Optimisták a magyar cégek - Vagy mégsem?
A felmérés szerint a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) tervezett beruházásaik közel felét (49 százalékát) hajtották végre az elmúlt 12 hónapban, ami a következő évben mintegy 10 százalékkal növekedhet. A vállalatvezetők felmérésben adott válaszai alapján az elmúlt évben megvalósult 1.085 milliárd forintos beruházási összérték a következő 12 hónapban elérheti az 1.211 milliárd forintot is, ami cégenként átlagosan 6,3 millió forintos beruházást jelent. A legambiciózusabbak a szektoron belül a közepes (10-49 főt foglalkoztató) vállalkozások: a tervezett beruházási összérték közel fele (568 milliárd forint) ebben a szegmensben valósulhat meg.
A kutatás idén először kitért az ingatlancélú beruházásokra (vásárlásra, építésre illetve bérlésre) is, amiből kiderült: a vállalkozások a fentieken túl további 1.082 milliárdot terveznek ingatlanba fektetni, az ezzel együtt számított beruházási összérték tehát elérheti a 2.293 milliárd forintot. Az ingatlancélú beruházásokat a gyártószerkezetek (631 milliárd forint) és a haszongépjárművek (376 milliárd forint) követik. IT célokra a cégek 174 milliárd forintot, irodai eszközökre 30 milliárd forintot költenének.
Az eddigi évekhez képest a beruházások mögötti fő motiváció immár nem az amortizálódó eszközök pótlása, hanem sokkal inkább a hatékonyságnövelés és a kapacitásbővítés, ami azt jelzi, hogy a cégek elkezdtek bővülésben gondolkodni. A fejlesztéseket illetően a vállalkozások nagymértékben támaszkodnának az uniós támogatásokra: a beruházásokat a megkérdezettek közel harmada (27 százaléka) finanszírozná EU forrásból, további 12 százalék pedig állami program által biztosított pénzügyi forrást igényelne. Banki hitelt a válaszadók 8 százaléka, lízinggel együtt 14 százaléka venne igénybe. A foglalkoztatásra vonatkozó tervek is jelentős bővülést vetítenek előre: a megkérdezett vállalkozások mintegy harmada tervez létszámbővítést, ami összesen 86.699 új munkahely létrejöttét jelentheti jövőre. A tervezett létszámbővítés leggyakoribb oka a megrendelések növekedése.
„A Budapest Bank az MFB Pontokon keresztül elérhetővé tette az uniós hiteltermékeket, ezen kívül saját, EUBázis2020 nevű, a megpályázható pályázati források felkutatásában jártas tanácsadói szolgáltatása és professzionális pályázatíró partnerei révén is segíti a vállalkozásokat az uniós pénzek elérésében. Fontosnak tartjuk felhívni a vállalkozások figyelmét arra, hogy a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban jelentős elmozdulás látható a visszatérítendő uniós források irányába, ezért a cégeknek azt javasoljuk, hogy a finanszírozhatóságra vonatkozó kérdésekről mindenképpen konzultáljanak a bankjukkal” - mondta Tóth Viktor, a Budapest Bank vállalati üzletágvezetője.
A cégvezetők között bár szűken, de továbbra is többségben vannak azok, akik pozitívan tekintenek gazdasági kilátásaik elé, így változatlanul a pozitív tartományban, +2 százalékon maradt a nettó jövőkép mutató, ami a pesszimistán (29 százalék) és az optimistán (31 százalék) gondolkodók különbségét jelzi. A tavalyi, +27 százalékos jövőkép mutató után ez visszaesésnek tűnhet ugyan, ám fontos megjegyezni, hogy 2015-ben év elején, míg 2016-ban a harmadik negyedévben történt a felmérés, a cégvezetők pedig jellemzően nagyobb optimizmussal vágnak neki egy új üzleti évnek, míg az év vége felé közeledve egyre reálisabban tudják megítélni várakozásaik teljesülését. A kkv-kon belül a közepes (10-49 főt foglalkoztató) vállalkozások a leginkább derűlátók, közülük 48 százalék látja pozitívan a jövőt.
Az óvatos optimizmust alátámasztja, hogy a cégvezetők 48 százaléka ugyanakkora, 28 százaléka pedig magasabb nettó árbevételre számít a tavalyihoz képest. Azok, akik magasabb árbevételre számítanak, leginkább 0-10 százalék közé teszik a várható növekedést, de nem elhanyagolható azok száma sem (a cégek csaknem tizede tartozik ide), akik 11-20 százalék közötti gyarapodást várnak.
Jobban bíznak a külső tényezők alakulásában is a vállalkozások: míg tavaly a cégek egyharmada hivatkozott a bizonytalan gazdasági környezetre a beruházások legfőbb akadályaként, addig idén már csak egyötödük mondta, hogy nem érzi elég stabilnak a gazdasági körülményeket. Ez az arány a 10-49 főt foglalkoztató közepes vállalkozások körében még alacsonyabb: csak egytizedük látja borúsan a gazdasági környezetet. Ugyancsak derűlátásra ad okot, hogy a megkérdezett cégek mindössze egytizede számolt be arról, hogy ki kellett hagynia üzleti lehetőségeket az elmúlt egy évben (az ebből származó bevételkiesésük összesen 88 milliárd forint volt).
