Vége a küszöbországok virágkorának?
A Fidelity Worldwide Investment küszöbországi részvényekkel foglalkozó területének vezetője, a több alapot is kezelő Nick Price elmondja, hogy ez miért nem igaz általánosságban, és ugyanakkor miért nő éppen most az aktív befektetési alapkezelés fontossága a ezekben az országokban:
„A küszöbországokban mostanában sok minden történik. Társadalmi zavargások Brazíliában, politikai indíttatású felkelések Egyiptomban és Törökországban és új vezetés Pekingben, amely a belső fogyasztás által húzott gazdasági modellre történő ellenőrzött átállás érdekében kész beérni a mérsékeltebb növekedéssel is. Az ilyen időszakokban szükségszerűen színre lépnek a kétkedők is.
A lehetőségek továbbra is adottak
Ezért most különösen fontos, hogy a befektetők globálisan szemléljék a piacot: előfordulhatnak feltűnést keltő, sőt időnként drámai események is, a küszöbországi befektetéseket vonzóvá tevő alapvető sikertényezők azonban közép- és hosszú távon is változatlanok maradnak. A ezekben az országok összességében a jövőben is jóval erőteljesebben növekednek majd, mint az ipari országok nemzetgazdaságai. A küszöbországok elöregedő nyugati társadalmakhoz képest gyorsan növő és egyre jobban képzett népességéből hosszú távon egyre szélesebb középrétegek alakulnak ki. Ezeknek az embereknek a növekvő jóléttel erősödő vásárlási kedve a növekedés egyre fontosabb motorjává válik. A McKinsey egyik tanulmánya szerint a küszöbországokban 2010 és 2025 között akár hatszor gyorsabban is nőhet a fogyasztás, mint a fejlett nemzetgazdaságokban. Ebből a trendből elsősorban a növekvő keresletet kiszolgáló vállalatok fognak profitálni. Ez a küszöbországok kínálta lehetőségek lényege. Mindeközben persze előfordulhatnak turbulenciák a feltörekvő piacok tőzsdéin, összességében azonban az érvényesül, hogy minél hosszabb a befektetési időtartam, a befektetők annál nagyobb valószínűséggel érnek el átlagon felüli hozamokat.
Meg kell érteni a küszöbországok új világát
A szkeptikusok kétségei egy dolgot ugyanakkor joggal jeleznek: az egy évtizedig tartó általános növekedést és viszonylagos stabilitást követően a küszöbországok világa mára lényegesen komplexebbé vált. Az egyes piacok, ágazatok és részvények lényegesen nagyobb eltérésekkel fejlődnek, mint néhány évvel ezelőtt. A praktikus mozaikszavak, mint a BRIC vagy a Next 11, egyszerűen már nem használhatók ebben az új világban. Egy példa: az exportorientáltság helyett fokozottan a belső piacra koncentráló új kínai gazdasági stratégia például teljesen új nyerteseket és veszteseket hoz magával. Az olyan vállalatokat, mint a brazil Vale bányaipari konszern, meg fogja viselni a távol-keleti óriás infrastrukturális célú kiadásainak csökkenése, míg a brazil cukor- és szójababipar valószínűleg profitál majd a kínai és más fogyasztók növekvő vásárlási kedvéből. A dinamikus szerkezetátalakítás más ezekben az országokban is jóléti újraelosztást von maga után. A befektetők szempontjából ez semmiképp sem jelenti a küszöbországok virágkorának végét – azt viszont igen, hogy a befektetőknek a jövőben jobban oda kell figyelniük, és felül kell vizsgálniuk az ezekben az országokban eddig követett befektetési stratégiájukat.
A holnap nyerteseinek kiválasztása
A küszöbországok új világa minden eddiginél jobban megköveteli az aktív alapkezelést. Míg 2000-ben még elég volt passzív módon befektetni az MSCI Emerging Markets Indexbe, ha a feltörekvő piacok széles spektrumát akartuk lefedni, addig ma a nagy kínai és brazil vállalatok dominálják az indexet. A problémát az jelenti, hogy az MSCI Emerging Markets Indexben a fogyasztási szektor az összes papírnak csak 20 százalékát teszi ki, így nem feltétlenül a holnap nyerteseit képezi le. A befektetőknek azonban éppen ezeket kell megtalálniuk, ahelyett, hogy az öntözőkanna-elv szerint az index néhány magasan súlyozott, virágkorán talán már túl lévő papírjába fektetnének be.
A passzív módszert alkalmazók lemondanak például azokról a nagy lehetőségekről, amelyeket a fellendülő kínai belső piacból majd profitáló kisebb kínai fogyasztási papírok kínálnak – számomra pedig ez a tökéletes befektetési sztori. Hasonlóan alábecsülik az afrikai befektetési térség kínálta lehetőségeket is. A gyorsan változó táplálkozási szokások egyik bizonyítéka például a márkás sör iránti erőteljesen növekvő kereslet Nigériában. A legnagyobb nigériai sörgyártó, a Nigerian Breweries, a gyors népességnövekedésből és az egy főre jutó jövedelem ezzel egyidejű emelkedéséből profitál. További példa a mobiltávközlés: a mobiltelefonok és az okostelefonok egyre fontosabbá válnak a mindennapi életben. A mindenhol jelen lévő mobiltelefonok a pénzügyi szolgáltatások területén is nagy üzleti lehetőségeket kínálnak: mára a kenyai bruttó hazai össztermék egyharmada a Vodafon vállalatcsoporthoz tartozó M-Pesa nevű mobil fizetésforgalmi rendszeren keresztül bonyolódik. Az afrikai befektetési térség által kínált lehetőségek passzív befektetési stratégia alkalmazása esetén alulreprezentáltak, vagy egyáltalán meg sem jelennek az MSCI Emerging Markets Indexben.
Az aktív portfóliókezelés a jobb ágazati differenciálás mellett a fundamentális vállalati adatok, például a stabil mérlegek, a jó vállalatirányítás vagy a fenntartható osztalékpolitika figyelembevételét is lehetővé teszi. Így jobban felismerhetők és kézben tarthatók a kockázatok. Sok olyan országban, amelyben most zavargások vannak, már hosszabb ideje megfigyelhető volt a gazdasági környezet romlása. Az adott piaci környezetre is kiterjedő vállalatelemzésünk révén ezt fel tudtuk mérni, és a befektetéseinket ennek megfelelően szűkítettük.
A korrekciós időszakokban a befektetőknek nem tanácsos egy kalap alá venniük a küszöbországokat. A papírok gondos megválogatása esetén nem igazán indokolt az elmúlt hónapokban tapasztalt nagymértékű kivonulás a az említett országok befektetésekből. Aki ennek okaként az USA-ban körvonalazódó kamatfordulatot vagy a küszöbországok elhúzódó reformjait nevezi meg, az túlságosan leegyszerűsíti a helyzetet. A küszöbországok indexeinek gyengülését – a növekedést húzó mozdony szerepét betöltő Kína miatti aggodalmaktól eltekintve – valójában azok a rövid távon gondolkodó befektetők okozzák, akik az elmúlt év végén még a likviditásbőséget kihasználva igyekeztek újfent a feltörekvő piacok általános növekedéséből profitálni. Ezek a befektetők a küszöbön álló kamatfordulat első jeleire kiviharzottak a piacról, és ily módon annak gyengülését okozták. Az a tény, hogy a minőségi vállalatok részvényei mindeközben jól tartották magukat, a mi stratégiánkat igazolja, amely szerint a küszöbországokban aktív befektetési módszert kell alkalmazni.”
