Végleg átalakul a munka világa a világjárvány hatására?

A globális járványhelyzet hatására átalakuló munkaerőpiacon minden eddiginél fontosabbá vált a munkahelyek biztonsága: ennek érdekében a magyar dolgozók is komoly áldozatokat hajlandóak vállalni. Ennél is fontosabbnak tartják azonban a hazai munkavállalók a jelenlegi bérszínvonaluk megőrzését – derül ki a Randstad Workmonitor legfrissebb felméréséből. A megváltozott munkakörülmények hosszabb távon is velünk maradhatnak: a dolgozók több mint fele a járvány elvonulását követően is élvezné az otthoni munkavégzés előnyeit, harmaduk pedig szeretné, ha munkaidejük rugalmas alakítása beépülne a mindennapokba.

Végleg átalakul a munka világa a világjárvány hatására?

A hazai munkavállalók döntő többsége (68%) úgy érzi, hogy munkaadója érzelmileg és mentálisan támogatja a jelenlegi egészségügyi helyzetben – derül ki a Randstad Workmonitor 34 országban, köztük Magyarországon végzett átfogó kutatásából.

A megkérdezettek 80%-a állítja, hogy mind a felszerelése, mind a technológiai felkészültsége megvan a jelenleg megkívánt digitalizációs folyamatok lekövetésére. Utóbbi tekintetben 2015-höz képest jelentős javulást könyvelhet el a kelet-európai régió, illetve nagymértékben zárult az olló a fejlettebb, nyugati munkaerőpiacok és térségünk között. Beszédes, hogy Magyarországon öt évvel ezelőtt a dolgozók alig több mint fele érezte magát felkészültnek, ma már több nyugat-európai országot is megelőzve, a válaszadók több mint 80 százaléka nyilatkozott így.


Míg globálisan a munkaerő 40%-a jellemezte úgy az elmúlt időszakot, hogy problémát jelentett számára a digitális átállás következtében előtérbe került készségek elsajátítása, addig itthon mindössze a dolgozók 20%-a számolt be erről.

Fő a biztonság

A kedvező tendenciák ellenére 2019 utolsó negyedévéhez képest 5%-kal, 11%-ra nőtt azonban azok aránya, akik jelentős mértékben tartanak munkahelyük elvesztésétől – összességében a munkaviszonyban állók több mint harmada számol ennek közepes vagy nagy valószínűségével. A hazai régiók közül a közép-dunántúli (5,6%), a főbb szektorok között pedig a telekommunikáció (3,7%), az élelmiszeripar (4,5%) és az oktatás (4,9%), ahol a legalacsonyabb a munka elvesztésének nagy valószínűséget tulajdonítók aránya, az autóiparban azonban a megkérdezettek 25%-a számolt be erről.

Mennyi pénzt kellene keresnem, ha rendesen megfizetnének? ITT kiszámolhatod!

A fentiekből következik – de a kedvezőtlen világgazdasági várakozások és az elbocsátásokról szóló hírek is indokolhatják –, hogy a hazai munkavállalók körében kiugróan magas helyet foglal el a vírushelyzetet követő időszakban elvárt értékek között a munkahelyek biztonsága. Míg globálisan a megkérdezettek 36%-a, tágabb régiónkban pedig 39%-uk nyilatkozott úgy, hogy az erre irányuló kezdeményezések és garanciák fontosak számára, addig Magyarországon a dolgozók 50%-a fejezte ki erre vonatkozó igényét.



A vállalatok által az elmúlt időszakban alkalmazott fizetéscsökkentések és egyéb megszorítások felértékelték a bérgarancia jelentőségét is: ez magasan (59%) vezeti a preferált munkaadói értékek listáját itthon is, míg Európa déli és keleti régióiban a dolgozók kétharmada szeretné jelenlegi fizetési szintjének garantálását munkaadója részéről.

A munkaerőpiac átalakulását jelzi az a tendencia is, hogy állásuk megtartása érdekében a hazai dolgozók is komoly áldozatokat hajlandóak vállalni. Az alkalmazottak 8%-a fizetése csökkentésében, 14%-a az azonos bérért végzett többletmunkában kötne vagy kötött már kompromisszumot, míg 28% a munkaidő időszakos csökkentésébe vagy kényszerszabadságolásba, illetve 26% a vállalaton belüli áthelyezésbe egyezne vagy egyezett már eddig is bele.

