Újabb pénzügyi buborék fenyeget - ezt példázza a UBS botrány

A ghanai származású, a nottinghami egyetem diplomájával rendelkező Kweku Adoboli az UBS londoni irodáján egy különleges gyorsaságot és érzéket követelő, az egyes tradereknek nagy önállóságot biztosító részlegnél dolgozott. Adoboli felhatalmazását túllépve, a bank belső ellenőrzését is kijátszva vett fel olyan pozíciókat az úgynevezett ETF-termékek vétele és eladása során, amelyek végül az óriási veszteséget eredményezték.

Az ETF - Exchanged Traded Funds - termékek az utóbbi időben lázba hozták a pénzügyi piacokat. A kockázatok ellen védelmet kereső spekulatív pénzügyi befektetők körében ideális menedéknek tűntek ezek a derivatívák, amelyek pontosan követik egy kiválasztott mögöttes index változásait. A pénzügyi közvetítők által kezelt befektetési alapoktól eltérően az ETF-eket a részvényekhez hasonlóan bármikor, azonnal meg lehet vásárolni és el lehet adni magán a tőzsdén, ami olcsóbb megoldás.

A kibocsátók által kínált ETF-termékek és indexek skálája igen széles, kiterjed a részvényekre, a kötvényekre, a nyersanyagokra - és az egész világra. Július végén 2.900 ETF-terméket tartottak számon. Az ETF-ek 1993-ban Kanadában születtek és 2001-ben jelentek meg Európában. E derivatívák révén a magánszemélyek is hozzáférhetnek a korábban csak az intézményes befektetők, például a nyugdíjpénztárak számára elérhető termékekhez. Papíron ez a piacokon bekövetkező változások szoros követésére alkalmas eszköz több féle előnnyel is jár: egyszerű, biztonságos, alacsony a költsége.

A befektetők példának okáért az ETF révén anélkül léphetnek be a nyersanyagpiacra, hogy nekik maguknak kellene közvetlenül aranyat, ezüstöt, színesfémeket vagy kőolajat vásárolniuk, illetve tárolniuk. Ilyen körülmények között nem meglepő - írja a Le Monde - hogy az ETF-ek a 2000-es évek szupersztárjává váltak. Az ilyen "követő" - angolul tracker - eszközökbe világszerte óriási összegeket fektettek be, júliusig 1500 milliárd dollárt, és volumenük az év végére várhatólag eléri a 2000 milliárd dollárt. Ez egyenlő a francia GDP-vel.

Kevés befektetési forma ért el ilyen gyors ütemű növekedést. A New York-i tőzsde forgalmának 30 százalékát, az európai tőzsdék forgalmának pedig 5 százalékát képviselik, nem beszélve a közvetlen tranzakciókról. Az UBS-hez hasonlóan valamennyi nagy befektetési bank bekapcsolódott a nagy jövőt ígérő ETF-ekkel folyó kereskedésbe. Működésbe lépett a pénzügyi vegykonyha. A mindent egyenletekké alakító tervezők a legkülönbözőbb nevekkel ruházták fel ezeket a derivatívákat, szétszedték és összerakták őket új "szintetikus" termékekké.

Terry Smith, a londoni Tullet Prebon brókercég igazgatója a Le Monde-nak nyilatkozva az amerikai subprime-ügyhöz hasonlítja az UBS traderének ügyét: "Akárcsak akkor, ezúttal is bebizonyosodott, hogy a bankok hierarchikus vezetői képtelenek átlátni ezeknek a rendkívül bonyolult eszközöknek a felépítését, kereskedelmét és tartalékolását". Az ETF-ek kibocsátóinak fő érvét, az átláthatóságot és az egyszerűséget a lap szerint túllépte a technológia fejlődése és a piac rendkívüli gyorsasága. A megtakarító nehezen ismeri ki magát a bankok tájékoztató közleményei és a pénzügyi sajtó elemzései, illetve a hatóságok garanciái és a fogyasztóvédő szervezetek figyelmeztetései közepette.

Annál is inkább, mivel az ETF-ekben is tapasztalható némi homály. Így például a nyersanyagokra vonatkozó indexkövető termékek esetében, írja a Le Monde, nem lehet tudni, hogy pontosan hol találhatók, vagy hogy mennyibe kerül a tárolásuk, vagy mennyi a biztosítási költség. Ezeknek a termékeknek a piaca a néhány kibocsátó intézmény nagyon zárt klubja köré szerveződik. Maguk az ETF-ek is befolyást gyakorolnak a szóban forgó értékekre, elsősorban a nyersanyagok árfolyamára. Mindez megannyi rejtett zátonyt jelent, akárcsak az, hogy ezek a termékek a reálgazdaságtól elszakítva működnek, és a piac résztvevői nem egyszer pénzügyi paradicsomokat használnak fel a műveletek során.

Egyes kibocsátók eladósodása, e termékek erősen spekulatív jellege és egyre növekvő bonyolultsága együttesen "ördögi gépezetté" változtatja ezt a piacot a francia lap szerint. Gondot okoz az ETF-termékek felügyelete is, az UBS csalárd kereskedőjének ügye és a bankvezér lemondása éppen ezt illusztrálja. A Nemzetközi Valutaalap, a Nemzetközi Fizetések Bankja és más nemzetközi és szabályozó szervek ismételten kifejtették aggályaikat, ez azonban a banklobby ellenállásába ütközött - akárcsak akkor, amikor a "mérgezett" subprime jelzálog-termékek 2000 és 2007 között elárasztották a piacot.

Éppen ezért az ETF-ek előretörése mindenben hasonlít egy növekvő pénzügyi buborékhoz, az összes velejáró rendszerkockázattal együtt. Az ördögi gépezet robbanását nem lehet kizárni. A veszély leküzdéséhez eltökélt politikai akaratra lenne szükség. Ennek hiányában a pénzvilág ismét komoly zavarok kockázatával számolhat - vélekedik Marc Roche, a Le Monde elemzésének szerzője.