Putyin és Juncker az energetikáról és az orosz-EU párbeszéd felújításáról értekezett

"A szankciók témáját nem vitatták meg, a szankciók nem képezik Oroszország és az EU párbeszédének témáját. Mi nem vitatjuk meg ezt a problémát, amelynek létrehozásához Oroszországnak semmi köze" - jelentette ki Csizsov.
   
Az orosz diplomata szerint Putyin és Juncker négyszemközti megbeszélésén szó esett az orosz-EU csúcstalálkozók gyakorlatának felújításáról. Ilyen megbeszélésekből a 2014-es ukrajnai válság kitöréséig és a Krím félsziget orosz elcsatolásáig 32 fordulót tartottak. A legfelső szintű kapcsolattartás azóta szünetelt.
   
Csizsov kifejezte meggyőződését, hogy orosz-EU csúcsokat ugyanúgy évi két alkalommal tartanak majd, mint korábban, de nem árulta el, hogy hol és mikor tarthatják meg a 33. ilyen találkozót.
   
Arra a kérdésre válaszolva, hogy az energetika témakörében történt-e elmozdulás a Putyin-Juncker megbeszélésen, Csizsov kifejezte reményét, hogy igen. Rámutatott arra is ugyanakkor, hogy az Északi Áramlat-2 földgázvezeték ügyében az EB-nak nincs álláspontja, és hogy Brüsszelben továbbra is két belső álláspont ütközik egymással.
   
A 20. Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum apropójából létrejött találkozó elején Juncker elismerte, hogy nem minden európai politikus támogatta az oroszországi látogatását, de úgy vélekedett, hogy Brüsszelnek és Moszkvának éppen akkor kell tárgyalnia egymással, ha problémáik keletkeznek.
   
Korábban, az "orosz Davos" nyitóeseményén az EB elnöke arról beszélt, hogy nem helyrehozhatatlan az EU és Oroszország viszonya, szükség van a párbeszédre, de annak kiindulópontjaként és a szankciók feloldásának feltételeként az ukrajnai rendezésről megkötött minszki megállapodások maradéktalan végrehajtását nevezte meg.
   
Juncker egyúttal rámutatott: nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Oroszország ukrajnai fellépése megrengette az európai biztonság alapelveit. Hangsúlyozta: mindenkinek tiszteletben kell tartania az ukrán nép arra vonatkozó döntését, hogy milyen jövőt akar magának.
   
Az EU a Krím 2014-es elcsatolása és a kelet-ukrajnai orosz beavatkozást követően, több körben vezetett be szankciókat Oroszország ellen. A két fél között megszakadtak a vízumkényszer eltörléséről és az új együttműködési alapegyezmény megkezdett tárgyalások. Orosz tisztségviselők európai beutazását tiltották meg és számláit fagyasztották be, valamint kereskedelmi, pénzügyi és katonai jellegű büntetőintézkedéseket hoztak. Az unió szankciós listája 151 természetes és 37 jogi személyre terjed ki. Az ágazati szekciók 20 orosz pénzügyi, olajipari és hadiipari vállalatot érintenek.
   
2014 augusztusában Oroszország ellenintézkedéseket foganatosított az EU, az Egyesült Államok, Kanada és Norvégia ellen, megtiltva, hogy ezekből az országokból zöldséget, gyümölcsöt, hús- és tejtermékeket hozzanak be az orosz piacra.