Nyugdíjas nagymamák sorsa - unokázás helyett munka vár rájuk
A férfiakénál rövidebb szolgálati idő és alacsonyabb átlagkereset szűkös nyugdíjas éveket jósol ugyanis a nők számára. Az OTP Nyugdíjpénztár nőnap alkalmából a nők nyugdíj kilátásait veszi górcső alá.
Nagy ára lehet a korai nyugdíjnak
Legszívesebben az unokák társaságában töltenék időskori éveik nagy részét a magyar nők az OTP Nyugdíjpénztár 2019-es Pulzus kutatása alapján. Új felfedezéseket és hobbikat csupán a női kitöltők 27 százaléka kíván magának idős éveire, a válaszadók majdnem fele pedig leginkább pihenni szeretne a munkával és gyerekneveléssel töltött évtizedek után. A magyar nők még néhány évvel meg is növelhetik a nyugdíjas időszakot terveik megvalósításához, hiszen Magyarországon a nők kedvezményesen mehetnek öregségi nyugdíjba 40 év szolgálati idő után, amennyiben a 40-ből legalább 32 év keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idejük van.
Önnek sok vagy kevés a nyugdíja? ITT megmutatjuk a hazai nyugdíjakhoz képest
Sokak számára azonban csak álom maradhat a „főállású nagymamaság” vagy a jól megérdemelt pihenés. Az elöregedő népesség és a stagnáló nyugdíjminimum (az öregségi nyugdíj legkisebb összege 2008 óta 28.500 forint) egy olyan jövőt vetítenek elő, amelyben a megélhetésért való küzdelem tölti ki a mindennapokat, az unokák, a hobbik és az utazások helyett. Emellett más nehézségekkel is szembe kell nézniük a nőknek Magyarországon a nyugdíj tekintetében. A szolgálati idő és a havi átlagkereset alapján állapítják meg az öregségi nyugdíj összegét, azonban mindkét mutató értéke alacsonyabb a nőknél, mint a férfiaknál, így ez a különbség a nyugdíj összegében is megjelenik. A KSH 2019-es adatai szerint a nők és a férfiak átlagkeresete közötti különbség meghaladta a 65 ezer forintos értéket, az öregségi nyugdíj tekintetében pedig ez a különbség 18 ezer forint volt.
Sok nőnek így ahelyett, hogy kiélvezné a kedvezménnyel járó nyugdíjas éveket, még dolgoznia kellhet a 60-as éveiben is ahhoz, hogy megfelelő anyagi körülményeket teremtsen. Ennek ellenére az OTP Nyugdíjpénztár megbízásából készült 2019-es Pulzus kutatás női kitöltőinek 68 százaléka egyáltalán nem tesz félre időskori éveire. „A gyereknevelés, karrierépítés és a háztartás vezetése sokszor egyszerre képezik a XXI. századi nő mindennapjainak részét, így a nyugdíjaskor végre a jól megérdemelt pihenés időszakát kellene, hogy jelentse a nők számára is. Habár a női nyugdíjkedvezménnyel sokan előbb kezdhetik meg a nyugdíjas éveket, sajnos ez mégsem feltétlenül jelenti azt, hogy korábban maguk mögött hagyhatják a munkás mindennapokat.
Az elöregedő társadalom, a fizetésbeli különbségek, és a gyerekekkel otthon töltött idő mind gátat jelenthetnek az anyagi gondoktól mentes nyugdíjaskor megteremtéséhez” – mondta el Horpácsi Krisztina, az OTP Nyugdíjpénztár főosztályvezetője. – „Az időben megkezdett nyugdíjcélú megtakarítással azonban biztosítható, hogy ez az időszak valóban arról szóljon, amit szeretnének, legyen szó unokákkal töltött időről vagy a dédelgetett álmok megvalósításáról. Örömmel látjuk, hogy az OTP Nyugdíjpénztár új belépői között a nemek aránya kiegyenlített: az öngondoskodók 51 százaléka nő volt 2019-ben” – tette hozzá.
Európai kitekintés: eltérő nyugdíjkorhatár, ugyanaz a nehézség
Európai viszonylatban a 2019-es Pension at a Glance kiadvány adatai szerint az OECD országokban átlagosan 63,5 évesen mennek nyugdíjba a nők és 64,2 évesen hagyhatják maguk mögött a munkával töltött éveket a férfiak. Magyarországon ez a szám 1,5 évvel alacsonyabb, a nők átlagosan 61 évesen mennek nyugdíjba a 64 éves nyugdíjkorhatárral szemben a KSH adatai alapján. Van olyan ország is, ahol ennél korábban, már akár 48 évesen is élhetnek a lehetőséggel, míg például Izlandon 67 éves koruk előtt csak álmodozhatnak a nők munkamentes évekről. Összességében a társadalmi tendenciák tükrében, az alacsony nyugdíjkorhatár és a nyugdíjkedvezmények ellenére úgy látszik, a nők Európa-szerte leginkább magukra számíthatnak, ha munka helyett pihenéssel és unokázással töltenék 60-as éveiket.
