A FAO, az IMF, a Világbank csoport, a Világélelmezési Program és a WTO vezetőinek közös nyilatkozata az élelmezési válságról
A COVID-19 járvány, az ellátási láncok zavarai és az ukrajnai háború komoly fennakadásokat okoztak az élelmiszer-, üzemanyag- és műtrágyapiacokon. A Világélelmezési Program (WFP) adatai szerint júniusban 345 millió embert és 82 országot érintett a súlyos éhezés, amikor az ételhez jutás akadályoztatása már az emberek életét és megélhetését veszélyezteti. Tovább rontja a helyzetet, hogy 25 országban a magas élelmiszerárakra exportkorlátozásokkal reagáltak, a globális élelmiszer-kereskedelem 8%-át érintve. Nehezíti még az élelmiszerellátást, hogy a műtrágya ára megduplázódott az elmúlt évben, tükrözve az inputok (pl. földgáz) rekordmagas árát. Az elmúlt évtizedben folyamatosan növekvő globális készletek elérhetővé tételére lenne szükség az árak csökkentéséhez. Mindez a koronavírus járvány után történik, amikor a kormányok pénzügyi cselekvési szabadsága eleve erősen korlátozott. Ezen rövid távú faktorok mellett a klímaváltozás számos országban strukturális változásokra kényszeríti a mezőgazdasági termelést.
A további problémákat elkerülendő, és a Fenntartható Fejlődési Célok eléréséért, rövid és hosszú távon négy kulcsterületen van szükség lépésekre: (i) azonnali támogatást biztosítani a rászorulóknak; (ii) az élelmiszer kereskedelmének és ellátásának elősegítése; (iii) a termelés fokozása és (iv) a klímaváltozásnak ellenálló mezőgazdaságba való befektetés.
Azonnali segítség a rászorulóknak: Sürgősen meg kell erősíteni a rászoruló családok szociális hálóját és biztosítani a Világélelmezési Program számára a szükséges erőforrásokat a legszegényebbek eléréséhez. A Világélelmezési Program működését egyéb intézkedések is segíthetik, mint legutóbb a WTO tagok egyezménye az importkorlátozások tilalmáról a humanitárius célokra szánt élelmiszereknél. Nem jól behatárolt célcsoportok esetén az energia- és élelmiszerdotáció költséges és pazarló megoldás. Érdemes ehelyett a leginkább rászorulóknak biztosított készpénz támogatásokra fókuszálni. Idővel a hatékony szociális védőrendszert még több emberre ki lehet bővíteni. A jól működő védőháló erősen célzott és hatékony bekerülési és kifizetési rendszert alkalmaz, gyakran a technológia lehetőségeit kihasználva.
Elősegíteni az élelmiszer-kereskedelmet és -ellátást: Rövid távon a készletek megnyitása – a WTO szabályainak megfelelően – és egy esetleges diplomáciai megállapodás az Ukrajnában rekedt gabona és műtrágya kihozatalára biztosítanák az élelmiszerek elérhetőségét. A kereskedelem elősegítése és a globális élelmiszer- és mezőgazdasági piacok (beleértve a gabonafélék, műtrágyák és más inputok piacát) működése és ellenálló képessége kulcsfontosságú, amint azt a WTO miniszteri deklarációja az éhezésre adott sürgős lépésekről is kiemeli. A 2008-as válság megmutatta, hogy a globális kereskedelem korlátozása megdrágítja az élelmiszereket. A kiviteli korlátozások felszámolása és a rugalmasabb ellenőrzési és engedélyezési folyamatok bevezetése csökkentheti az ellátási problémákat és az árakat. Fontos még az átláthatóság növelése a WTO tájékoztatása révén és a kereskedelmi intézkedések jobb nyomon követése.
A termelés bővítése: Ösztönözni kell a fejlődő és fejlett országok termelőit és halászait a fenntartható élelmiszer-termelésre, továbbá az ellátási lánc javításával összekapcsolni őket a 8 milliárdnyi fogyasztóval. Ehhez elengedhetetlen a megfizethető műtrágya, vetőmagok és más termelési eszközök a privát szektor révén. A versenyképes termelők támogatása prioritást élvez. Hosszabb távon a FAO, a Világbank csoport és mások által összegyűjtött tudás megosztása által hatékonyabbá tehető a műtrágya-felhasználás, melyben segíthetnek a talajtérképek, a mezőgazdasági tanácsadók és a precíziós gazdálkodás, hogy felvértezze a termelőket tudással a termelés szinten tartásához és a fenntartható természeti erőforrás-használathoz.
Befektetés a klímaváltozásnak ellenálló mezőgazdaságba: Az agrárium ellenálló képességét segítő befektetések és az alkalmazkodás, a kistermelők, az élelmezési rendszerek és az éghajlatbarát technológiák támogatása esszenciálisak a klímatudatos mezőgazdaság kialakításához, ami garantálná a stabil termelést az előttünk álló években. Az élelmiszerbiztonságra és az értéklánc infrastruktúrára (tárolás, hűtés, pénzügyi és biztosítási infrastruktúra) vonatkozó normák és szabványok javítása fontos a hozzáférhetőség és az egyenlőtlenségek felszámolása érdekében.
Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy fontos a drágulás és hiányok sújtotta fejlődő országok támogatása, hogy azok fedezni tudják alapvető szükségleteiket a hosszabb távú fejlesztési célok veszélyeztetése nélkül. Alapvető jelentőségű, hogy a financiálisan instabil helyzetű rászoruló országok képesek legyenek az élelmiszer-importjuk fedezésére, ezzel is csökkentve a társadalmi feszültségeket. A fejlesztési forrásoknak működő alternatívákat kell kínálni a bezárkózó lépésekkel szemben, mint az exporttilalmak vagy a műtrágya import általános támogatása. A befektetés a skálázható védőhálóba és a klímabarát mezőgazdaságba vagy fenntartható halászatba és akvakultúrába ilyen példák.
Felszólítjuk az országokat, hogy erősítsék meg a szociális hálójukat, serkentsék a kereskedelmet és a termelést, és invesztáljanak az ellenálló mezőgazdaságba. Az országspecifikus szükségleteket belülről jövő folyamatok révén kell meghatározni és ezen rövid, közepes és hosszú távú célokhoz forrást találni fejlesztési bankoktól. És mi folytatjuk a közös munkát ennek támogatásáért a G7 elnökség és a Világbank csoport által életre hívott élelmezésbiztonsággal foglalkozó globális szövetség keretein belül, nyomon követve a drágulás okait és hatását, ezzel is elősegítve, hogy a befektetések, finanszírozás, adatok és bevált jógyakorlatok elérhetők legyenek a rászoruló országoknak.
