Nincs szükség újabb intézkedésekre a hiánycél tartásához - NGM
Banai Péter Ernő válaszában közölte: a Széll Kálmán Terv 2.0-ban szereplő konvergenciaprogram összeállításánál, a bevételek és kiadások prognosztizálásakor a kormány 2012-re már a 0,1 százalékos növekedési mértékkel számolt a korábbi 0,5 százalék helyett. Ebből következően nincs szükség a bejelentettek mellett újabb intézkedésekre a hiánycél tartásához.
Az I. negyedéves GDP-adatok belső tartalma még nem ismert, így a rendelkezésre álló információk alapján nem indokolt az előrejelzés felülvizsgálata. Az államháztartási egyenleg szempontjából meghatározó GDP-komponensek tekintetében pedig a Széll Kálmán Terv 2.0-ban szereplő makrogazdasági prognózis továbbra is reális - fogalmazott a helyettes államtitkár.
Az áprilisi 289,3 milliárd forintos többlet az államháztartásban némileg meghaladta az előzetesen számítottat - felelte egy másik újságírói kérdésre Banai Péter Ernő. A hiány lefutása a tervek szerinti, amelyhez illeszkedik az április végi, az éves terv közel 40 százalékának megfelelő pénzforgalmi deficit - közölte az NGM helyettes államtitkára. (Április végén az összesített deficit 228,2 milliárd forint volt.) A negyedéves várható adatok közlése továbbra sem szerepel a tárca tervei között - tette hozzá.
Banai Péter Ernő egy következő kérdésre rögzítette: a 2008-as IMF-hitel következő törlesztő részletének keretében májusban 181,5 milliárd forintot fizetett vissza az Államadósság Kezelő Központ. A törlesztés a rendelkezésre álló forint forrásokból a kormányzati devizabetét érintetlenül hagyása mellett történt.
Az MTI kérdésére, hogy mivel magyarázza az első négy hónapban a bázisnál 200 milliárd forinttal több áfa-bevételt, a helyettes államtitkár közölte: a tavalyi évhez képesti áfa-bevételi többletből mintegy 85-90 milliárd forintot magyaráz a 45 napról 75 napra változtatott visszautalási határidő-módosulás. A többlet fennmaradó részét az áfa-kulcs év elejétől hatályos emelése, valamint a reálgazdasági folyamatok magyarázzák.
A határidő módosítás kapcsán Banai Péter Ernő megjegyezte, hogy a szabályozás változása csak pénzforgalmi értelemben jelentett, jelent többletet az államháztartás részére, az európai uniós módszertan szerint nem. Vagyis e változás nem érinti a 2,5 százalékos hiánycél teljesítésének feltételeit, a módosítás célja az áfa-csalások elleni hatékonyabb fellépés volt.