Török-német összefogás a migránsok megfékezésére
Merkel azért utazott Ankarába, hogy a Törökországon keresztül Nyugat-Európába irányuló migránsáradat csökkentésének módozatairól tárgyaljon. A menekültek többsége veszélyes úton, az Égei-tengeren keresztül jut el Törökországból Görögországba, majd onnan a szárazföldön halad tovább Nyugat-Európába. Merkelre hazájában belpolitikai nyomás nehezedik a menedékkérők számának csökkentése érdekében, miután tavaly több mint egymillió migráns érkezett Németországba.
Davutoglu elmondta, hogy közös diplomáciai kezdeményezésről döntöttek a szíriai kormányerők Aleppó elleni támadásának megfékezése érdekében, és szeretnék elérni azt is, hogy a NATO vállaljon nagyobb szerepet a menekültválság kezelésében. A politikus hangsúlyozta: senki ne várja Törökországtól, hogy egyedül viselje a migránsválság terheit. Nem szabad tétlenül nézni az orosz bombázásokat arra alapozva, hogy a törökök majd úgyis befogadják az érkezőket - tette hozzá.
Davutoglu azt hangoztatta, hogy az Aleppó térségében folyó bombázások miatt harmincezer szíriai menekült torlódott fel a török-szíriai határon. Hozzátette, hogy Törökország a szükséges pillanatban befogadja ezeket az embereket. Elmondta: a jövő héten beszámolnak Brüsszelnek a 3 milliárd eurós uniós támogatásból indítandó projektekről. Az Európai Unió korábban megállapodást kötött Törökországgal arról, hogy ez utóbbi mérsékli a területéről nyugatra induló menekültáradatot, amihez az unió ekkora anyagi támogatást ígért Ankarának.
Angela Merkel német kancellár "megdöbbentőnek és rémisztőnek" nevezte a szíriai kormányerők aleppói offenzíváját. Úgy vélte, hogy a szír kormánycsapatokat támogató Oroszország bombázásai emberek tízezreinek okoznak szenvedést. Merkel fontosnak nevezte, hogy gyors és látható előrelépés mutatkozzon a menekültek törökországi fogadásában. Múlt hétfő óta több tízezer nő és gyerek hagyta el Aleppót az orosz légierő által támogatott kormánykatonák és a lázadók harcai elől menekülve. A második legnagyobb szíriai város ellenőrzéséért évek óta zajlik a küzdelem.
Ahmet Davutoglu a török biztonsági erők és a szeparatista Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) fegyveresei között zajló konfliktusra kitérve azt mondta, hogy a Cizre város környékén folyó műveletek előreláthatólag rövid időn belül befejeződnek. Hozzátette: a PKK nyilvánvalóan arra törekszik, hogy destabilizálja a török városokat. Ebben a tekintetben Cizre az egyik legkritikusabb település, közel fekszik a szíriai határhoz, ideális helyszín az illegális fegyver- és embercsempészek számára - mondta. Angela Merkel szintén reményét fejezte ki a két fél közötti megbékélésre vonatkozóan.
Hozzátette: "Minden államnak jogában áll fellépni a területén zajló terrorakciók ellen". Davutoglu elutasította azokat a vádakat, melyek szerint az összecsapások a civil lakosságot céloznák. Merkel arra a vádra reagálva, miszerint a német kormány Törökországnak a menekültválság rendezésében betöltött fontos szerepe miatt "elárulja" az emberi jogokat, megjegyezte, hogy vendéglátójával az újságírók törökországi munkakörülményeiről is beszélt. Mindeközben további összecsapások zajlottak Délkelet-Törökországban a biztonsági erők és a Kurdisztáni Munkáspárt fegyveresei között - közölte a török hadsereg az internetes oldalán. A legsúlyosabb harcok Diyarbakir város Sur körzetében és Cizre településen voltak, ahol legalább kilenc civil és tizenhat kurd lázadó vesztette életét. Sur hat kerületében huszonnégy órás kijárási tilalom van érvényben. A biztonsági erők december óta a PKK 749 tagjával végeztek.
Törökország legnépesebb városában, Isztambulban a rendőrség vízágyúval és könnygázzal oszlatta szét a cizrei műveletek ellen tüntető tömeget, többeket őrizetbe vettek - írta a Dogan török hírügynökség. A kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) szerint december óta 127 civil esett áldozatául a konfliktusnak. Törökország délkeleti részén két és fél év fegyverszünet után 2015 júliusában kezdődtek újra a harcok. A kurdok autonómiájáért küzdő PKK kormányellenes felkelésének 1984-es kezdete óta már mintegy 40 ezren vesztették életüket a konfliktusban.
