folytatott, ügyvédi titoknak minősülő levelezést, az ügyvéd által védekezés céljából készült iratot stb.), ezek mind visszatarthatók.
Nyilvánvaló kérdés: átadjunk-e bármi olyan dokumentumot, amit a NAV nem kér? Míg ebben a kérdésben mindig érdemes szakértő véleményét kikérni, azt fontos megjegyezni, hogy a NAV elsőfokú határozatát követően az adózó korlátozva van újabb bizonyítékok előterjesztésében. Fontos ezért az adózó álláspontját alátámasztandó dokumentumokat minél előbb átadni, még akkor is, ha azokat a NAV nem kéri.
Mihez van joga az adózónak az ellenőrzés során?
Számos olyan jog illeti meg a céget, amire sokszor nem gondolunk. Mindamellett, hogy az adózó képviselője bármely ellenőrzési cselekménynél jelen lehet, bármikor felvilágosítást is kérhet a NAV-tól az eljárás állásáról vagy betekinthet az iratokba. Ezekből az adózó megtudhatja, hogy milyen irányba folyik az ellenőrzés.
Fontos joga a cégnek, hogy bármikor nyilatkozatot tehet, akkor is, ha korábban megtagadta a nyilatkozattételt. A nyilatkozattételt érdemes lehet kihasználni arra, hogy már az eljárás korai szakaszában nyomatékosan közvetítsük a saját álláspontunkat a NAV felé.
Mikor van vége az ellenőrzésnek?
Az ellenőrzésnek akkor van vége, ha a NAV úgy érzi, kellőképpen feltárta a tényállást. Erre tételesen meghatározott határidőn, de minden esetben legfeljebb egy éven belül sort kell keríteni.
Az ellenőrzést követően a NAV jegyzőkönyvben foglalja össze a megállapításait. A jegyzőkönyvben leírják az általuk megállapított tényállást, ennek bizonyítékait, és azt, hogy ha adóhiányt talált a cégnél. Bírságot a NAV csak a határozatban szabhat ki, viszont már a jegyzőkönyvben jelzi, hogy a bírság vonatkozásában milyen enyhítő vagy súlyosító körülményeket tárt fel. Erre szükség szerint az adózónak már az észrevételben reagálnia kell.
Mi az az észrevétel?
Az észrevétel az adózónál az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyvre tett ellenkérelem.
Fontos tudni, hogy az új eljárási törvény alapján az észrevétel vált a legfontosabb beadvánnyá, amit egy cég beadhat az ellenőrzés során. Az észrevétel ugyanis az utolsó lehetőség, ahol a cég korlátozás nélkül új tényt, körülményt adhat elő. Például, ezen a ponton
Mindenképpen indokolt viszont szakember bevonása abban a pillanatban, amikor a NAV olyan jegyzőkönyvet ad ki, amelyben adóhiányt állapít meg. Ha ugyanis a jegyzőkönyvre adott észrevétel nincs alaposan, szakszerűen kidolgozva, azzal az adózó egyes jogaitól és bizonyítéka előterjesztésének a lehetőségétől az eljárás teljes későbbi szakaszára elesik.
Honnan lehet tudni, hogy jön a NAV?
Az eljárás megindításáról a NAV általában előzetesen értesíti az adózót. Ilyenkor a NAV azt is jelzi, hogy milyen dokumentumokat fog kérni, és rendszerint előre egyeztetett időpontban megy a cég székhelyére. Az ellenőrzésre való felkészülés során hasznos lehet a kért iratokat szakemberrel előzetesen átnézetni, hogy ne kerüljön a NAV birtokába olyan dokumentum, amit esetleg nincs joga megismerni.
Kivételesen előfordul azonban az is, hogy a NAV egyből a cég székhelyén jelenik meg, elsősorban akkor, ha attól tart, hogy az előzetes értesítés meghiúsítaná az ellenőrzés célját.
Be kell-e engedni a NAV-ot a céghez?
