Nem jó megoldás a szerződésmódosítás az euróválság kezelésére

Az EP-alelnök az MTI-nek pénteken úgy nyilatkozott, tíz évig tartott a Lisszaboni Szerződés kidolgozása, és annak módosítása - amelyhez minden tagállam ratifikációjára, egyes országokban népszavazásra lenne szükség - legalább három-négy évet venne igénybe. Ez nem könnyű feladat, hiszen annak idején az uniós alkotmányos szerződés is a ratifikáción bukott el - emlékeztetett.

A 2004-ben aláírt alkotmányszerződés azért nem lépett életbe, mert azt Franciaország és Hollandia állampolgárai 2005-ben népszavazáson elutasították. A 2007 első felében az EU soros elnöki tisztét betöltő Németország egyik legfontosabb feladataként kezelte, hogy új lendületet adjon az alkotmányról folytatott eszmecserének, és júniusban a tagállamok megegyeztek az új alapszerződés főbb pontjairól.

A dokumentum végleges szövegét a portugál elnökség idején, 2007. december 13-án fogadták el. Miguel Angel Martinez az MTI-nek azt hangsúlyozta, hogy a szerződésmódosítással csak halogatnák az euróövezeti problémák megoldását, pedig a piacok gyors változásai miatt azonnali fellépésre van szükség.

Hangoztatta, az EU-nak mindenképpen megoldást kell találnia a kialakult helyzetre, hiszen más ezt nem fogja megtenni helyette. A Lisszaboni Szerződés jelenlegi formájában és az uniós intézmények megfelelő eszközök ehhez, csak arra van szükség, hogy a tagállamok felismerjék, együtt sokkal hatékonyabbak, mint külön-külön.

Az európai vezetők közül Angela Merkel német kancellár sürgeti a leginkább a Lisszaboni Szerződés átírását. Azzal érvel, hogy a módosítások elengedhetetlenek, ha gyorsabb integrációt és nagyobb fokú stabilitást akarnak elérni az euróövezeten belül. Franciaország is felsorakozott a német kormányfő mögött, szükségesnek ítélve a módosítást. A változtatások között szerepelnek szigorúbb szankciók azon államok ellen, amelyek túllépik a költségvetési hiányra megszabott felső határértéket.

Mint az EP-alelnök elmondta, paradox az a helyzet, hogy az emberek úgy érzik, az EU és benne az EP tőlük távol álló, idegen szervezet, holott a közös törvényhozás is rengeteg olyan kérdéssel foglalkozik, amelyek hatással vannak az emberek mindennapi életére. Ráadásul az EP-ben a polgárok által választott képviselők ülnek, vagyis a magyarokra is érvényes uniós döntésekhez Magyarország is hozzájárul - mutatott rá. Úgy fogalmazott, ennek a demokratikus deficitnek a rossz kommunikáció az egyik oka, a másik pedig az, hogy a tagállamok kormányai hajlamosak a jó döntéseket saját maguknak, a népszerűtlenebbeket az uniónak tulajdonítani.

Miguel Angel Martinez kitért arra is, hogy az EP alighanem az egyetlen olyan nemzetek feletti intézmény, amelynek minden polgár folyamatosan, a saját nyelvén követheti a munkáját. Az interneten a magyarok magyarul hallhatják, mit mondanak a képviselők az Európai Parlamentben - közölte, hozzáfűzve: ezzel szemben országában, Spanyolországban nem közvetítik teljes egészében a parlament munkáját.