Új uniós adatvédelmi szabályozás- akár 6 milliárd forintnyi bírság is kiszabható lesz

A 2018. május 25-én hatályba lépő új európai általános adatvédelmi rendelet (GDPR) minden tagállamra egységesen kiterjedően szabályozza majd az állampolgárok személyes adatai védelmének jogi keretrendszerét, ráadásul kifejezetten nagymértékű bírságokat is kilátásba helyez. Kérdéses ugyanakkor, hogy tényleg minden tekintetben felkészültek-e a hazai cégek az adatvédelmi szabályok változására a saját kiberbiztonságuk, vagy vállalati IT infrastruktúrájuk és belső folyamataik tekintetében. Az Európai Unió

Új uniós adatvédelmi szabályozás- akár 6 milliárd forintnyi bírság is kiszabható lesz

Az Európai Unió átfogó adatvédelmi reformja bevallottan időtálló és technológia semleges jogi szabályozásra törekedett, ami a digitális környezet és technológiák egyre gyorsuló változása közepette is képes lenne biztosítani, hogy a személyes adatok védelméhez fűződő jog ne sérülhessen. A korábbi, 1995-ös szabályozás, amin a jelenleg hatályos nemzeti törvények alapulnak, még nem nyújtott ilyen egységes, kiszámítható és így az uniós piacokon a vállalkozóknak és az állampolgároknak egyaránt versenysemleges feltételeket biztosító adatvédelmi szabályrendszert. 

 

Az öt hónapon belül életbe lépő szabályozás többek között szigorítja, hogy a vállalat hogyan kaphat hozzájárulást az ügyfelektől a személyes adatok kezeléséhez; meghatározza, hogy az adatvédelmi incidenseket 72 órán belül kötelezően jelenteni kell Magyarországon az Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) felé; illetve minden vállalatnak, mely személyes adatokat rendszeresen és nagymennyiségben kezel, adatvédelmi tisztviselők kijelölését írja elő.

Az új kereskedelmi és marketing technológiák globálisan és alapjaiban változtatták meg azt, hogy kik és miként gyűjtik a személyes adatainkat, azokhoz kik és milyen feltételekkel férnek hozzá, milyen célból használják fel, vagy adják tovább azokat másoknak.  Ez a fajta adatáramlás egyre inkább globális jelleget öltött és a rendszer majdnem minden szereplője arra törekszik, hogy abból valamilyen hasznot húzzon akár anélkül, hogy arról az adatalany bármit sejthetne.  Egyre gyakrabban és meggyőzőbben hallani, hogy "az adat az új olaj", az emberek mindenhol digitális lábnyomot hagynak maguk után: 2020-ra prognosztizáltan 25 milliárd (!) internetre kapcsolt eszközt használunk majd.
Mivel a jelenlegi, több, mint két évtizedes jogi szabályozás felett eljárt az idő, az új Rendeletben kellett a jogalkotónak választ adni olyan hétköznapi kihívásokra, mint például az állampolgárok személyes adatainak biztonságos hordozhatósága különböző kereskedelmi szolgáltatók között, vagy a teljes felejtéshez, vagyis a személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való jog, amelynek segítségével hatékonyabban kezelhetők az online adatvédelemi kockázatok. 

"Az új Rendelet alapján azt is egyértelmű szabályok fogják meghatározni, hogy az Unión kívüli adatkezelőkre mikor és milyen feltételekkel kell az egységes uniós adatvédelmi szabályokat alkalmazni" – emeli ki Tóth János ügyvéd, a Wolf Theiss budapesti partnere és hozzáteszi: "Különösen ez utóbbiak jelentenek a nemzeti adatvédelmi hatóságok számára kihívásokat, mivel annak következtében, hogy a technológia vívmányaival az adatalanyok mára jellemzően nem helyi, hanem felhő alapú távoli számítógépes platformokat használnak, a személyes adataik szinte követhetetlenül vándorolnak az Unión kívüli kibertérben is."  

Ugyanakkor arról kevés szó esik a Rendelet száraz jogi aspektusait magyarázó, a változásokkal fenyegető szakértői megjelenések közepette, hogy az új adatvédelmi szabályozás mit jelent vajon a cégek kiberjelenléte tekintetében. A fő kérdés tehát, hogy vállalti intézkedésekkel a számítástechnikai infrastruktúrák és belső folyamatok felkészíthetők-e arra, hogy az új adatvédelmi szabályok életbe lépése ne jogszabályi kötelezettségként, hanem versenyelőnyként jelenjen meg a cégeknél.

Persze változatlanul kiemelt szempont marad az adatvédelem általános elvein túl a vállalatok által kezelt személyes adatok biztonsága is.  Kutatások szerint az egyszerű munkavállalók 20%-a hajlandó lenne eladni a céges IT belépési azonosítóit jogosulatlan adathalászoknak és közülük majdnem minden második ezt kevesebb, mint ezer dollárért is megtenné akár.  De ennél sokkal ártatlanabb és persze általánosabb jelenség, hogy az ismeretlen helyről érkező email-eket a munkavállalók 23%-a kritika és ellenőrzés nélkül egyből megnyitja, és 11%-uk még az email-hez csatolt file-al is megteszi ezt. Egy ilyen meggondolatlan kattintással az adott vállalat teljes nemzetközi számítástechnikai rendszere, benne valamennyi személyes adattal kompromittálódhat. "Az elmúlt időszakban a sajtó is beszámolt számos olyan esetről, amikor eminens globális vállalatok, fontos állami intézmények váltak adatlopás vagy zsarolóvírus áldozataivá, ügyfeleik vagy az állampolgárok százezreinek a személyes adatait veszélyeztetve. Arról viszont kevesebb szó esik, hogy az ilyen esetek a kármentés közvetlen költségein túl milyen reputációs és anyagi kitettséget jelentettek az adott cégnek az adatvédelmi hatóságok irányába, amelyek a Rendelet alapján jövőre már akár többmillió eurós közigazgatási bírságot is kiszabhatnak egyetlen jogsértés kapcsán" – mutat rá Tóth János.

Ilyen turbulens viszonyok között elvitathatatlan annak a fontossága, hogy a cégek minden tekintetben felkészülten tekintsenek az új egységes európai adatvédelmi szabályozás elébe és minimálisra csökkentsék annak a kockázatát, hogy az ügyfeleikkel vagy az állami szabályozó hatóságokkal találják magukat szembe elégtelen adatvédelmi felkészültségük miatt. Mindez azért is különösen lényeges, mivel a GDPR életbe lépésével komoly bírság- és kártérítési összegek is meghatározásra kerületek, melyek akár a Rendeletet megsértő cég működését is veszélybe sodorhatják.
Az adatkezelőkre és az adatfeldolgozókra érvényes rendelkezések megsértése esetén maximum 10 millió eurós vagy a cég árbevételének 2%-ával megegyező mértékű bírság szabható ki, melyek közül a magasabb összeg lesz érvényes. Ennek duplája – 20 millió euró, vagy az árbevétel 4%-a – lehet a bírság maximuma, ha az ügyfeleket direktebb módon érintő problémát, például adatkezelési, az adatkezelt ügyfelek jogainak megsértését állapítja meg a hatóság.


Kapcsolódó kalkulátorok:

Mennyi adójóváírás járna nekem éves szinten?

Mennyi adót kell fizetni albérlet kiadásakor?

ÁFA adó-kalkulátor

Hozzászólások

Nyolcszázmillió forintos áfacsalást lepleztek le

Nyolcszázmillió forintnyi általános forgalmi adót (áfa) csalt el Borsod-Abaúj-Zemplén megyében egy műtrágyával kereskedő bűnszervezet - tájékoztatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Észak-magyarországi Bűnügyi Igazgatóságának sajtóreferense pénteken az MTI.
2018. 12. 10. 04:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Bírósági döntés egy hibásan kiadmányozott NAV megállapítás elévülése ügyében

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság mai napon kihirdetett, egyedi ügyben hozott ítélete értelmében nem hivatkozhat a NAV az adómegállapítási jog elévülési idejének meghosszabbodására olyan esetben, amikor az adóhatósági határozat kiadmányozása, azaz aláírása, nem szabályszerűen történt meg. Az ítéletben foglalt bírósági álláspont számtalan vállalkozás esetében eredményezheti akár a jogerősen megállapított adókötelezettségek végérvényes törlését is – derül ki a Deloitte Legal közleményéből.
2018. 12. 08. 16:30
Megosztás:
Hozzászólások:

