Stagnált az OTP Öngondoskodási Index értéke
Felértékelődtek az öngondoskodás nem pénzügyi területei, a család, vagy az egészségmegőrzés szerepe. Enyhe mértékben, de csökkentek a lakosság pénzügyi tartalékai, ezzel párhuzamosan viszont nőtt a megtakarítási szándék. Az ellentétes irányú mozgások kiegyenlítették egymást, így a kedvező irányú attitűdváltozás ellenére sem változott a lakosság öngondoskodási képességét jellemző OTP Öngondoskodási Index értéke.
Nő a családi összetartozás és az egészség jelentősége
Az OTP Öngondoskodási Index első, júniusi adatfelvételének eredményei is azt mutatták, hogy a megkérdezettek az öngondoskodási módok közül a családi összetartás erősítését és az egészségmegőrzést tartották a legfontosabbnak, a megtakarítás csak ez után következett. Az első két terület jelentősége októberre még jobban felértékelődött, és kevesebben említették első helyen a pénzügyeket. A változásban vélhetően a romló gazdasági kilátásoknak van meghatározó szerepe: a növekvő bizonytalanság, a szűkülő anyagi kilátások hatására nehezebbé vált a pénzügyi tervezés, ugyanakkor a boldogulás reményében jobban összefognak a családok. Az elmúlt fél évben felértékelődött az egészség szerepe is, hiszen az alapvetően befolyásolja a munkaképességet, és ezáltal a család bevételi lehetőségeit.
Az OTP Öngondoskodási Index eredményei szerint egészségükért többet is tettek az emberek: míg a nyáron az megkérdezettek 56%-a járt a kérdésekbe bevont szűrővizsgálatok döntő többségén, ősszel már 64%-uk számolt be erről.
Csökkenő tartalékok, növekvő megtakarítási szándék
A tényleges és tervezett pénzügyi megtakarítások alapján a legfontosabbnak a váratlan helyzetekre való felkészülést tartják a válaszadók. A nyáron publikált adatok szerint a lakosság 28%-a rendelkezett olyan tartalékkal, amit ilyen helyzetben fel tud használni és 21%-a tervezte, hogy a közeljövőben félretesz erre a célra. Őszre 25%-ra csökkent azok aránya, akik arról számoltak be, hogy rendelkeznek vésztartalékkal, ugyanakkor a közeljövőben 4%-kal többen, a megkérdezettek 25%-a tervezi ennek megteremtését.
A konkrét megtakarítási célok és formák esetében is csökkenő tendencia figyelhetők meg. 36%-ról 28%-ra csökkent azok aránya, akik hosszabb ideje, hónapok, vagy évek óta takarékoskodnak valamilyen nagyobb kiadással járó cél megvalósítására. Azok aránya, akik semmilyen pénzügyi öngondoskodási formával nem rendelkeznek 41%-ról 47%-ra nőtt.
Egyre többen számolnak be arról, hogy a közeljövőben valamilyen pénzügyi formával gondoskodni kívánnak jövőjükről. Bár azok körében nem tapasztalható érdemi elmozdulás, akik távol maradnak a pénzügyi öngondoskodástól (azaz akiknek nincs és nem is terveznek megtakarítást), a potenciális és tényleges megtakarítók körében észlelhető átrendeződés történt (ők azok, akinek van és/vagy terveznek megtakarítást).
A változás elsősorban két csoportot érint: 5 százalékponttal nőt azok aránya, akiknek most nincs, de terveznek megtakarítást, míg a megtakarítással rendelkezők száma 6 százalékponttal csökkent. A változás irányából arra lehet következtetni, hogy elsősorban azok növelték a pénzügyi öngondoskodást tervezők táborát, akik az elmúlt 4 hónapban valamiért fel kellett éljék megtakarításaikat.
Leszámolás az illúziókkal: elsősorban az egyén teheti kiszámíthatóbbá jövőjét
Nem volt érdemi elmozdulás nyár óta abban, hogy a lakosság jelentős többsége borúsan látja a jövőt. Hosszabb távon az emberek több mint háromnegyede (76%-a) látja kiszámítatlannak a pénzügyi helyzetét, de nincs jelentős eltérés a következő pár év megítélésében sem. A közeljövőt a válaszadók 71% ítéli bizonytalannak.
Érdemes ugyanakkor a jövő kiszámíthatóságával kapcsolatos válaszokat a pénzügyi öngondoskodási módok számával összevetni. Az eredmény önmagáért beszél: annál kiszámíthatóbbnak tartják a jövőt az emberek, minél több megtakarítási formával rendelkeznek.
Ez fontos tanulság lehet azok számára is, akik mástól, jellemzően az államtól várják, hogy a jövőjükről gondoskodjon. Főként a tisztességes öregkori megélhetést tekintik az állam felelősségének az emberek. Bár a júliusi adatfelvétel óta 4 százalékponttal kevesebben válaszolták, hogy ez főként az állam feladata, még így is a megkérdezettek 62%-a gondolja ezt. Ugyanakkor 39%-ról 45%-ra növekedett azok aránya, akik biztosak abban, hogy állami nyugdíjuk nem lesz elegendő a tisztességes megélhetéshez. (További 35% valószínűsítette ezt októberben.)
Kevesen gondoskodnak a jövőjükről a reálhozamokból
A megkérdezettek 36%-a számára fizetett valamely magánnyugdíjpénztár hozamgarantált tőke feletti összeget. Akik kaptak pénz, azok 44%-a 50 ezer forintnál kisebb, 37%-a 50 és 250 ezer forint közötti, 4%-a pedig 250 és 500 ezer forint közé eső összegről számolt be. (14% nem válaszolt, vagy nem tudta megmondani.) 82%-uk már döntött arról, hogy mire használja fel.
A szokásos mindennapi kiadásokra a válaszadók 57%-a költ vagy költött már ebből a bevételből, hiteltörlesztésre 18%, nagyobb értékű vásárlásra 17%, lakásfelújításra 12% használja. A megkérdezettek 17% számolt be arról, hogy valamely családtagját támogatja vele. 14% fordít pénzt szórakozásra, utazásra a kifizetés összegéből. Nyugdíjcélokról 6%, egyéb megtakarítási célokról a válaszadók 10%-a nyilatkozott. 11% azok aránya, akik folyószámlán tartják a kapott összeget, vagy annak egy részét, hogy bármikor hozzáférhessenek.
Egymást kiegyenlítő, ellentétes irányú változások: októberben is 36 pont az Index értéke
A bemutatott, ellentétes irányú mozgások kiegyenlítették egymást, így az OTP Öngondoskodási Index eredménye a júliusival megegyező, a 100 pontos skálán 36 pont.
Az eredményeket értékelve Illés Zoltán, az OTP Bank ügyvezető igazgatója kiemelte: „ Még akkor is figyelemre méltó, hogy a nemzetközi gazdasági kilátások romlása ellenére megőrizte a tavasszal mért öngondoskodási teljesítményét a lakosság, ha az Index értéke most is csupán 36 pont volt. Van még hova fejlődnünk, és kiemelten fontos feladat, hogy azokat is bevonjuk az öngondoskodók táborába, akik még nem ismerték fel a probléma jelentőségét. Ezért is fontos a lakosság pénzügyi tudatosságának erősítése, és minden olyan, az Öngondoskodás 2011 Konferenciához hasonló fórum, amely segít feltárni az öngondoskodás akadályait és megoldási alternatívakat mutat az ország lakosai számára.”
