Rohamosan terjed a kínai valuta használata
Az adatok szerint a jüanben lebonyolított, határokon átívelő kereskedelmi tranzakciók értéke a tavalyi év során elérte a 2,94 ezer milliárd jüant, ami 41 százalékos növekedés a 2011-es év számaihoz képest. A kínai valutában eszközölt működőtőke befektetések értéke 280 milliárd jüant tett ki világszerte, ami éves bázison 153 százalékos növekedés. Kína jüan-alapú külföldi befektetései meghaladták a 29,2 milliárd jüant, a Kínába érkező jüan-alapú külföldi beruházások pedig a 251 milliárd jüant, ami 2011-hez képest 45 és 177 százalékos bővülés.
A jüan népszerűsödését Kína világgazdasági szerepének növekedésével, valamint a jüan használatának fellendítését és annak világvalutává válását segítő központi intézkedések magyarázzák. A kínai valuta jelenleg a világ 14. leggyakrabban használt fizetőeszköze, miközben tavaly év elején még csak 20. volt a sorban. Használata hónapról hónapra növekszik, miközben más világvaluták forgalma általában véve csökkenést mutat.
Kína jelenlegi világgazdasági és világpolitikai szerepétől ugyanakkor továbbra is jelentősen elmarad valutájának nemzetközi térnyerése: a jüanben lebonyolított pénzügyi tranzakciók a világ összes ilyen tranzakciójának csupán 0,53 százalékát teszik ki. A hivatalos kínai statisztikák szerint a kelet-ázsiai ország tavaly a világ teljes GDP-jének 11 százalékát adta, miközben a devizapiacának alig 1 százalékát.
A jüankereskedelem jövő évi kilátásait illetően az elemzők a jelenlegi trend folytatódására számítanak. A Deutsche Bank elemzésében a jüan alapú nemzetközi kereskedelmi tranzakciók 30 százalékos bővülésére számít, ugyanakkor reformok szükségességét hangoztatja. Ahogyan azt korábban már más elemzések is megjegyezték: a pénzpiaci reformok elengedhetetlenek, a jelenlegi, merev árfolyamrendszer árt a jüan megítélésének, s ugyanígy, a független monetáris politika hiánya is a fizetőeszközbe vetett nemzetközi bizalmat gyengíti. (MTI)
