Új uniós adatvédelmi szabályozás- akár 6 milliárd forintnyi bírság is kiszabható lesz

A 2018. május 25-én hatályba lépő új európai általános adatvédelmi rendelet (GDPR) minden tagállamra egységesen kiterjedően szabályozza majd az állampolgárok személyes adatai védelmének jogi keretrendszerét, ráadásul kifejezetten nagymértékű bírságokat is kilátásba helyez. Kérdéses ugyanakkor, hogy tényleg minden tekintetben felkészültek-e a hazai cégek az adatvédelmi szabályok változására a saját kiberbiztonságuk, vagy vállalati IT infrastruktúrájuk és belső folyamataik tekintetében. Az Európai Unió

Új uniós adatvédelmi szabályozás- akár 6 milliárd forintnyi bírság is kiszabható lesz

Az Európai Unió átfogó adatvédelmi reformja bevallottan időtálló és technológia semleges jogi szabályozásra törekedett, ami a digitális környezet és technológiák egyre gyorsuló változása közepette is képes lenne biztosítani, hogy a személyes adatok védelméhez fűződő jog ne sérülhessen. A korábbi, 1995-ös szabályozás, amin a jelenleg hatályos nemzeti törvények alapulnak, még nem nyújtott ilyen egységes, kiszámítható és így az uniós piacokon a vállalkozóknak és az állampolgároknak egyaránt versenysemleges feltételeket biztosító adatvédelmi szabályrendszert. 

 

Az öt hónapon belül életbe lépő szabályozás többek között szigorítja, hogy a vállalat hogyan kaphat hozzájárulást az ügyfelektől a személyes adatok kezeléséhez; meghatározza, hogy az adatvédelmi incidenseket 72 órán belül kötelezően jelenteni kell Magyarországon az Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) felé; illetve minden vállalatnak, mely személyes adatokat rendszeresen és nagymennyiségben kezel, adatvédelmi tisztviselők kijelölését írja elő.

Az új kereskedelmi és marketing technológiák globálisan és alapjaiban változtatták meg azt, hogy kik és miként gyűjtik a személyes adatainkat, azokhoz kik és milyen feltételekkel férnek hozzá, milyen célból használják fel, vagy adják tovább azokat másoknak.  Ez a fajta adatáramlás egyre inkább globális jelleget öltött és a rendszer majdnem minden szereplője arra törekszik, hogy abból valamilyen hasznot húzzon akár anélkül, hogy arról az adatalany bármit sejthetne.  Egyre gyakrabban és meggyőzőbben hallani, hogy "az adat az új olaj", az emberek mindenhol digitális lábnyomot hagynak maguk után: 2020-ra prognosztizáltan 25 milliárd (!) internetre kapcsolt eszközt használunk majd.
Mivel a jelenlegi, több, mint két évtizedes jogi szabályozás felett eljárt az idő, az új Rendeletben kellett a jogalkotónak választ adni olyan hétköznapi kihívásokra, mint például az állampolgárok személyes adatainak biztonságos hordozhatósága különböző kereskedelmi szolgáltatók között, vagy a teljes felejtéshez, vagyis a személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való jog, amelynek segítségével hatékonyabban kezelhetők az online adatvédelemi kockázatok. 

"Az új Rendelet alapján azt is egyértelmű szabályok fogják meghatározni, hogy az Unión kívüli adatkezelőkre mikor és milyen feltételekkel kell az egységes uniós adatvédelmi szabályokat alkalmazni" – emeli ki Tóth János ügyvéd, a Wolf Theiss budapesti partnere és hozzáteszi: "Különösen ez utóbbiak jelentenek a nemzeti adatvédelmi hatóságok számára kihívásokat, mivel annak következtében, hogy a technológia vívmányaival az adatalanyok mára jellemzően nem helyi, hanem felhő alapú távoli számítógépes platformokat használnak, a személyes adataik szinte követhetetlenül vándorolnak az Unión kívüli kibertérben is."  

