Németország lett a munkanélküli dél-európai fiatalok célpontja

Jose Sandino és Juan Alberto Fuente harmincas éveikben járó mérnökként érkeztek Münchenbe a dél-spanyolországi Malagából. Mindketten több mint egy évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkeznek, ám a spanyol gazdasági válság közepette állástalanná, majd bevándorlóvá váltak. Sandino elmondása szerint nehéz elhinni, hogy az őt foglalkoztató spanyol vállalattól nemrég még busás fizetést kapott, majd az ottani ingatlanszektor összeomlása után a saját élete is összeomlott. Sandino állapotos barátnője gyermekük júliusi születése után követi párját Németországba. Fuente megtehette volna, hogy visszaköltözik a szüleihez, de mint mondta; neki nem ez az életcélja.
    

A két spanyol elmondta: Németországban töltött első két hetükben mély benyomást tettek önéletrajzukkal a német vállalatokra, akik azt tanácsolták nekik, hogy azt követően keressék fel őket újra, miután megtanultak németül. A spanyol munkanélküliség a hozzájuk hasonló magasan képzett fiatalok tízezreit érinti, s az ibériai országot több mint egy generáció óta többen hagyják el, mint ahányan odaköltöznek.
    

A régóta Münchenben élő Cristina Rico spanyol bevándorló szerint északra jönni korántsem "habos torta", s a felkészületlenek gyakran elvéreznek. Mind mondta, sok spanyol anélkül hallotta meg Angela Merkel német kancellár tavalyi felhívását, amelyben Németországba csábítja a dolgozókat, hogy teljesen megértették volna annak jelentőségét. Rico szerint sok angolul vagy németül nem beszélő diplomás spanyol tér vissza hazájába.    
    

Marten Olsen amerikai közgazdász az európai munkaerőpiac vizsgálatakor megállapította, hogy Spanyolországban az elmúlt években 24 százalékkal nőtt a foglalkoztatás költsége a munkabérek és a juttatások növekedése miatt. Mindeközben a termelékenység közel változatlan maradt, nem úgy mint Németországban, ahol épp ennek ellenkezője figyelhető meg.
    

Az Európai Unió immáron két éve tartó adósságválsága által leginkább sújtott Görögországban egyre több fiatal kezdett németül tanulni - derült ki az EUobserver összeállításából. Az athéni Geothe Intézetbe a tavalyihoz képest idén 23 százalékkal többen jelentkeztek, amit Ulrike Drissner, a német nyelvintézet helyettes igazgatója egyértelműen a válsággal magyarázott. Drissner szerint a jelentkezők "kétségbeesetten kutatnak jobb lehetőségek után a munkaerőpiacon", ami nem jelenti azt, hogy azonnal el akarják hagyni Görögországot, de sokan eljátszanak a gondolattal. Az igazgató hangsúlyozta, hogy egyre fiatalabbak jelentkeznek a nyelviskolába; míg korábban főként 30 év felettiek keresték az intézményt, ma egyre több huszonéves látogatja őket.  
    

A német nyelv iránti érdeklődés azt követően ugrott meg, hogy statisztikák igazolták; a német gazdaság tavaly 3 százalékos növekedésével és az elmúlt húsz éve legalacsonyabb, 6,8 százalékos munkanélküliségi rátájával továbbra is robosztus volt. Ezzel szemben a görög gazdaság 2009 és 2011 vége között 17 százalékkal csökkent, miközben a munkanélküliség 18 százalék körül mozgott, amely a fiatalok körében a 48 százalékot is eléri.
    

Janisz Emmanuilidisz, a European Policy Centre brüsszeli agytröszt vezetője annak a véleményének adott hangot, hogy a görög fiatalok a magas munkanélküliség és az évek óta tartó recesszió miatt képtelenek bebizonyítani termelékenységüket. A szakértő szerint ezek a fiatalok - a Görögországban tapasztalt németellenes érzelmek, a harag ellenére - Németországban látnak potenciált a jobb boldogulásra. (MTI)