Újabb orosz pénzügyi válság fenyeget?
Steen Jakobsen, a Saxo Bank vezető közgazdásza szerint a rubel jelenlegi gyengülése párhuzamba állítható azzal a folyamattal, amely végül az 1997-1998-as nagy orosz gazdasági válsághoz vezetett. A fizetőeszköz árfolyama akkor is hónapokon át zuhant, és az azt követő krízis az Oroszországnak erősen kitett nyugati, illetve kelet-közép-európai gazdaságokat is komolyan megviselte.
Steen Jakobsen három lehetséges forgatókönyvet vázolt fel, egy újabb válság kitörését, a rubel árfolyamának lebegtetésével elérhető átmeneti stabilitást, illetve a globális kockázatokat jelentősen mérséklő ukrajnai ütközőzóna létrehozását. A szakértő szerint annak, aki a most rendkívül olcsó orosz befektetési lehetőségeket jól szeretné kihasználni, gyors vétel vagy eladás helyett érdemes kicsit kivárnia.
A világ nem figyel eléggé a rubelre
Az utóbbi időszakban a rubel elképesztő mértékben gyengült, csak az elmúlt három hónap során értékének egyharmadát veszítette el a dollárral szemben, így a devizapár árfolyama régen nem látott csúcsok közelében jár. „A világ egyelőre nem foglalkozik az árfolyam zuhanásának hatásaival, ennek azonban súlyos következményei lehetnek” – vélekedik Steen Jakobsen, a Saxo Bank vezető közgazdásza.
Tiszta analógia látszik kibontakozni Oroszországban a 1997-1998-as válságidőszakkal, amikor az orosz medve végül fizetésképtelenné vált 1998 augusztusában. „Akkor az orosz központi bank úgy igyekezett enyhíteni a válságot, hogy fokozatosan 150 százalékra emelte az irányadó kamatot, ez azonban végeredményben nem sokat javított a helyzeten” – mondta Steen Jakobsen. – „Igaz, az energiaárak ma magasabbak, így sokak szerint most mások a körülmények. Mégis, a magas energiaárak azt is jelzik, hogy az orosz államnak egyre több kőolajra van szüksége, hogy finanszírozza a nagyon magas költségvetési hiányt, és hamarosan a folyó fizetési mérleg hiányát is.”
Az összeomlás és a kilábalás forgatókönyvei
Jakobsen szerint a rubel zuhanása mára eljutott arra a pontra, hogy a probléma kezd veszélyes méreteket ölteni. A szakértő három lehetséges alternatívát lát arra vonatkozóan, hogy mi lehet a folyamat vége. „A legrosszabb eshetőség, ha a lejtmenet egyenesen egy, az 1998-ashoz hasonló méretű válságba torkollik. Szerencsére az orosz devizatartalékok jelenleg 400 milliárd dolláros többletet mutatnak, így ez nem történik meg egyik napról a másikra. Fél éven belül azonban a vállalatok finanszírozásához elkerülhetetlenné válik 150 milliárd dollárnyi új tőke bevonása, és ezt a lefelé tendáló piacok jelentősen megnehezíthetik” – hívta fel a figyelmet a Saxo Bank elemzője.
A második, az előzőnél sokkal gyorsabb megoldást kínáló forgatókönyv a rubel árfolyamának lebegtetése. Az orosz jegybank november 10-én döntött e lépés mellett, megszüntetve a sávot, amely mindeddig korlátozta az orosz fizetőeszköz árfolyamának mozgását a dollárból és az euróból álló devizakosárhoz képest. Ez persze jelentősen növelheti az inflációt, sőt, akár hiperinflációt is okozhat, amely katasztrofális hatással lehet a lakosság rendelkezésre álló jövedelmére és a gazdasági növekedésre, azaz legrosszabb esetben minden igyekezet ellenére újabb nagy válsághoz vezethet.
„A harmadik, egyben legkedvezőbb megoldás akkor lenne elérhető, ha a gazdasági helyzet súlyosbodása Oroszországot és Európát „tárgyalóasztalhoz ültetné”. A geopolitikai, gazdasági, pénzpiaci bizonytalanságnak és az ezekkel járó óriási pénzügyi és társadalmi kockázatoknak ugyanis gátat lehetne szabni azzal, ha az érintettek létrehoznának egy ütközőzónát Ukrajnában. Meggyőződésem, hogy ennek kapcsán az alapvető érdekek egyeztetésével értelmes, a piacok számára is megnyugtató megállapodásra lehetne jutni” – fejtette ki Steen Jakobsen.
Érdemes kivárni a kereskedéssel
Az orosz befektetési eszközökkel történő kereskedés kockázata ma jelentős, így egy-egy jó lépés komoly hozamot is eredményezhet. Jakobsen úgy véli, a befektetőknek érdemes kivárni azt a pillanatot, amikor már elképzelhetőnek tűnik a harmadik alternatíva, a tárgyalásos megegyezés. „Érthető, ha egy ilyen helyzetben a befektetők menteni akarják a menthetőt, de nem érdemes „ész nélkül” követni a piacot és eladni a rubelt és az orosz részvényeket. Az orosz részvények már így is a legolcsóbbak a világon, a mögöttük álló természeti erőforrások viszont öt, tíz, húsz év múlva is értékesek lesznek. Az alacsony árak miatt ez az időszak alkalmas lehet arra, hogy vállaljunk egy kis kockázatot. A rubel lebegtetése jó kezdet, mert a piacnak megfelelő egyensúlyi állapotot hozhat létre, miközben további pozitív változásokhoz is előkészítheti a terepet” – foglalta össze Steen Jakobsen.