Ugyanakkor arról kevés szó esik a Rendelet száraz jogi aspektusait magyarázó, a változásokkal fenyegető szakértői megjelenések közepette, hogy az új adatvédelmi szabályozás mit jelent vajon a cégek kiberjelenléte tekintetében. A fő kérdés tehát, hogy vállalti intézkedésekkel a számítástechnikai infrastruktúrák és belső folyamatok felkészíthetők-e arra, hogy az új adatvédelmi szabályok életbe lépése ne jogszabályi kötelezettségként, hanem versenyelőnyként jelenjen meg a cégeknél.

Persze változatlanul kiemelt szempont marad az adatvédelem általános elvein túl a vállalatok által kezelt személyes adatok biztonsága is.  Kutatások szerint az egyszerű munkavállalók 20%-a hajlandó lenne eladni a céges IT belépési azonosítóit jogosulatlan adathalászoknak és közülük majdnem minden második ezt kevesebb, mint ezer dollárért is megtenné akár.  De ennél sokkal ártatlanabb és persze általánosabb jelenség, hogy az ismeretlen helyről érkező email-eket a munkavállalók 23%-a kritika és ellenőrzés nélkül egyből megnyitja, és 11%-uk még az email-hez csatolt file-al is megteszi ezt. Egy ilyen meggondolatlan kattintással az adott vállalat teljes nemzetközi számítástechnikai rendszere, benne valamennyi személyes adattal kompromittálódhat. "Az elmúlt időszakban a sajtó is beszámolt számos olyan esetről, amikor eminens globális vállalatok, fontos állami intézmények váltak adatlopás vagy zsarolóvírus áldozataivá, ügyfeleik vagy az állampolgárok százezreinek a személyes adatait veszélyeztetve. Arról viszont kevesebb szó esik, hogy az ilyen esetek a kármentés közvetlen költségein túl milyen reputációs és anyagi kitettséget jelentettek az adott cégnek az adatvédelmi hatóságok irányába, amelyek a Rendelet alapján jövőre már akár többmillió eurós közigazgatási bírságot is kiszabhatnak egyetlen jogsértés kapcsán" – mutat rá Tóth János.

Ilyen turbulens viszonyok között elvitathatatlan annak a fontossága, hogy a cégek minden tekintetben felkészülten tekintsenek az új egységes európai adatvédelmi szabályozás elébe és minimálisra csökkentsék annak a kockázatát, hogy az ügyfeleikkel vagy az állami szabályozó hatóságokkal találják magukat szembe elégtelen adatvédelmi felkészültségük miatt. Mindez azért is különösen lényeges, mivel a GDPR életbe lépésével komoly bírság- és kártérítési összegek is meghatározásra kerületek, melyek akár a Rendeletet megsértő cég működését is veszélybe sodorhatják.
Az adatkezelőkre és az adatfeldolgozókra érvényes rendelkezések megsértése esetén maximum 10 millió eurós vagy a cég árbevételének 2%-ával megegyező mértékű bírság szabható ki, melyek közül a magasabb összeg lesz érvényes. Ennek duplája – 20 millió euró, vagy az árbevétel 4%-a – lehet a bírság maximuma, ha az ügyfeleket direktebb módon érintő problémát, például adatkezelési, az adatkezelt ügyfelek jogainak megsértését állapítja meg a hatóság.


Kapcsolódó kalkulátorok:

Mennyi adójóváírás járna nekem éves szinten?

Mennyi adót kell fizetni albérlet kiadásakor?

ÁFA adó-kalkulátor

Hozzászólások

Idén is igényelhető az első házasok adókedvezménye

Idén is lehet igényelni az első házasok adókedvezményét - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.
2018. 01. 16. 22:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Elfogadta az amnesztiáról szóló törvényt a macedón parlament

Elfogadta az amnesztiáról szóló törvényt a macedón parlament, a döntéssel a túlzsúfolt börtönöket szeretnék némileg tehermentesíteni - közölte a Vesti.mk szkopjei hírportál.
2018. 01. 16. 13:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Háromezer kezdő vállalkozás kap adózási tájékoztatót

Több mint háromezer kezdő vállalkozásnak küld tájékoztatót legfontosabb adózási tudnivalókról a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a jövő héten induló mentorálási program keretében - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára vasárnap az MTI-nek.
2018. 01. 15. 09:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Kétéves részletfizetés is kérhetnek a pártok a NAV-tól