A GDPR után itt az új megfelelési kényszer, a geoblocking tilalma

Már biztosan mindenki találkozott azzal a frázissal, hogy „2018 az adatvédelem éve”. A GDPR valóban számos újítást hozott az adatvédelem területén, azonban nem szabad megfeledkezni az uniós jogalkotás újabb, a vevők hátrányos megkülönböztetésének tilalmát célzó rendeletéről sem. Az ún. geoblocking rendelet 2018. december 3-ától közvetlenül alkalmazandó, amely azt jelenti, hogy a vállalkozásoknak eddig az időpontig kell összhangba hozni a működésüket a rendelettel – mondja el dr. Sipőcz Guiditta Dalma az act legal | Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.
2018. 12. 06. 23:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Jól teljesít a magyar bírói szervezet

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke szerint a tárgyszerű mutatókban - mint például az ítélkezés gyorsasága és az ügyhátralék - nincs szégyenkezni valója a magyar bírói szervezetnek és a bírói karnak nemzetközi összehasonlításban sem.
2018. 12. 05. 02:30
Megosztás:
Hozzászólások:

80 ezer cég kap tájékoztatást arról, hogyan spórolhat a közterhein a kivával

A napokban kapja meg a személyes tájékoztatást az a mintegy 80 ezer vállalkozás, amely a kisvállalati adó (kiva) választásával a becsült számítások alapján legalább tíz százaléknyi közterhet spórolna jövőre - tájékoztatta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára az MTI-t kedden.
2018. 12. 05. 01:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Sokba kerülhet várni a NAV-ra, inkább minél előbb javítsuk ki a hibákat!

A jelenlegi 1,8%-ról 5,9%-ra ugrik jövőre a késedelmes, vagy hiányos adófizetés esetén az adózókra kirótt pótlék mértéke, ezért a vállalkozásoknak célszerű maguknak korrigálni a hibát és nem várni a hatósági megállapításra, hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.
2018. 12. 04. 13:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Egymilliárd forintra nőtt a kisvállalati adó belépési határa

December elsejétől megduplázódik, ötszázmillióról egymilliárd forintra nő a kisvállalati adó (kiva) belépési határa - hívta fel a figyelmet a Pénzügyminisztérium (PM) szombati közleményében.
2018. 12. 03. 04:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Magyarország a legnagyobb adócsökkentő az EU-ban

Az Európai Unióban Magyarországon volt a legnagyobb mértékű adóteher-csökkentés, a majdnem egy százalékpontos mérséklést 2016-ról 2017-re sikerült elérni úgy, hogy közben az unióban jelentősen nőtt az átlagos közteher - tájékoztatta Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár az MTI-t.
2018. 12. 02. 12:30
Megosztás:
Hozzászólások:

A tévedés a feltöltendő társasági adó becslésében komoly bírsággal járhat

Nemsokára itt van december 20-a, a társasági, a helyi iparűzési és az egyszerűsített vállalkozói adó feltöltési kötelezettségének határideje. Ilyenkor kell az év közben befizetett adóelőlegeket figyelembe véve az éves adókat a várható fizetendő adó összegére kiegészíteni. A társasági és iparűzési adóelőleg kiegészítéshez bevallási kötelezettség is társul, ezek a benyújtási határideje is azonos a feltöltési kötelezettségével. „Az Adótanácsadók Egyesülete évek óta próbálja a döntéshozók figyelmét arra, hogy ez a kötelezettség nagy kockázattal és felesleges adminisztrációval jár a vállalkozások számára, hiszen nagyon nehéz pontosan megbecsülni a fizetendő adót, de a tévedésért mulasztási bírság jár, miközben a költségvetés számára nem jelent plusz bevételt.” – hangsúlyozta dr. Alexy Miklós, az egyesület elnökségének tagja.
2018. 11. 29. 10:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Élelmiszerbiztonság - Cukrászüzemet zártak be a Nébih munkatársai

Súlyos élelmiszerbiztonsági hiányosságok miatt bezáratott egy budapesti cukrászüzemet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
2018. 11. 28. 09:14
Megosztás:
Hozzászólások:

Milliárdos autókereskedelmi csalást leplezett le a NAV

Rövid időn belül két jelentős, összesen csaknem 1,3 milliárd forint kárt okozó, használt gépjárművek kereskedelméből származó költségvetési csalást leplezett le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
2018. 11. 27. 13:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Milliárdos károkat okozó csalássorozatot buktatott le a NAV