Igen. Az ellenőr beléphet a cég helyiségeibe, megvizsgálhatja az iratokat, bizonylatokat, a könyveléshez használt szoftvereket. A NAV jogosult a cég tevékenységével összefüggő járművek, helyiségek átvizsgálására is, ha megalapozottan feltételezi, hogy valamilyen bizonyítékot a cég elrejtett vagy megsemmisítene. A NAV nyilatkozatot kérhet továbbá a cég alkalmazottjaitól vagy a céggel szerződéses kapcsolatban álló vagy korábban szerződéses kapcsolatban állt személyektől is (pl. volt munkavállalók).
Fontos tudni, hogy a cég képviselője vagy tanácsadója valamennyi ellenőrzési cselekmény során jelen lehet, ideértve akár az alkalmazottak vagy szerződéses partnerek nyilatkozattételét is. Ilyenkor a képviselő kérdéseket tehet fel vagy észrevételeket tehet a nyilatkozattal vagy annak jegyzőkönyvezett változatával szemben. Ezzel a joggal érdemes élni, mert később a hatóságok már csak a jegyzőkönyvekből dolgoznak, tehát ha például egy nyilatkozatot rosszul jegyzőkönyveztek, azt később szinte lehetetlen korrigálni.
Nem kell viszont beengedni a NAV-ot a magánlakásba. Ez alól kivételt csak az jelent, ha az adózó kifejezetten a lakáshoz kapcsolódó adóteher (pl. bérbeadás utáni adó) miatt ellenőriz a NAV vagy a lakás a cég székhelyeként, telephelyeként gazdasági tevékenység végzésére szolgál.
Kell-e bármit mondani a NAV-nak?
Nem. Az eljárás alá vont cég képviselője (ideérve a hozzátartozókat is) nem köteles nyilatkozni, indokolás nélkül megtagadhatja a nyilatkozattételt vagy a válaszadást. Más személyek viszont csak kivételesen tagadhatják meg a nyilatkozattételt, így például, ha őket titoktartás terheli (pl. ügyvédi titok), vagy ha vallomásukkal saját magukat vagy hozzátartozóikat bűncselekmény elkövetésével vádolnák.
Át kell-e adni a NAV által kért iratokat?
Főszabály szerint igen. Fontos azonban, hogy az átadott iratokról
fénymásolatot és tételes(!) listát készítsünk, mert gyakran van vita abból, hogy egy konkrét iratot megkapott-e a NAV.
Az iratátadási kötelezettség alól van pár kivétel. Egyrészt a NAV nem kérhet olyan kimutatást, nyilvántartást, aminek elkészítésére a céget nem kötelezi jogszabály. Így például a NAV kérheti a céget, hogy adja át a számlákat, de nem kérheti, hogy a számlákról valamilyen egyedi kimutatást készítsen a cég, ha ilyet egyébként nem készít. A NAV nem ismerheti meg az ügyvédi titkot képező adatokat sem (ügyvéddel folytatott, ügyvédi titoknak minősülő levelezést, az ügyvéd által védekezés céljából készült iratot stb.), ezek mind visszatarthatók.
Nyilvánvaló kérdés: átadjunk-e bármi olyan dokumentumot, amit a NAV nem kér? Míg ebben a kérdésben mindig érdemes szakértő véleményét kikérni, azt fontos megjegyezni, hogy a NAV elsőfokú határozatát követően az adózó korlátozva van újabb bizonyítékok előterjesztésében. Fontos ezért az adózó álláspontját alátámasztandó dokumentumokat minél előbb átadni, még akkor is, ha azokat a NAV nem kéri.
Mihez van joga az adózónak az ellenőrzés során?
Számos olyan jog illeti meg a céget, amire sokszor nem gondolunk. Mindamellett, hogy az adózó képviselője bármely ellenőrzési cselekménynél jelen lehet, bármikor felvilágosítást is kérhet a NAV-tól az eljárás állásáról vagy betekinthet az iratokba. Ezekből az adózó megtudhatja, hogy milyen irányba folyik az ellenőrzés.
Fontos joga a cégnek, hogy bármikor nyilatkozatot tehet, akkor is, ha korábban megtagadta a nyilatkozattételt. A nyilatkozattételt érdemes lehet kihasználni arra, hogy már az eljárás korai szakaszában nyomatékosan közvetítsük a saját álláspontunkat a NAV felé.
Mikor van vége az ellenőrzésnek?
