Vesztegetés nélkül nincs élet
Az Oroszország egész területén készült kutatás válaszolói közül 65 százalék folyamodott már az ilyen helyzetekből való kilábalás érdekében "alternatív" - vagyis nem egészen törvényes - megoldáshoz, s ehhez a személyes kapcsolatait kellett igénybe venni. A megkérdezettek többsége ezt már meg szokta, s úgy véli: "Az állami hivatalba kerülőknek, pontos elképzeléseik vannak arról, hogy mit várnak ettől a tisztségtől, úgy vélik, ez munkájuk, és az állami szervekkel való problémákat így lehet megoldani". A gazdasági vezetők közül a férfiak gyakrabban "érintkeznek" ilyen módon a hivatalnokokkal, mint a nők: az előbbiek közül ezt mondta a megkérdezettek 65 százaléka, míg a gyengébb nem képviselői közül 52 százalék válaszolt így.
Az igazgatók mindössze 25 százaléka mondta azt, hogy soha nem kellett igénybe vennie az állami tisztségviselőkhöz fűződő személyes kapcsolatait cégük problémáinak megoldására. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ez a 25 százalék ilyen tisztességes, hanem csak azt, hogy nekik nincsenek ilyen kapcsolataik - vélik a válaszolók. Egy kisebb rész elveti a problémák megoldásának ilyen módját, mert kevéssé hatékonynak és indokolatlanul drágának találják. "Mindig lehet kompromisszumot találni. Az ismerősök segítsége mindig drágább és bonyolultabb" - állítják. Az orosz gazdasági vezetők 40 százaléka ismerte be, hogy volt már olyan helyzetben, amikor meg kellett vesztegetnie a hivatal urait, "mert különben bezárták volna a céget".
Köztük is többen vannak a férfiak: 41 százalék nyilatkozott így, míg a női vezetők jóval kisebb része mondta ezt. Soha nem vesztegetett meg senkit a megkérdezettek 43 százaléka, - a férfiak közül 41, a nőknél 56 százalék. Közülük is sokan beismerték, hogy "nem mindig üres kézzel mennek a hivatalokba", de elutasítják, hogy ezt vesztegetésnek tekintsék. A korrupció elterjedtségéről tanúskodnak az egyszerű emberek körében végzett felmérések is. A Közvélemény Alapítvány (FOM) kutatása szerint az emberek 80 százaléka szerint nagyon nagy a korrupció Oroszországban, és csupán 1 százalék hisz abban, hogy a csekély. Emellett 36 százalék szerint a korrupció ma is növekszik, míg azt, hogy visszaszorulóban van, csupán 8 százalék állítja. A korrupció elleni harcot számtalan előzmény után Dmitrij Medvegyev elnök is meghirdette.
Többször kénytelen volt azonban már beismerni, hogy a harc egyelőre nem túl sikeres, s jelentősebb eredményei a korrupcióellenes jogszabályok, a nemzeti stratégia és a nemzeti terv kidolgozása, valamint az, hogy az állami tisztségviselők kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni. A Transparency International (TI) novemberi jelentése szerint Oroszország a 176 vizsgált ország között tavaly óta a 146. helyről a 154. helyre csúszott vissza, ezzel Pápua-Új-Guinea és Tádzsikisztán között áll a korrupciós listán. A vesztegetésre fordított összegek tavaly 300 milliárd dollárt tettek ki, de borúlátó becslések szerint elérik a több mint 2 ezer milliárd dollárra rúgó GDP felét. (MTI)
