Százmilliárddal járult hozzá a Növekedési Hitelprogram sikeréhez a lízingpiac
A múlt év negyedik negyedében is folytatódott az előző hónapokban látott fejlődés, így stabil növekedést ért el 2014-ben a magyarországi lízingpiac. A Magyar Lízingszövetség adatai szerint a finanszírozott összeg 453 milliárd forintra rúgott tavaly, ami 24 százalékkal haladja meg a 2013-as eredményt. A szerződések száma pedig 10 százalékkal 73 ezerre emelkedett.
Látványos növekedést hoztak az állami hitelprogramok
Jenei Viktor, a Magyar Lízingszövetség elnöke elmondta: több tényező is hozzájárult a növekedéshez, de ezek közül is kiemelkedő volt a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja, azonban az EXIM Bank által nyújtott lízingrefinanszírozási termékekre iránt egyre nagyobb a kereslet.
„A tagvállalataink a 453 milliárd forintos finanszírozott összeg 23 százalékát, összesen 103 milliárd forintot helyeztek ki a Növekedési Hitelprogram keretében. Ez egyértelműen mutatja a program kedvező hatását” – közölte Jenei Viktor, a Magyar Lízingszövetség elnöke, hozzátéve: ezek az eredmények igazolják a Magyar Lízingszövetség törekvésének létjogosultságát, amelyben határozottan támogatta a jegybanki program lízingkonstrukciókra történő kiterjesztését. A szakember azt is elmondta, hogy a bruttó eszközérték éves szinten 38 százalékkal 708 milliárd forintra nőtt. Bár ez elmarad a válság előtti 1600 milliárd forint körüli összegektől, az elmúlt öt évben mégis ez a legmagasabb érték, az éves növekedés mértéke pedig mindenképpen bizakodásra ad okot. Ezen kedvező hatások mellett ki kell emelni az EXIM Bank és a Magyar Lízingszövetség kifejezetten jó együttműködését, melynek keretében közös termékfejlesztési folyamatokat követően minél szélesebb körben igénybe vehető termékek kialakítása a cél.
Járműpiaci boom
A lízingpiaci szegmensek közül a jármű- és eszközbeszerzések értek el látványos eredményt. A személyautó- és flottafinanszírozás adta a finanszírozott összeg 40 százalékát, azaz 183 milliárd forintot. A teherautók és buszok 113 milliárd forinttal, vagyis 25 százalékkal részesedtek a tavalyi finanszírozott összegből.
A különböző termelési eszközök esetében pedig 147 milliárd forintot tett ki a finanszírozott összeg, így az arányuk 32 százalékos volt a teljes összegen belül. Jenei Viktor rámutatott: a járműpiac tavalyi növekedésében a tagvállalatok jelentős szerepet vállaltak azzal, hogy az újonnan forgalomba hozott járművek 40 százaléka lízingkonstrukció segítségével talált gazdára.
Az elszámolás hatása
A szakember azt is elmondta, hogy az örömteli növekedés ellenére azért vannak kockázatok, nehézségek is. A devizaalapú konstrukciókhoz köthető elszámolás a lízingpiacnak 100 milliárd forintos kiadást jelent, emellett a januárban a forinttal szemben bekövetkezett jelentős frankerősödést is kezelniük kell a tagvállalatoknak. A forint erősödött, így az ügyfeleket érintő sokkhatás elmúlt, a nyomás azonban még nem. Ugyanakkor az elszámolás eredményeként csökkenő adósságok a jelenlegi árfolyam elmozdulásokat ellensúlyozzák.
„Fentiekkel együtt a fizetési nehézségekkel szembesülő ügyfelek mielőbb forduljanak az őket finanszírozó lízingcéghez, mert a tagvállalatok több megoldást biztosítanak ilyen esetekre. Fontos tudni ugyanakkor, hogy ezek a megoldások jellemzően nem valamilyen rögzített árfolyamon történő törlesztést jelentenek, inkább az adósságszolgálat közös átütemezését.” - mondta Jenei Viktor.
Kedvező kilátások, fókuszban a kkv-k
A 2015-ös évben elindult „fair bank” szabályozás és ügyfelekkel történő elszámolás tiszta helyzetet teremt a piacon. A konszolidáció a lakosság körében a bizalom visszatérését hozhatja a Szövetség várakozása szerint, és fogyasztási hajlandóság és az ahhoz kapcsolódó finanszírozási kedv növekedése következhet. Ugyanakkor hűti a várakozásokat az új JTM szabályozás, ami - a januári adatok alapján úgy tűnik hogy - valóban hoz visszaesést a lakossági szektorban.
Az elnök szerint összességében adottak a tartós növekedés feltételei. A Magyar Lízingszövetség és a tagvállalatok támogatják a kormány törekvéseit, többek között a kkv-k fejlesztésére irányuló lépéseket. A lízingcégek a következő időszakban a jegybanki és az eximbankos programok segítségével a vállalakozások, ezen belül a kkv-k finanszírozására koncentrálnak, és fokozatos növekedéssel számolnak elsősorban a jármű- és eszközbeszerzések terén. A Magyar Lízingszövetség ugyancsak támogatja az agrárszektor fejlesztését, bővítését célzó lépéseket: a tagvállalatok finanszírozó partnerként vállalnának főszerepet a következő időszakban várható agráripari növekedésben. Az EU támogatási programokhoz kötődő társfinanszírozás pedig várhatóan újabb lendületet adhat a kkv beruházásoknak, elsősorban a termelőeszközök vonatkozásában. A lízingpiaci növekedését tovább segítheti ezek mellett az is, hogy a Növekedési Hitelprogram tervezett kibővítésével még több vállalkozás juthat hitelhez kedvező kondíciók mellett.