Az ellenőrzésnek akkor van vége, ha a NAV úgy érzi, kellőképpen feltárta a tényállást. Erre tételesen meghatározott határidőn, de minden esetben legfeljebb egy éven belül sort kell keríteni.
Az ellenőrzést követően a NAV jegyzőkönyvben foglalja össze a megállapításait. A jegyzőkönyvben leírják az általuk megállapított tényállást, ennek bizonyítékait, és azt, hogy ha adóhiányt talált a cégnél. Bírságot a NAV csak a határozatban szabhat ki, viszont már a jegyzőkönyvben jelzi, hogy a bírság vonatkozásában milyen enyhítő vagy súlyosító körülményeket tárt fel. Erre szükség szerint az adózónak már az észrevételben reagálnia kell.
Köszönjük megkeresését
Köszönjük megkeresését, kollégáink hamarosan felkeresik a megadott elérhetőségek egyikén.
Mi az az észrevétel?
Az észrevétel az adózónál az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyvre tett ellenkérelem.
Fontos tudni, hogy az új eljárási törvény alapján az észrevétel vált a legfontosabb beadvánnyá, amit egy cég beadhat az ellenőrzés során. Az észrevétel ugyanis az utolsó lehetőség, ahol a cég korlátozás nélkül új tényt, körülményt adhat elő. Például, ezen a ponton
adhatja még elő, hogy igenis leellenőrizte a számlát kiállító eladó adószámát (ha erre korábban nem hivatkozott), vagy azt, hogy pontosan hogyan hasznosította az ellenőrzött árut. Ha az ilyen nyilatkozatot az észrevételben nem teszi meg a cég, akkor azt később hiába állítja akár a fellebbezésben, akár a bíróság előtt, azt már nem kell figyelembe venni.
Az észrevétel előterjesztésére a jegyzőkönyv átvételétől számítva 30 nap áll rendelkezésre. Fontos tudni, hogy a határidő ún. jogvesztő, tehát ezt követően akkor sem adható be észrevétel, ha az adózó a késedelmét ki tudná menteni (mert pl. külföldön tartózkodott).
Hogyan megy tovább az eljárás?
A NAV mérlegeli az észrevételben előadottakat és határozatot hoz. Mivel a határozatot ugyanaz a NAV szerv hozza, mint amelyik a jegyzőkönyvet elkészítette, ezért ritka, hogy az adóhatóság a határozatban eltérő következtetésre jut, mint a jegyzőkönyvben.
A NAV határozatával szemben fellebbezni lehet, amit a NAV felettes szerve bírál el. Ha a másodfokú határozat helyben hagyja az elsőfokú határozatot, akkor ez 30 napon elül a bíróságon keresettel támadható.
Mikor kell befizetni az adóhiányt és a bírságot?
Ha adóhiányt állapít meg a NAV, azt a másodfokú határozat kézbesítésétől számított 15. napig kell megfizetni. A másodfokú határozat kézbesítésére körülbelül az ellenőrzés megkezdését követő 1-1,5 év elteltével lehet számítani, ennyi idő van erre felkészülni.
Abban az esetben, ha a cég nem tudja megfizetni az adóhiányt vagy az adóbírságot, akkor lehetőség van fizetési könnyítést (haladékot vagy részletfizetést) kérni. Fontos, hogy ezt a kérelmet legkésőbb a fizetési határidő leteltét követő 8 napon belül be kell nyújtani, mert ebben az esetben az első fizetési könnyítés iránti kérelem elbírálásáig szünetel a végrehajtás. Ellenkező esetben, ha az adózó nem fizeti be az adótartozást és nem is kér fizetési haladékot, úgy a NAV közvetlenül az adózó számlájáról leemelheti a követelését.
Ha a cég a határozatot bíróságon megtámadja, akkor a keresetben kérhető, hogy a bíróság az ítélet meghozataláig halassza el a fizetési kötelezettséget. Bár nehezen kiszámítható, hogy a bíróság mikor hagyja jóvá ezt a kérelmet, egy kellően alátámasztott kérelemmel itt is lehet időt nyerni, ami lehetővé teszi, hogy a cég felkészüljön a fizetésre.
Mikor forduljunk szakemberhez?