Több milliárd forint kárt okozó csalássorozatot derített föl a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ Zrt.) segítségével - jelentette be a NAV bűnügyi főigazgató-helyettese az adóhatóság csütörtöki sajtótájékoztatóján Budapesten.
2018. 11. 23. 05:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Tények és tévhitek az szja és a tb területén – 2. rész

A bejelentett lakcím mellett a személyes és üzleti kapcsolatok, végső soron pedig nemzetközi egyezmények dönthetik el egy magánszemély adóügyi illetékességét. Mivel ez határozza meg, hogy a magánszemélynek hol kell jövedelemadót fizetnie, a külföldi munkavállalást tervezőknek érdemes ezt a témakört is alaposan körüljárniuk.
2018. 11. 22. 07:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Gyorsan kell dönteni a csoportos adóalanyiságról

Január közepéig kell dönteniük a kapcsolt vállalkozásoknak, hogy szeretnének-e csoportos adóalanyiságot vagy sem. Ha lemaradnak a január 15-ei határidőről, akkor már csak 2020-tól választhatják ez a lehetőséget, ami pedig - hosszabb távon - érdemi adómegtakarítással járhat. Igaz, ehhez több, olykor bonyolult feltételnek is meg kell felelniük a cégeknek.
2018. 11. 22. 04:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Semmi sem lehetetlen – a részesedésekre jutó áfa levonása

Régóta fejtörést okoz mind tőkebefektetőknél, mind pedig vállalkozáscsoportok holdingtársaságainál a bejövő számlák áfa-tartalmának levonhatósága. Az általános levonási tilalmon enyhítve az Európai Unió Bírósága („EUB”) az ún. aktív holdingtársaságoknak már adott egy kibúvót a levonási tilalom alól; a Bíróság nemrég napvilágot látott ítéletei pedig még tovább tágítják az áfalevonás lehetőségeit. Az EUB ítéletei azonban arra is rávilágítanak, hogy nem árt óvatosnak lenni. - foglalja össze a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
2018. 11. 21. 16:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Nehéz helyzetbe kerülhetnek a magyar leányvállaltok

Akár az adóellenőrzés akadályozásának is minősülhet és bírsággal is járhat, ha egy magyar leányvállalat a külföldi anyacége által használt rendszerben, és nem magyar nyelven vezeti könyvelését – hívta fel a figyelmet a MAZARS. A leánycégeknél azonban sok esetben nincs elegendő erőforrás, hogy egyszerre feleljenek meg a nemzetközi és hazai előírásoknak.
2018. 11. 15. 16:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Akár 900 millió forint megtakarítás késleltetett adófizetéssel

Jövőre a mostani 500 millió forintról 10 milliárd forintra növekszik a fejlesztési tartalék képzésének lehetősége. Azaz, ha egy cég kellően nyereséges és nagyobb beruházás előtt áll, akkor átmenetileg-akár 40 évig - nem kell megfizetnie a társasági adót. A Via Credit szerint egy ekkora kedvezmény érdekes lesz a vállalatoknak: ugyan a fejlesztési tartalék képzése „pusztán” a társasági adó megfizetését teszi későbbi időpontra, mégis, több száz millió forint mozgatását, így beruházásokat tesz lehetővé.
2018. 11. 15. 13:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Átlépte a háromszázezret a katás vállalkozók száma

A héten átlépte a háromszázezret a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) választók száma, mindez pedig azt jelenti, hogy már majdnem minden harmadik cég ezt az európai uniós szinten is példaértékű adózási módot választja - tájékoztatta Varga Mihály pénzügyminiszter az MTI-t vasárnap.
2018. 11. 11. 16:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Csalók élnek vissza a NAV nevével!

Újra csalók élnek vissza a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nevével, hamis elektronikus levélben - adó-visszatérítésre hivatkozva - próbálnak személyes ügyféladatokat megszerezni - figyelmeztetett a NAV honlapján.
2018. 11. 07. 18:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Az EU egy évvel meghosszabbította a Venezuela elleni szankcióit

Egy évvel meghosszabbították a súlyos emberi jogi helyzet miatt Venezuela ellen elrendelt európai uniós szankciókat - jelentette be kedden a tagállami kormányokat tömörítő miniszteri tanács sajtószolgálata.
2018. 11. 06. 15:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Árfolyamok

BÉT Ár % Változás