További élelmiszerár-esés márciusban is a cukor miatt
Ebben a cukor árának meredek csökkenése mellett, ami így már egy 2009 februárja óta tartó tendencia, több tényező is közrejátszott, mint például a növényi olajok, gabonafélék és a hús egyre mérséklődő ára. Mindezeket nem tudta ellensúlyozni a növekedés a tejtermékek esetében, a márciusi élelmiszerár-átlag így 173,8 pont lett.
Az árindex csökkenése már egy éve változatlan trend.
A FAO élelmiszerár-indexet a globális szinten legfontosabb öt élelmiszert (szemes termények, húsfélék, tejtermékek, növényi olajok és cukor) tartalmazó élelmiszerkosár árának változása alapján határozzák meg az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) szakértői.
Bőséges készletek és erősödő dollár a nyomott árak mögött
A FAO cukorárindexe 187,9 pontos átlagot ért el márciusban, februárhoz képest jelentős, 9,2 százalékos eséssel. Ez betudható az optimistább termény-előrejelzéseknek és a brazil valuta az amerikai dollárral szembeni folyamatos leértékelődése gerjesztette exportélénkítő hatásnak.
169,8 pontos átlagával a FAO gabonaár indexe 1,1 százalékkal mérséklődött az év második hónapjához és 18,7 százalékkal az egy évvel korábbi értékhez képest. A jelentős exporttartalékok és a szintén bőséges raktárkészletek, főleg a búza és a kukorica esetében, tartják mozgásban ezt a trendet 2015-ben is.
A 151,7 pontos márciusi növényi olaj ár közel 3,1 százalékos csökkenést mutatott fel februárhoz viszonyítva, ezzel elérve a legalacsonyabb szintet 2009 szeptembere óta.
A FAO húsárindex esetében (177 pont) mérsékelt, 1 százalékos csökkenést regisztráltak, míg egyedül a tejtermék-árindex (184,9 pont) nőtt február után márciusban is, jelen esetben 1,7 százalékkal.
Teli raktárak a tavalyi gabona-rekordtermés után
Optimistább becslések jelentek meg a 2014-es gabonatermés mennyiségek esetében a FAO Gabonakészletek és –igények gyorsjelentésében, 2544 millió tonnára emelve a várható mennyiséget – főleg a vártnál magasabb európai uniós kukoricatermés miatt. Ha az adatok beigazolódnak, még a 2013-as rekordévhez képest is 1 százalékos növekedéssel számolhatunk.
Az idei évre tekintve mérsékeltebb termésátlagok várhatók: a gabona esetében 722 millió tonnát, a tavalyi becsléshez képest 1 százalékkal kevesebb mennyiséget, jósolnak a szakértők a visszafogottabb EU-s vetési adatok ismeretében. Kínában, Indiában és Pakisztánban továbbra is a 2014-es rekordszinthez hasonló termés várható, ez azonban nem mondható el Ukrajna vagy Oroszország esetében.
A durva szemű gabonák vetési időszaka az északi féltekén még csak most kezdődik. A déli félteke adatai, ahol már sokkal előrehaladottabb állapotban van a vetés, lehetővé tesznek óvatos becsléseket az idei – várhatóan alacsonyabb – termésről. Különösen Dél-Afrikában prognosztizálnak markánsabb visszaesést, a kukoricatermés akár harmadával kisebb lehet az év eleji súlyos csapadékhiány miatt.
A déli félteke nagy rizstermelőinél, például Ázsiában Indonézia és Srí Lanka, vagy Dél-Amerikában Kolumbia és Paraguay, magasabb termésátlagok várhatók idén. Ausztráliában azonban az öntözéshez használt vízkészletek szűkössége miatt 18 százalékos csökkenést valószínűsítenek.
A FAO márciushoz képest 17 millió tonnával 2493 millió tonnára felfelé korrigálta előrejelzését a föld lakosságának 2014-15-ös gabonaigényéről, tükrözve a legfrissebb kínai és indiai jelentéseket.
A Kínából érkező adatok a globális gabonakészletek esetében is döntőnek bizonyultak. Kína bőséges búza és kukorica készleteinek köszönhetően az előző hónaphoz képest a FAO szakértői magasabb, 645 millió tonnát prognosztizálnak.
Összevetve a legfrissebb adatokat a készletekről és igényekről, a gabona készlet-felhasználási hányadosa várhatóan 2001-2002 óta a legmagasabb, 25,9 százalékot éri el az aktuális 2014-15-ös időszakban.