Az eljárás jellegétől függ, hogy mikor és milyen mértékben javasolt szakemberhez fordulni. Egy egyszerű ellenőrzésnél, ahol a NAV előzetes értesítést küldött, nem feltétlenül szükséges szakember igénybe vétele. Ha viszont a NAV már nyilatkozattételre hívja fel a céget egy konkrét kérdés kapcsán, az rendszerint azt jelzi, hogy az adott ügyben valamilyen problémára bukkant. Ilyenkor már a legelső nyilatkozattétel előtt célszerű szakértővel beszélni.
Hasznos lehet szakember bevonása egy elhúzódó ellenőrzés során, mert az adózói jogok következetes gyakorlása javíthatja az adózó pozícióját. Megakadályozható így például, hogy a NAV olyan iratokhoz férjen hozzá, olyan nyilatkozatokat vagy iratokat szerezzen meg, amihez nem lenne joga.
Az észrevétel előterjesztésére a jegyzőkönyv átvételétől számítva 30 nap áll rendelkezésre. Fontos tudni, hogy a határidő ún. jogvesztő, tehát ezt követően akkor sem adható be észrevétel, ha az adózó a késedelmét ki tudná menteni (mert pl. külföldön tartózkodott).
Hogyan megy tovább az eljárás?
A NAV mérlegeli az észrevételben előadottakat és határozatot hoz. Mivel a határozatot ugyanaz a NAV szerv hozza, mint amelyik a jegyzőkönyvet elkészítette, ezért ritka, hogy az adóhatóság a határozatban eltérő következtetésre jut, mint a jegyzőkönyvben.
A NAV határozatával szemben fellebbezni lehet, amit a NAV felettes szerve bírál el. Ha a másodfokú határozat helyben hagyja az elsőfokú határozatot, akkor ez 30 napon elül a bíróságon keresettel támadható.
Mikor kell befizetni az adóhiányt és a bírságot?
Ha adóhiányt állapít meg a NAV, azt a másodfokú határozat kézbesítésétől számított 15. napig kell megfizetni. A másodfokú határozat kézbesítésére körülbelül az ellenőrzés megkezdését követő 1-1,5 év elteltével lehet számítani, ennyi idő van erre felkészülni.
Abban az esetben, ha a cég nem tudja megfizetni az adóhiányt vagy az adóbírságot, akkor lehetőség van fizetési könnyítést (haladékot vagy részletfizetést) kérni. Fontos, hogy ezt a kérelmet legkésőbb a fizetési határidő leteltét követő 8 napon belül be kell nyújtani, mert ebben az esetben az első fizetési könnyítés iránti kérelem elbírálásáig szünetel a végrehajtás. Ellenkező esetben, ha az adózó nem fizeti be az adótartozást és nem is kér fizetési haladékot, úgy a NAV közvetlenül az adózó számlájáról leemelheti a követelését.
Ha a cég a határozatot bíróságon megtámadja, akkor a keresetben kérhető, hogy a bíróság az ítélet meghozataláig halassza el a fizetési kötelezettséget. Bár nehezen kiszámítható, hogy a bíróság mikor hagyja jóvá ezt a kérelmet, egy kellően alátámasztott kérelemmel itt is lehet időt nyerni, ami lehetővé teszi, hogy a cég felkészüljön a fizetésre.
Mikor forduljunk szakemberhez?
Az eljárás jellegétől függ, hogy mikor és milyen mértékben javasolt szakemberhez fordulni. Egy egyszerű ellenőrzésnél, ahol a NAV előzetes értesítést küldött, nem feltétlenül szükséges szakember igénybe vétele. Ha viszont a NAV már nyilatkozattételre hívja fel a céget egy konkrét kérdés kapcsán, az rendszerint azt jelzi, hogy az adott ügyben valamilyen problémára bukkant. Ilyenkor már a legelső nyilatkozattétel előtt célszerű szakértővel beszélni.
Hasznos lehet szakember bevonása egy elhúzódó ellenőrzés során, mert az adózói jogok következetes gyakorlása javíthatja az adózó pozícióját. Megakadályozható így például, hogy a NAV olyan iratokhoz férjen hozzá, olyan nyilatkozatokat vagy iratokat szerezzen meg, amihez nem lenne joga.
