Új elnök az Európa Tanács élén
A spanyol képviselő a luxembourgi Anne Brasseurt két éves mandátumának lejárta után váltotta. Agramunt a negyedik spanyol képviselő, aki elfoglalja ezt a tisztséget, és a parlamenti közgyűlés 28. elnöke. Beiktatási beszédében annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a közgyűlés is úgy látja: Európában a problémákat közösen kell megoldani. Agramunt a nemzetközi terrorizmussal kapcsolatban úgy vélte, ha le akarják győzni a terrorizmust, akkor együtt kell működni a muzulmán közösséggel, ahelyett, hogy a gyűlölet és gyanakvás karjaiba taszítanák őket.
Emlékeztetett arra, hogy az eddig 9 ezer ember életét követelő kelet-ukrajnai konfliktus még megoldásra vár, és befagyott konfliktusok vannak mások mellett Moldova, Grúzia és Azerbajdzsán térségeiben. Figyelmeztetett arra, hogy a bal- és jobboldali populizmus előretörése, a nacionalizmus erősödése és a demokratikus értékek aláásása gyengíti az unió képességét a közös cselekvésre. Végül felszólított arra, hogy az által felsorolt problémákra megoldást kell találni, mert Európa elveszik, ha az államok megosztottak maradnak.
A közgyűlés egyik alelnökévé Németh Zsolt (Fidesz) delegációvezetőt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökét választották. A parlamenti közgyűlés magyar delegációjának tagjai közül Bartos Mónika (Fidesz) felszólalásában elmondta, hogy Európa vezetői és meghatározó gondolkodói szerint az unió és Európa egésze legnagyobb válságát éli.
A parlamenti közgyűlésnek, mint a világ egyik legfontosabb emberi jogi védelmezőjének komoly felelőssége van a problémák megoldásában, amelynek kulcsszava a gyorsaság - hangsúlyozta a képviselő. Hoffmann Rózsa (KDNP) felszólalásában hangsúlyozta, hogy az Európa Tanács bolgár soros elnökségének kiemelt célkitűzése a gyermekek jogainak szélesebb körű felkarolása.
Ez a célkitűzés az Európa Tanács ötéves stratégiájának is kulcsfontosságú eleme, amelyhez a tagállamok elkötelezett támogatása elengedhetetlen - hangsúlyozta. Harangozó Gábor (MSZP) is a gyermekek jogainak határozottabb védelmére hívta fel a közgyűlés figyelmét. Hozzászólásában kiemelte, hogy nagyobb hangsúlyt kell helyezni az egyre növekvő gyermekkereskedelem, és ezzel kapcsolatban a gyermekek ellen elkövetett fizikai és szexuális erőszak megelőzésére. Hangsúlyozta, hogy Európának vezető szerepet kellene vállalnia az interkulturális párbeszédben és az emberi jogok terjesztésében a radikalizáció megfékezése érdekében.
Csenger-Zalán Zsolt (Fidesz) a szimbólumok használatának jelentőségére hívta fel a közgyűlés figyelmét. Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy az uniós Románia pénzbírsággal sújtotta és betiltotta az országa területén élő egyik kisebbség szimbólumának számító székely zászló használatát.
A rendelkezés azt mutatja, hogy Románia olyan ország, amely látszólag az európai értékek mellett kötelezi el magát, de valójában nem tiszteli azokat - fogalmazott a képviselő. Azt javasolta a közgyűlésnek, hogy kérje ki a Velencei Bizottság véleményét ezzel kapcsolatban, amely arra kötelezheti a román hatóságokat, hogy térjenek vissza a demokrácia útjára.