Véget ért Törökországban a rendkívüli állapot
Az intézkedést először három hónapra rendelték el, de eddig minden alkalommal - összesen 7-szer - újabb három hónapra meghosszabbították.
A fő indok a terrorszervezetek elleni harc, köztük az összeesküvésért közvetlenül felelőssé tett gülenista hálózat, valamint a Délkelet-Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) elleni hatékonyabb fellépés volt.
A török alkotmány szerint kiterjedt erőszakos cselekmények, a demokratikus rend szétzilálása vagy a közrend szétesése esetén rendelhető el rendkívüli állapot, amelynek keretében kijárási, járműforgalmi tilalom vezethető be, betilthatók gyűlések és demonstrációk, a biztonsági erők járműveket és ingatlanokat kutathatnak át és foglalhatnak le, valamint ellenőrizhetik a szárazföldi, a légi és a vízi közlekedést. A hatóságok továbbá korlátozhatnak vagy betilthatnak sajtóorgánumokat az intézkedés idején.
Európai országok és fővárosaik - alapszint kvíz ITT
A hatalomátvétel kitervelőjének tartott Fethullah Gülen török származású muzulmán hitszónok, 1999 óta önkéntes száműzetésben az Egyesült Államokban él. Törökország a 2016-os incidens óta különösen megtorlóan lép fel Gülen nemzetközi mozgalmának feltételezett tagjai ellen, akik a hivatalos álláspont szerint terroristák és hosszú évek alatt szivárogtak be a török állami, valamint magánszférába. Gülen tagadja a vádakat.
A rendkívüli állapot felhatalmazta a kormányt, hogy a parlamenti munkán túl törvényerejű rendeleteket bocsásson ki. A tekintélyes Habertürk török hírportál összesítése alapján ezekből két év alatt 32 jelent meg a hivatalos közlönyben.
Az ankarai vezetés a rendeletekkel mintegy 125 ezer 800 állami alkalmazottat bocsátott el a munkahelyéről. A belügyminisztériumtól például 41 ezer 797, az oktatásügyi tárcától 34 ezer 393, a haderőtől 14 ezer 633 embert, az igazságszolgáltatásból 4836 bírát és ügyészt menesztettek. Az elbocsátottak közül később mintegy 6750-et vettek vissza állásába.
A gülenista tagsággal kapcsolatos jogi eljárások eddig összesen 446 ezer embert érintettek, de a lezáratlan nyomozások száma még 100 ezer 661, a folyamatban lévő pereké pedig 48 ezer 390. A gyanúsítottak és vádlottak száma együttesen továbbra is 284 ezer 488-at tesz ki. A szökésben lévők 20 ezer 770-en vannak. A lezárt perek száma 53 ezer 430, ezekben 34 ezer 792 embert ítéltek el, 12 ezer 108-at pedig felmentettek.
Kifejezetten a puccsistákhoz kapcsolódóan 289 per indult, és 187-ben már döntés is született. Ezekben az ügyekben eddig 2263 embert ítéltek el, köztük 67 volt tábornokot. Az elítéltekből 1550 életfogytiglani börtönbüntetést kapott. 2005 vádlottat ugyanakkor felmentettek, köztük 900 közlegényt. Az ítéletek mindazonáltal csak hét perben véglegesek.
A fennmaradó 102 pernek 4715 vádlottja van, közülük 2174-en vannak előzetes letartóztatásban.
Gülenizmus miatt jelenleg 33 ezer 308-an vannak börtönben. Köztük 6954 egykori katona, 6587 tanár, 5130 rendőr, 705 bíró és ügyész, 398 orvos, 317 ügyvéd, a legfelsőbb fellebbviteli bíróság 78, a legfelsőbb közigazgatási bíróság 26, valamint az alkotmánybíróság két tagja.
Az isztambuli központú Török Újságírók Egyesületének (TGS) július 17-ei adatai szerint jelenleg 142 újságírót is fogva tartanak az ország börtöneiben.
Az ankarai illetőségű Emberi Jogok Közös Platformja (IHOP) legutóbb március végén összegezte a rendkívüli állapot következményeit. Szerintük 2018. március 20-ig bezárólag legkevesebb 160 ezer embert vettek őrizetbe a hatóságok, az előzetes letartóztatásba helyezettek száma pedig összesen több mint 228 ezer volt. A kormány bezáratott egyebek mellett 1419 olyan egyesületet, 1064 magániskolát, 847 magánkollégiumot, 174 sajtóorgánumot és 147 alapítványt, amely a Gülen-hálózathoz kötődött, 985 további cég pedig az állami vagyonkezelőhöz került. Ezen felül csaknem 100 önkormányzat választott vezetőjét cserélték le kormánymegbízottra a főként kurdok lakta délkeleti országrészben, amiért azok állítólag a PKK-t támogatták.
Az NTV török hírtelevízió szerdán arra emlékeztetett, hogy a parlament később a törvényerejű rendeletek mindegyikét törvénybe foglalta, így a rendkívüli állapot feloldása ellenére a már meghozott intézkedések érvényben maradnak.
Abdulhamit Gül hétfőn kijelentette: a rendkívüli állapot vége egyáltalán nem jelenti azt, hogy Ankara terrorizmus elleni harca is befejeződik. Leszögezte, hogy tartósan és határozottan folytatják a harcot minden olyan terrorszervezet ellen, amely Törökországot "meg akarja szorongatni", és köztük is elsősorban a puccskísérletért felelőssé tett gülenista mozgalommal szemben. "A gülenisták elleni küzdelmet soha nem engedjük lanyhulni" - hangoztatta.
A kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) mindezen felül előkészített ezért egy törvényjavaslatot, amely továbbra is biztosítaná "a terrorizmus elleni harc hatékonyságát". A tervezet parlamenti vitája várhatóan jövő hétfőn kezdődik meg.
Törökországban a rendkívüli állapot automatikusan ért véget, mert a parlament nem döntött a meghosszabbításáról. Az intézkedés feloldására nem sokkal azután került sor, hogy a kis-ázsiai országban július 9-én végrehajtó elnöki rendszer lépett életbe.