Mindenképpen indokolt viszont szakember bevonása abban a pillanatban, amikor a NAV olyan jegyzőkönyvet ad ki, amelyben adóhiányt állapít meg. Ha ugyanis a jegyzőkönyvre adott észrevétel nincs alaposan, szakszerűen kidolgozva, azzal az adózó egyes jogaitól és bizonyítéka előterjesztésének a lehetőségétől az eljárás teljes későbbi szakaszára elesik.
Az MKB Bank adózás utáni eredménye elérte a 11,6 milliárd forintot
Az MKB Bank korrigált, konszolidált adózás utáni eredménye a második negyedévben 11,6 milliárd forintot tett ki, szemben az egy évvel korábbi 0,7 milliárdos veszteséggel, illetve az első negyedévi 28,9 milliárdos eredménnyel - tájékoztatta a pénzintézet a befektetőket a Budapesti Értéktőzsde honlapján közölt jelentésben.
5 millióan indulhatnak útnak Afganisztánból
Az afgán konfliktus miatt mintegy 5 millióan indulhatnak útnak Afganisztánból, hogy Nyugat-Európába vándoroljanak - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna szombat esti műsorában.
Több százezer magyar vállalkozás adminisztrációs terheit csökkenti az adóhatóság az áfatervezet kiajánlásával
Az online számlaadat-szolgáltatás kiterjesztése és az erre épülő áfatervezet-kiajánlás az elmúlt évek legjelentősebb eredménye lehet az adózáshoz kapcsolódó digitalizáció területén. Ugyan az adóhatóság által kiajánlott tervezet nem válik automatikusan bevallássá az adózók közreműködése nélkül, mégis hatalmas segítség a vállalkozások számára – derül ki Dr. Bákonyi László adójogi szakjogász elemzéséből, amely arra is kitér, mikortól működhet élesben a rendszer és milyen adminisztratív kihívásokra kell megoldást találniuk a cégeknek.
Lakhatási támogatás adómentesen – a munkásszállás lehetőségei
A világjárvány gazdaságra gyakorolt hatását tekintve elmondható, hogy a munkáltatók számottevő része munkaerőhiánnyal és a munkaerő megtartás problémájával küzd. E probléma enyhítésében segíthetnek az olyan típusú juttatások, amelyek adómentesen vagy kedvezményesen nyújthatók a munkavállalók számára. Ilyen lehet többek között a munkásszállás biztosítása.
Mazars: itt a NAV útmutatója a transzferár adatbázisok használatához
Először adott ki konkrét ajánlásokat tartalmazó útmutatót Magyarországon a vállalati szintű adatokat tartalmazó transzferár adatbázisok használatához az Adóhatóság, hívja fel az érintett vállalkozások figyelmét a Mazars. A Mazars szakértői szerint előremutató, hogy a NAV – adóhatósági ellenőrzések során már több esetben kialakuló vitás helyzetek elkerülése érdekében – több évvel a szabályozás bevezetése után közreadja az általa követendő példának tartott hazai és nemzetközi adatbázis-kutatási lépéseket, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ezeket továbbra is egyedileg kell mérlegelni és alkalmazni.
Hamisítványokat is árultak az Eb-n
A 2021-es labdarúgó-Európa-bajnokságon Budapest négy mérkőzésnek adott otthont, ahol a játékosok és a szurkolók mellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei sem tétlenkedtek. A meccsek alatt a Puskás Aréna és a hivatalos szurkolói zóna környékén a társhatóságok támogatásával foglaltak le hamis termékeket és adózatlan cigarettát.
Bővült az álláskeresőt alkalmazók adókedvezménye
2021. június 10-től bővült az álláskeresőt alkalmazók adókedvezménye. A szociális hozzájárulási adó kedvezmény a korábbi hat hónap helyett már három hónap munkanélküliség után is jár, az intézkedés 30 milliárd forintot hagy a vállalkozói szektorban - tájékoztatta az MTI-t Izer Norbert.
Így változik augusztustól a házhoz szállított ételek áfája
2021. július 31-ig érvényes az elvitelre vagy házhozszállítással értékesített étel- és alkoholmentesital-forgalomra vonatkozó kedvezményes 5%-os ÁFA-mérték. Mivel ez a tevékenység nem szolgáltatásnyújtásnak, hanem termékértékesítésnek minősül, augusztustól már újra az ÁFA-törvény szerinti 27%-os adómértéket kell rá alkalmazni. A BDO szakértői ismertették az ÁFA-kedvezmény gazdasági háttereit, illetve a kedvezmény megszűnését követő időszak kilátásait.