Óvatosabb mozgolódás

A várakozásnak megfelelően tovább csökkent azok aránya, akik bevallásuk szerint az elmúlt félévben munkahelyet váltottak: 2019 utolsó negyedévéhez képest 5,5 pontot zuhanva 20% volt ez az érték az év végén. A hazai mutató nem tér el a régiós átlagtól, igaz, térségünkben is vannak kiugró példák: Lengyelországban például 4 százalékkal, 25%-ra emelkedett a közelmúltban váltó dolgozók részaránya.

Jelentős mértékben nem csökkent viszont itthon a váltáson gondolkodók aránya: a foglalkoztatottak 14%-a erős késztetést érez, hogy új munkaadónál vagy más pozícióban, esetleg teljesen új szektorban próbálja ki magát.

A megkérdezett dolgozók közel negyede menne másik munkaadóhoz a saját területén, ebből 6,4%, aki határozottan így érez. 14% azoknak a válaszadóknak az aránya, akik azt gondolják, hogy jelenlegi munkaadójuknál, más pozícióba kerülnek majd, 3%-uk kimondottan így gondolja.

Az alkalmazásban lévők egyharmada tartozik a munkahelyváltás iránt valamilyen mértékben nyitottak közé, 10%-ukról mondható el, hogy kifejezetten tájékozódik vagy akár aktívan pályázik is – 2019 végén csak 6% tartozott ebbe a kategóriába. A megkérdezett munkavállalók 2%-a számít aktívan pályázónak, ez az érték sem csökkent az elmúlt egy év során. A válaszadók 31%-a nem keres új munkát, 36%-uk viszont fontolóra venne egy szembejövő lehetőséget. Ez az elmozdulás nagy valószínűséggel a 2020-ban lezajlott strukturális változásoknak köszönhető, hiszen sokan kényszerültek pályaelhagyásra – elsősorban a turizmus- és vendéglátás területén –, akik jelenleg is keresik a számukra leginkább megfelelő pozíciót.

Naprakész kompetenciák: kinek a felelőssége?

Bár a hazai munkaerőpiacon a világátlagnál többen – 92% – érzik úgy, hogy birtokában vannak egy másik munkakör vagy iparág által megkívánt képességeknek, mégis a globális mértéknél 10%-kal kevesebben – a megkérdezettek 42%-a – vélik úgy, hogy a COVID-19 utáni világban a munkaadóknak gondot jelent majd az alkalmas munkaerő megtalálása. A munkaerőpiac bizonytalanságai sok esetben a saját versenypozíciójuk átgondolására késztetik a munkavállalókat is, ez a folyamat indokolhatja, hogy folyamatosan felértékelődik a tudás naprakészen tartásának szerepe – hazánkban a válaszadók 83 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ezzel aktívan foglalkozik.

Azt azonban csak a válaszadók 12%-a gondolja, hogy a kompetenciák frissen tartása a dolgozó feladata, közel kétharmaduk szerint ez a munkaadó és a munkavállaló kölcsönös felelőssége. Nyugat-Európában a megkérdezettek 17%-a tartja a naprakész szakmai tudás megőrzését a munkavállalók saját felelősségének, míg 55% tekinti a két fél közös feladatának.

Arra a kérdésre, hogy a járvány miatt állásukat vesztettek átképzéséről kinek kellene gondoskodnia, a megkérdezett hazai dolgozók közel azonos mértékben válaszolták azt, hogy ez elsődlegesen a munkaadók (42%) vagy a kormány (39%) feladata, míg mindössze 14% bízná ezt elsősorban a munkavállalókra – Európa nyugati felén ez utóbbi érték 25%.

Tartós kedvezmények

Számos tendencia utal arra, hogy a vírushelyzet hatására átalakult munkahelyi kultúra több elemének is tartós jelenlétét igényelnék a hazai munkavállalók. Harmaduk szerint lenne ideális, ha a továbbiakban is rugalmasan alakíthatnák a munkaidejüket, nagyobb befolyásuk lenne a munka és a magánélet egyensúlyára. Közel negyedük számára lenne vonzó, ha a jövőben is a „home office” és az irodai munka valamilyen kombinációjában dolgozhatnának, és közel azonos – 15-15% – azok aránya, akik szeretnék, ha az otthoni munkavégzés mértékéről maguk dönthetnének, vagy akár teljesen átállhatnának erre a munkaformára.



Már a járványhelyzet kibontakozása előtt is azt mutatták kutatásaink, hogy a munkavállalók elmozdulnának a szabadabb és rugalmasabb munkavégzés felé. A 2020 tavaszán publikált Randstad Employer Brand Research adatai szerint ez a két juttatási forma is a legvonzóbbak között foglalt helyet a munkavállalók számára – igaz, akkor még kis hányaduk tudott ezzel élni a mindennapokban.

