Nyugdíjemelés - mit ír elő a törvény, mennyivel kell évente emelni a nyugdíjakat?

A nyugdíjak évenkénti rendszeres emelésének szabályai 

(1) A bevezetőben megnevezett törvény szerint a tárgyév január 1-je előtti időponttól megállapított társadalombiztosítási nyugellátást - ideértve a törvény 6. § (4) bekezdésében meghatározott ellátásokat és a baleseti járadékot is - a megállapítás naptári évét követően minden év január hónapjában az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni.

(Megjegyzés: ez tehát magyarra fordítva azt jelenti, hogy egy adott év január 1-én annyival kell megemelni a törvény szerint a nyugdíjakat, amennyi az adott évre "tervezett", azaz várható infláció mértéke. Itt tehát az a kérdés, hogy hogyan lehet ezt előre tudni, és hol van ez az inflációs prognózis leírva?)

Mennyi idő van még hátra az életedből? ITT kiszámolhatod... Tényleg.

Rendben, de honnan tudjuk, ki mondja meg, hogy mennyi lesz az infláció?

(2) A tárgyévi tervezett fogyasztói árnövekedést a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg. Ha fellapozzuk a nevezett Költségvetési Törvényt, akkor annak 56. §-a alatt az alábbiakat olvashatjuk:

A nyugdíjemelés, egyes illetmények és meghatározott díjak, támogatások és járadékok alapjának mértéke

A 2020 januárjában a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapján esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál 2,8%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.

Ez alapján 2020. január 1-én 2,8%-os nyugdíjemelés lesz hazánkban.

Mi van akkor, ha rosszul "lövik be" az inflációt?

(3) Ha a fogyasztói árak növekedésének tárgyévben várható mértéke legalább 1 százalékponttal meghaladja az (1) bekezdés szerinti mértéket, akkor november hónapban - január 1-jére visszamenőleges hatállyal - kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani. Amennyiben az eltérés az 1 százalékpontot nem éri el, akkor november hónapban az egész évre járó különbözetet egy összegben kell kiutalni.

Az un. nyugdíjas inflációt kell alkalmazni akkor, ha...

A (3) bekezdés szerinti nyugdíjemelésnél a nyugdíjasok fogyasztói ár növekedésének - a tárgyév első nyolc hónapjának tényadatára alapozott - várható mértékét kell figyelembe venni, amennyiben az meghaladja a fogyasztói árnövekedés várható mértékét.

(Megjegyzés: Ez azt jelenti, hogy a Központi Statisztikai Hivatal amellett, hogy publikál egy inflációs adatot, amellett számolnak egy speciális, a nyugdíjasok eltérő fogyasztói szokásait pontosabban tükröző nyugdíjas-inflációt is. Gondoljunk bele például, hogy egy nyugdíjas általában többet költ pl. gyógyszerre, míg kevesebbet költ pl. tartós fogyasztási cikkekre, mint pl. gépkocsi. Emiatt mondja azt a törvény, hogy ha az un. nyugdíjas infláció nagyobb, mint a "sima infláció", akkor a nyugdíjas inflációt kell figyelembe venni a nyugdíjak emelésekor. Az alábbi táblázatban a KSH által használt eltérő fogyasztói kosár-szerkezet látható.)

forrás: KSH.hu

Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a tényleges, illetőleg a várható makrogazdasági folyamatok és adatok ismeretében a szükséges feltételek megléte esetén további kiegészítő intézkedéseket tegyen a nyugdíjakkal kapcsolatban.

Ennyi nyugdíjas van ma Magyarországon, és ITT mutatjuk mennyiből élnek!