Akár kétéves részletfizetést is kérhetnek az ÁSZ szerint tiltott támogatást elfogadó, illetve szabálytalanul gazdálkodó pártok a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) - erősítette meg a Nemzetgazdasági Minisztérium péntek délután az MTI-nek az Origo értesülését.
2018. 01. 13. 05:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Egy magánszemély vezeti a NAV adóslistáját

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 76 adózónál állapított meg jelentős összegű adóhiányt tavaly a negyedik negyedévben, a lista első helyén egy budapesti lakcímű magánszemély, Reither Zoltán állt 2017. december végén 2,002 milliárd forint tartozással, amiből 668 millió forint adóhiány, 1,334 milliárd forint pedig bírság volt.
2018. 01. 12. 20:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Sokmilliós bírságot is kaphat a cége, ha rosszul használja a számlázó programot!

Bár csak július elsejétől lépnek életbe az online számlázásra vonatkozó új jogszabályok, a rendszer már most is működik, ezért az érintett vállalkozásoknak tesztelési céllal érdemes minél előbb csatlakoznia, mivel mulasztás, késedelmes teljesítés, hibás vagy valótlan teljesítés esetén számlánként akár 500 ezer forintnyi bírságot is kiszabhat a NAV, hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.
2018. 01. 12. 01:00
Megosztás:
Hozzászólások:

609 milliárd forinttal növelte bevételét a NAV

Több mint 609 milliárd forinttal növelte bevételeit a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) 2017-ben az előző évhez képest - mondta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára szerda reggel az M1 aktuális csatornán.
2018. 01. 10. 11:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Hétfőtől már elérhető az e-szja számos szolgáltatása

Idén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön kérés nélkül már az őstermelőknek, az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyeknek és a korábbi években munkáltatói adómegállapítást választóknak is elkészíti az szja-bevallás tervezetét, hétfőtől már az e-szja webes kitöltő felülete is elérhető a NAV honlapjáról - tájékoztatta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-t.
2018. 01. 08. 13:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Folytatódnak az adócsökkentések

Folytatódnak az adócsökkentések, 2018-ban a családoknál és lakosságnál mintegy 60 milliárd forintot hagynak a kormány adócsökkentő intézkedései - mondta Tállai András, a NAV vezetője, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-nek pénteken. Hozzátette: a kevesebb közteher mellett az adóadminisztráció alóli mentesülés is egyre több magánszemélyt érint.
2018. 01. 05. 13:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Csökkenő adókulcsokkal és sok tekintetben ügyfélbarátabb adóigazgatással indul az év

Csökkent a szociális hozzájárulási adó mértéke, újabb termékekre és szolgáltatásokra terjesztették ki a kedvezményes, 5 százalékos áfa-kulcsot, miközben az adóhatóság szolgáltató jellegének erősítése érdekében számos adóigazgatási eljárásban is kedvező változások léptek életbe.
2018. 01. 04. 14:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Nálunk a legalacsonyabb az internetezés adója

Január elseje óta Európában Magyarországon a legalacsonyabb az internetezést terhelő általános forgalmi adó kulcsa, miután a kormány kezdeményezésére a parlament 18-ról 5 százalékra csökkentette azt - hangsúlyozta a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos keddi budapesti sajtótájékoztatóján.
2018. 01. 02. 14:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Több élelmiszer áfája is csökkenni fog

Januártól folytatódik az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adójának (áfa) csökkentése - emlékeztetett a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára az M1 aktuális csatorna szombati műsorában.
2017. 12. 30. 11:00
Megosztás:
Hozzászólások:

December 31-ig igényelhetik a kedvezményes adózást a kisebb vállalkozások

December utolsó napján lejár a kisadózók tételes adójára (kata) és a kisvállalati adóra (kiva) áttérés határideje - hívta fel az MTI figyelmét a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményben.
2017. 12. 27. 17:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Eljárást indított a NAV a szerepi mérgezés ügyében

Költségvetési csalás, jövedékkel visszaélés elősegítése, iparjogvédelmi jogok megsértése és rossz minőségű termék forgalomba hozatala miatt tesznek feljelentést a szerepi mérgezés ügyében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei - közölte az MTI-vel a hatóság vám- és jövedéki szóvivője csütörtökön.
2017. 12. 21. 15:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Közjegyző: 150 ezer forintot meghaladó értékű ajándék már illetékköteles

Az egy főre jutó, 150 ezer forintot meghaladó értékű ajándék már illetékköteles - mondta Toldi Judit közjegyző az M1 aktuális csatornán szombaton.
2017. 12. 16. 15:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Nagy adóterhekre és már kilátásba helyezett büntetésekre számíthat a Facebook hazánkban

A Facebook december 12-én bejelentette, hogy helyi értékesítési struktúrát vezet be, bevételeit ezentúl ott könyveli, így az adókat is ott fogja megfizetni ezentúl, ahol bevételei keletkeznek. „Elképzelhető, hogy hazánk is előkelő helyen áll a Facebook megoldandó problémáinak sorában, mert már októberben felkerült a NAV feketelistájára. Bár bevételei alapján valószínűleg nem a velünk kapcsolatos ügyeit kellene először elrendeznie, de mivel eddigi mulasztásai miatt akár már a több milliárd forintot is elérheti a rá kiszabott bírság valamint az elmaradt reklámadó, Magyarországon is lépés kényszerben van a globális óriásvállalat.” – vetítette előre Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.
2017. 12. 15. 17:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Jogszerű-e az autós fedélzeti kamerák használata Magyarországon?

A hazai vezetők között egyre népszerűbbek az autóba szerelhető fedélzeti kamerák (más néven menetkövetők, angolul dashcam-ek), amelyek jó szolgálatot tehetnek egy közlekedési baleset körülményeinek tisztázása során akár a biztosító, akár a bíróság előtt. Ugyanakkor egyre többet hallani arról is, hogy konkrét és részletes jogi szabályozás híján, Magyarországon egyáltalán nem kockázatmentes az ilyen felvételek elkészítése és felhasználása. A Bán és Karika Ügyvédi Társulás ismerteti a fedélzeti kamerák használatával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat és kockázatokat.
2017. 12. 13. 05:30
Megosztás:
Hozzászólások:

A hosszú távú ingatlan bérbeadók jobban járnak jövőre

A hosszú távú ingatlan bérbeadók jobban járnak jövőre: már senkinek nem kell ingatlan bérbeadásból származó 1 millió forintot meghaladó jövedelme után 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) fizetni, mindössze 15 százalék szja terheli az ingatlankiadást - hívta fel a figyelmet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) keddi MTI-nek küldött közleményében.
2017. 12. 13. 00:05
Megosztás:
Hozzászólások:

Új transzferár-kötelezettségek év végi határidővel!

A nyereségnek az értékteremtés helyén történő adóztatása érdekében a közelmúltban jelentős változások történtek a vállalatcsoporton belüli elszámolóárak alkalmazásának, az úgynevezett transzferárazásnak a szabályozásában is. A transzferár-dokumentációs kötelezettség idén három pilléressé vált: az úgynevezett fődokumentum (master file) és a helyi dokumentumok (local files) mellett országonkénti jelentést (country-by-Country report; CbCR) is készíteni kell, amennyiben a cégcsoport konszolidált éves árbevétele eléri a 750 millió eurót. A CbCR-hez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettség első határideje 2017. december 31-e, a késedelmes, hibás vagy hiányos teljesítést akár 20 millió forintos mulasztási bírsággal is szankcionálhatja az adóhatóság.
2017. 12. 12. 14:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Élet a halál után? – Továbbra is van igény a külföldi cégalapításra

Miközben az offshore-cégek elleni hajtóvadászat láthatóan meghozza az eredményét, a külföldi cégalapítások iránti igény továbbra sem lankad. Az adóelkerülés és adókijátszás, mint elsődleges motiváció kezd azonban eltűnni és helyüket más, elsősorban üzleti és biztonsági célok veszik át – véli a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
2017. 12. 11. 12:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Árfolyamok

BÉT Ár % Változás