Hozzászólások

Kemény negyedév elé néz a munkaerőpiac

A múlt év végéig még tartotta magát a munkaerőpiaci a járvány második hullámával szemben, az idei első negyedév viszont nehéznek ígérkezik. A kormányzati támogatások hosszú távon nem képesek fenntartani a normál üzletmenethez igazodó foglalkoztatotti létszámot - kommentálták a januári foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokat az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
2021. 02. 26. 16:30
Megosztás:
Hozzászólások:

A márciusi bérekre is igényelhető az ágazati bértámogatás

Meghosszabbítja a kormány márciusra is az ágazati bértámogatási rendszert, így a következő hónapban is fizetéshez jutnak azok a munkavállalók, akik a járvány miatt nehéz helyzetbe került szektorokban dolgoznak - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára pénteken sajtótájékoztatón, Budapesten.
2021. 02. 26. 12:30
Megosztás:
Hozzászólások:

El sem mennek sokan az állásinterjúra - 100 emberből maximum 5 lesz hosszú távú dolgozó

Sokan meg sem jelennek az előre megbeszélt állásinterjún, vagy az utolsó pillanatban gondolják meg magukat és mondják le a munkát. A HR-szakértő szerint 100 interjúalanyból csupán maximum 5 az, aki úgy áll be dolgozni, hogy hosszabb távon ott is marad a munkahelyén.
2021. 02. 26. 10:00
Megosztás:
Hozzászólások:

El lehet köszönni a nagy fizetésemelésektől a jövőben

Bár a múlt évben folytatódott a béremelkedés Magyarországon, mostantól visszafogottabb tempóra számíthatnak a dolgozók. Az infláció alakulása sem segít nekik.
2021. 02. 25. 11:30
Megosztás:
Hozzászólások:

A járvány után is folytatnánk az otthoni munkavégzést

A koronavírus-járvány alatt legalább heti egy napot otthonról dolgozók 96 százaléka szívesen folytatná ezt a gyakorlatot a járvány után is - közölte a Reacty Digital szerdán, év eleji kutatási eredményeit ismertetve az MTI-vel.
2021. 02. 25. 06:00
Megosztás:
Hozzászólások:

A szakmai karrier kiemelt szempont

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény január elsejével lépett életbe. Az új munkaszerződés aláírásának és a másodállásra vonatkozó kérvények leadásának határideje március 1. A Magyar Orvosi Kamara felmérése szerint a hazai szakorvosok több mint fele kettő vagy több állásban dolgozik egyszerre, az új törvényi szabályozás miatt ők most komoly döntési kényszerbe kerültek. Kulcskérdés, hogy milyen szempontok vezérlik a jogállásról szóló orvosi döntéseket.
2021. 02. 25. 03:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Rekordokat döntöget a brit munkanélküliség

A globális pénzügyi válság óta nem mért ütemben ötévi csúcsszintre emelkedett tavaly a munkanélküliségi ráta Nagy-Britanniában, elsősorban a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai miatt.
2021. 02. 23. 21:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Május végéig egyszerűbb távmunkában dolgozni

Az egészségügyi kockázatok csökkentése érdekében 2021. május 23-ig állapodhatnak meg a törvényi keretektől eltérően a távmunkáról a munkáltatók és a munkavállalók - jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a tárca keddi közleményében. Bodó Sándor hozzátette, hogy az átmeneti rendelkezések a veszélyhelyzet meghosszabbításával összhangban alkalmazhatók újabb három hónapon át.
2021. 02. 23. 11:00
Megosztás:
Hozzászólások:

A válság előttinél is kedvezőbb az inaktív állomány aránya

A COVID-19 kitörésekor történt átszervezések eredményeként hirtelen több mint háromszorosára emelkedett az inaktív státuszban lévő* kölcsönzöttek aránya, de már április végére beállt a válság előtti ebben az időszakban megszokott tíz százalék alatti szintre, idén februárra pedig ennek is felére süllyedt. A konkrét megbetegedések aránya két százalék alatt maradt – derül ki a szektor kétharmadát lefedő Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ) közléséből.
2021. 02. 22. 19:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Optimista jövőkép: a magyar vállalatok 44 százaléka létszámnövekedéssel számol 2021-ben

A magyar munkaerőpiac irányt váltott a világjárvány alatt: az elmúlt években sokszor a vállalatok versengtek a munkavállalókért, de 2020-ban több pozíció esetén ez megfordult – ismertette friss, közös tanulmányának eredményeit online konferenciáján a Profession.hu és a Boston Consulting Group (BCG). A két cég egyedülálló elemzése átfogó képet ad a hazai munkaerőpiac változásairól, és az ennek hatására megjelenő új folyamatokról.
2021. 02. 22. 12:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Így alakul nők bérhátránya az EU-tagállamokban - ábrán mutatjuk!

