Olajpiaci körkép - év első két hónapjának távlatából

Az elmúlt héten az elemzett árupiacok helyzetét leginkább meghatározó tényezők:

A Kínából érkező adatok – az ipari termelésről, kiskereskedelmi értékesítésről és kereskedelmi mérlegről szóló adatok a piaci várakozásoknál sokkal rosszabbnak bizonyultak, mindazonáltal a 20 hónap óta legalacsonyabb szinten lévő infláció (CPI: 3,2% ellenében a piaci konszenzus: 3,4%) kihat a Kínai Népi Bank monetáris politikájának további lazítása iránti piaci várakozások növekedésére.

Az USA-ból érkező adatok – az amerikai munkaerő piaci adatok a piaci várakozásoknál minimálisan voltak jobbak, ezért aztán nem is váltottak ki nagyobb eufóriát a kockázatos aktívumok piacán A jegybankok – a jegybankok havonkénti határozatai és bejelentései sem okoztak nagyobb zavart a piacon; a legnagyobb közülük – az Európai Központi Bank – egy következő likviditásbővítő akció (LTRO) valószínűségét csekélynek sugallta, ami egybevágott a piaci várakozásokkal.

A nyersanyag minden fajtájának erős áremelkedésén kívül a 2012-es év első két hónapja nem hozott semmiféle jelentősebb, fundamentális természetű, fizikális problémákat. Az OPEC országok februárban rekord mennyiségű kőolajat termeltek ki (31 millió hordó/nap), főképpen a növekvő líbiai, iraki és angolai kitermelésnek köszönhetően. Az amerikai ügynökségek szerint januárban és februárban az USA-ban is emelkedett a nyersanyag kínálat 0,7 millió hordóval/nap év/év a gyorsan fejlesztett, nem hagyományos
forrásokból származó kitermelés eredményeképpen.

Nem maradtak le a volt szovjet tagköztársaságok se, amelyek 0,2 millió hordóval/nap növelték a kitermelést 2011 januárjához és februárjához képest. A kínálati oldalt gyengítő tényezőként kell megemlíteni a szudáni és jemeni olajszállítások körüli viszonylag kisebb zavarokat. Minek következtében a globális kínálat 0,8 millió hordó/nap év/év nagyságú bővülést mutatott. A januári és februári kereslet viszont körülbelül 0,9 millió hordóval/nap volt nagyobb, ami főleg az ázsiai országok részéről jelentkező gyorsan növekvő szükségletek következménye.

Az olajárak év eleje óta tartó emelkedései tehát „spekulatív” jellegűek. A pénzügyi befektetők amerikai és európai olajra kötött ügyletei diszkontálják a további hónapokban és a következő évben jelentkező piaci deficitó növekedést. Az árupiacokon az olajra kötött ügyletek tekintetében a spekulatív long pozíciók nettó mennyisége megközelíti a 2011 második negyedévi csúcsokat. Deficitnövelő tényezőként értékelendő az USA és az EU szankcióinak következtében a kínálat potenciális csökkenése Iránban kb. 1 millió hordóval/nap valamint egyes ázsiai országok beleegyezése az iráni nyersanyag import csökkentésébe. A világ alacsony olajkészletei miatt valamint a szaúd-arábiai gyors kitermelés-bővítési lehetőségek 3 év óta legalacsonyabb szintje miatt az olajpiac manapság jobban ki van téve a nyersanyag szállítási prolémáknak mint még egy évvel ezelőtt.

Alap forgatókönyvünk szerint és abból a feltételezésből kiindulva, hogy szinten marad a jelenlegi olaj kitermelés Szaúd-Arábiában, illetve Líbiában és Irakban bővülésre kerül sor, amit aztán a következő hónapokban amortizálni fog a csökkenő iráni kínálat, végeredményben nulla millió hordó/nap körüli egyenleget kellene eredményezzen az olajpiacon az egész 2012-es évben.

Egy szélsőséges forgatókönyv szerint, amelyben az iráni olaj soron következő fogyasztói deklarálnák nyersanyag igényük csökkentését, tekintettel a kereslet igen alacsony mértékű árrugalmasságára az olaj jegyzések kb. 25 USD értékben növekednének minden egyes további 1 millió hordóért/nap, ami el is tűnne a piacról (Irán napi 2,5 millió hordót exportál).

A jelenlegi olajárakat fenntartó lényeges tényezők a kockázati prémium egyaránt valamint a helyzet negatív forgatókönyv szerinti alakulásának magas valószínűsége:

a)Az Arab Tavasz országaiban, ott ahol a hatalmat ultrakonzervatív iszlamista erők vették át nagy mértékű bizonytalanság érzékelhető a helyzet alakulásával kapcsolatban

b)Az iraki hatóságok által deklarált nagy mértékű kitermelés bővítés erősen kétséges az ország belügyi problémái miatt

c)Egyre inkább valószínű a háború a Perzsa Öbölben, mivel a teheráni hatóságok a szankciók által okozott gazdasági problémák ellenére sem változtattak retorikájukon

Technikai Elemzés

Az egész február folyamán észlelt folyamatos emelkedések után az olajárak a konszolidációs szakaszba érkeztek. Az Elliott hullám-elméletből ismert jelölések szerint a jelenlegi konszolidáció a teljes impulzusnak még csak a negyedik hulláma, tehát befejezésekor, amely a csatorna alsó korlátjának tesztelésével együtt következhetne be, számíthatnánk még egy emelkedésre. Ekkor keletkezhetne az ötödik hullám, amely 130 USD/hordó szint fölé vihetné a jegyzéseket.

Összegzés

Az alap forgatókönyvből kiindulva és az aktuális geopolitikai helyzet stabilizálódását feltételezve a következő negyedévekben az olajárak esésére számítunk (előrejelzéseink a soron következő negyedévek végén: 130, 125, 120, 115 USD hordónként). A fegyveres konfliktus forgatókönyve egész idő alatt nem kifizetődő a nagy olaj importőrök, még az ázsiaiak számára sem. Éppen ezért avval számolunk, hogy a kormányok és nagy olaj konszernek képviselői által az Iránnal való együttműködés szűkítéséről tett deklarációk már pár hónap múlva láthatóvá válnak az adatokban.

Bármely más piachoz hasonlóan, amelyen az emelkedésekért nagy mértékben felelősek a pénzügyi befektetők, az olajpiac a nagy felvásárlás miatt erős korrekcióknak van kitéve mint pl. a teheráni hatóságok meghökkentő, a Nyugat - Irán tengely feszültségét enyhítő nyilatkozatainak következtében.