Mégsem lesz júliusra áfa bevallás tervezet
Úgy tűnik, hogy az e-áfa bevallásokra történő felkészülés nem csak az adózóknak, hanem az adóhatóságnak is a tervezettnél hosszabb időt igényel. Ehhez ugyanis nem csak az szükséges, hogy az adózók adatszolgáltatása legye megfelelő, hanem az adatok feldolgozásának is hibátlannak kell lennie – mondta Antretter Erzsébet, a Niveus Consulting Group adótanácsadási üzletágának igazgatója.
Mediterrán adórendszerek - nyár, tenger, adómentes osztalék
A nyári hónapokban sokan másra sem tudnak gondolni, mint a napfényes tengerpartra, az ínycsiklandó mediterrán konyhára, a portugál utcák színes épületeire, a kulturális feltöltődést nyújtó városokra. Kevesen tudják azonban, hogy a közkedvelt nyaralóhelyek a turistalátványosságokon túl az adórendszereik miatt is vonzó célpont lehetnek a fizetőképes, jómódú külföldiek számára. És nem csak egy nyári kaland erejéig, hanem akár hosszabb időre is.
Esküvő után - Mi lesz közös, és mi marad különvagyon házasságkötés után
Sok a tévhit a magyarok körében arról, hogy mi számít a házastársak közös vagyonának, és mi különvagyonnak. Az emberek 60 százaléka nem tudja például, hogy a házastárs vállalkozásából származó bevételek akkor is közösek lesznek, ha azt a másik a házasságkötés előtt alapította – derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara több mint 1500 választ összesítő online felméréséből. A válaszadók csaknem harmada tévesen azt gondolta, a házasság előtt szerzett vagyontárgyak minden esetben különvagyonnak számítanak, míg sokan hibásan abban a tudatban élnek, hogy 5 év együttélés után az élettársaknak élettársi vagyonjogi szerződés nélkül is keletkezhet a törvény alapján közös vagyona.
Igencsak rögös lehet az út, ha podcast adásban éri jogsérelem cégünket
Különösen nehéz helyzetben találhatja magát az a vállalat, amely egy podcast adásban hamis állítások miatt jogsérelmet szenved el. Ugyanis igencsak problémás lehet a helyreigazítás kérése, hiszen egy podcast nem minden esetben sajtótermék, így a tartalom közzététele sem minősül mindig médiaszolgáltatásnak – mutat rá az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás.
Eltérés az e-áfa tervezet és a cég által számolt áfaegyenlegben: visszaélhetnek az adószámmal
A legkésőbb a nyár végéig egy régóta várt funkció lép működésbe a NAV online számla-adatszolgáltatás rendszerében (OSA): az online pénztárgép (OPG) adatai is bekerülnek a számlaadatok közé, sőt a felhasználók számára is elérhetőek, letölthetőek lesznek. A két forrás összeillesztése, az összes adat egy rendszerben való kezelése teszi lehetővé az „e-áfa” szolgáltatás megvalósítását is, ami nem más, mint a NAV által készített áfabevallási tervezet kiajánlása a cégek számára. „Ezzel a kör végleg bezárul” – emeli ki Poór Károly az adóinformatikai megoldásokat fejlesztő SDSYS Zrt. cégvezetője – „a manuális rögzítés teljesen megszűnhet, hisz elegendő csak a számla (blokk) képét beszkennelni, lefotózni, és összekapcsolni a NAV által rendelkezésre bocsátott XML adatokkal.”
Célegyenesben az áfabevallási tervezetek kiajánlása
Hamarosan indul az áfabevallási tervezetek kiajánlásának a tesztüzeme, a cél az, hogy 2022-ben már a lehető legprofesszionálisabb szolgáltatást nyújtsa az adóhivatal, olyat, amely a vállalkozásoknak az egyszerűsítés mellett érdemi költségmegtakarítást is hoz - tájékoztatta Izer Norbert az MTI-t.
