Napilapok hasábjain ütköznek a brit gazdasággal kapcsolatos álláspontok
Az aláírók, köztük közgazdasági Nobel-díjasok a pénteki Financial Times levelezési rovatában, két külön levélben fejtik ki nézetüket. Mindkét levél kritikai válasz a The Sunday Times című tekintélyes vasárnapi brit lap múlt hétvégi kiadásában közölt, szintén neves gazdasági szakértők által írt felhívásra.
Ennek szerzői szerint a font megingásához és a brit gazdaságpolitikába vetett piaci bizalom elvesztéséhez vezethet a hiteles középtávú államháztartási konszolidáció tervének hiánya, és e kockázatok minimálisra csökkentése végett a brit kormány terveiben szereplő ütemnél gyorsabb, már az idén elkezdődő hiánycsökkentésre van szükség.
A pénteki Financial Timesban megjelent ellenlevelek aláírói azonban egyöntetűen tévesnek minősítik ezt a véleményt. Az egyik levélben az áll: amíg a munkanélküliség magas, addig veszélyes lenne a jelenleg tervezett - a következő pénzügyi évben a hazai össztermék (GDP) 1 százalékát kitevő - kiadáscsökkentéseknél nagyobb mértékben visszafogni a keresletélénkítő kormányzati ráfordításokat.
E felhívás szerzői szerint a történelemben számos példa van a kormányzati gazdaságélénkítő intézkedések túl korai visszavonására; ez történt például az Egyesült Államokban 1937-ben vagy Japánban 1997-ben. Mivel emberek megélhetése forog kockán, egy felelős kormánynak kerülnie kell a meggondolatlan intézkedéseket - fogalmaznak a levél aláírói, akik szerint az "éles sokkterápia" recesszióveszélyes megoldás lenne. A felhívás szerint az sem helytálló vélekedés, hogy a brit államadósság kicsúszott volna az ellenőrzés alól.
A GDP-arányos nettó adósságráta alacsonyabb, mint a hét vezető gazdasági hatalom (G7) átlaga, és a jelenlegi kormányzati tervek alapján 78 százalékon fog tetőzni 2014-2015-ben, utána csökkenésnek indul - áll a pénteki Financial Timesban közölt levelek egyikében. A szerzők szerint még a tetőzés is alacsonyabb adósságrátát jelent majd az 1815 óta eltelt békeévek brit átlagánál. A brit államadósság-pályával kapcsolatban azonban vannak jóval borúlátóbb előrejelzések is a Cityben.
A Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő az idei brit pénzügyi év költségvetésének bejelentése után stabilról leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta Nagy-Britannia - az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság - lehetséges legjobb, "AAA" szintű szuverén adóskockázati besorolásának kilátását, arra a várakozására hivatkozva, hogy a jelenlegi államháztartási folyamatok nyomán a brit nettó államadósság középtávon megközelíti a hazai össztermék 100 százalékát.
A pénteki Financial Timesban megjelent másik levél 58 aláírója - köztük olyan személyiségek, mint Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász professzor - ugyanakkor azzal érvel, hogy jóllehet szükség van költségvetési konszolidációra, az intézkedések időzítésének azonban a gazdasági kilábalás lendületétől kell függnie.
E levél szerint a The Sunday Timesban megjelent, gyorsabb konszolidációt sürgető felhívás húsz aláírója nem vette figyelembe, hogy a brit GDP-érték 2008 szeptembere óta több mint 6 százalékkal zuhant, a munkanélküliség csaknem 2 százalékponttal nőtt, és a gazdaság még mindig nincs biztos kilábalási pályán.
A Financial Timesban közölt levél szerzői szerint kérdés, hogy Nagy-Britannia külföldi hitelezői miképp reagálnának, ha az "ádáz kiadáscsökkentések" ismét recesszióba taszítanák a brit gazdaságot. Éppen a költségvetés fenntarthatósága miatt kell elsődleges fontosságú célkitűzésnek lennie a robusztus gazdasági növekedés helyreállításának - áll a közgazdászok pénteki levelében.
A csillagászati összegű gazdaságösztönző és banki tőkepótló intézkedések nyomán a hazai össztermékhez mért brit államháztartási hiány a kormány előrejelzése szerint is eléri a 12,6 százalékot az idei pénzügyi évben. Ez 178 milliárd font (55 ezer milliárd forint) éves nettó államháztartási hiteligénynek felelne meg, és a modern brit gazdaságtörténet legnagyobb deficitje lenne.