a nők százalékos bérhátránya a férfiakéhoz képest, előzetes, részben becsült adatok
2021. 02. 20. 01:00
Megosztás:
Hozzászólások:

A járvány tartósan átalakítja a munka világát

A koronavírus-járvány az egész világon hatalmas változásokat idézett elő a munkaerőpiacon 2020-ban, a vállalatoknak ugyanis rendkívül gyorsan kellett alkalmazkodniuk a megváltozott munkafeltételekhez és a fizikai távolságtartás új szabályaihoz. A McKinsey Global Institute legújabb tanulmánya arra a kérdésre kereste a választ, melyek lesznek a pandémiának a munka világára kifejtett hosszú távú hatásai.
2021. 02. 18. 21:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Február 22-ig igényelhető a kutatás-fejlesztési bértámogatás

Február 22-ig igényelhetik a cégek a kutatás-fejlesztési bértámogatást; a program népszerű, és nemzetközi viszonylatban is példátlan, mert hasonló célirányos segítség egyetlen országban sincs - mondta Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán szerdán.
2021. 02. 17. 11:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Kiemelkedően fontos a sport szerepe a női vezetők üzleti sikereiben

Magyarországon tízből kilenc (89%) női vezető szerint a sportolás hozzájárul ahhoz, hogy sikeres vezetővé váljon – mutat rá a Testnevelési Egyetem, az Egyenlítő Alapítvány és az EY 232 magyar döntéshozó hölgy körében készült hazai kutatása. A megkérdezettek szerint a sportolás számos olyan személyiségvonást és tulajdonságot alakít ki a nőkben, amely munkavállalóként és vezetőként is fontos. A válaszadók közel kétharmada emellett úgy véli, hogy a versenysportos múlt előnyt jelenthet egy új állásra való jelentkezéskor.
2021. 02. 16. 05:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Az otthonról végzett munka jogi és adózási kérdései

A kormány február 22-ig meghosszabbította a ’home office rendelet’ hatályát, amely a második hullám eleje óta lehetővé teszi, hogy a munkavállalókkal a cégek egyedileg állapodhassanak meg a távmunkavégzés feltételeiről. A rendelet ráadásul adómentessé teszi a munkavállalóknak az otthoni munkavégzéshez kapcsolódóan nyújtott költségtérítést. A meghosszabbítással együtt lassan egy éve biztosított az otthoni munkavégzés jogszabályi háttere, mégis több kérdés is felmerül – ezeket járja körül a Niveus Consulting Group.
2021. 02. 13. 08:00
Megosztás:
Hozzászólások:

2020 decemberében jóval magasabbak voltak a román átlagbérek

Tavaly decemberben 8,4 százalékkal volt magasabb a nettó átlagbér Romániában 2019 decemberéhez mérten - közölte csütörtökön a román országos statisztika.
2021. 02. 12. 08:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Az EP a szegénységi küszöb fölé helyezné a minimálbért

Az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén megszavazta a munkahelyi egyenlőtlenségekkel és a dolgozói szegénységgel kapcsolatos parlamenti jelentést, amely egyebek között azt szorgalmazza, hogy az európai uniós tagállamok a nemzeti jogszabályban meghatározott minimálbért mindig a szegénységi küszöb fölé helyezzék.
2021. 02. 10. 21:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Erősen csökkent a foglalkoztatottak száma Oroszországban

Jelentősen, több mint másfél millióval csökkent a foglalkoztatottak száma Oroszországban tavaly a koronavírus-járvány következtében, a munkahelyek elvesztésének trendje szinte az egész országra, a régiók mintegy 80 százalékára terjedt ki.
2021. 02. 10. 06:30
Megosztás:
Hozzászólások:

250 marokkói idénymunkás érkezett Franciaországba

Több mint 250 marokkói idénymunkás érkezik kedden Franciaország három megyéjébe a helyi gazdák kérésére, akik munkaerőhiányban szenvednek a koronavírus-járvány miatti európai határzár következtében - jelezték hivatalos források.
2021. 02. 10. 04:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Így nőtt a távmunkában dolgozók aránya

A tavaly novemberben bevezetett szigorítások hatására jelentősen, 16 százalékra nőtt a távmunkában dolgozók aránya a júliusban és szeptemberben mért néhány százalékról - közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. hétfőn az MTI-vel.
2021. 02. 09. 05:30
Megosztás:
Hozzászólások: