A gyártó cégek fele szerint tíz éve múlva nem lesz alacsony képzettséget igénylő munkakör az üzemekben
Míg az Ipar 4.0 elhozta a gyártási folyamatok digitalizációját és részbeni automatizálását, addig a küszöbön álló újabb ipari forradalom, az úgynevezett Ipar 5.0 a mesterséges intelligencia (MI), a vezeték nélküli hálózatba kötött eszközök és a felhőből való vezérlés további térnyerésével nyit újabb fejezetet a gyártó cégek történetében. Az Ericsson új, májusban publikált szakmai tanulmánya szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy az ember háttérbe szorul a jövő üzemeiben, de átalakulnak a szerepkörök és új módon fog együtt dolgozni a robotokkal.
Van, amit nem lehet automatizálni
A gyártó cég vezetőinek kétharmada arra számít, hogy üzemei működését legalább 80 százalékban „teljes mértékben automatizálni” fogja a következő évtizedben. Ugyanakkor a megkérdezett ipari munkások többsége szerint feladataik 71 százaléka unalmas, koszos vagy veszélyes, és üdvözlik, hogy ezeket a munkaköröket a jövőben gépek végzik majd el helyettük. Mindez az Ericsson 2021 végén 22 országban közel 8700 ipari munkaadó és munkavállaló megkérdezésével elvégzett kutatásából derül ki.
A felmérés tanúsága szerint, mindezek mellett vannak olyan feladatkörök is bőven, amelyek nehezen automatizálhatók: a megkérdezettek legnagyobb arányban a kéz és érzékszervek koordinációját igénylő folyamatokat, a hibák, rendellenességek feltárását és kijavítását, a kreatív gondolkodást és ötletgenerálást igénylő munkákat, a nem tervezett karbantartásokat és a szemrevételezéssel történő hibakeresést nevezték ilyennek többek között. Mindez azt is jelenti, hogy az ipari munkakörök átalakulnak a következő évtizedben, és a manuális feladatok helyett a gépek monitorozása, tervezése, programozása és karbantartása teszi majd ki a munkaidő tekintélyes részét.
Eljön a „kobotok” kora: emberi munkavállalók új készségekkel, új eszközökkel, új szerepben
Mindehhez az ipari munkásoknak új készségekre és eszközökre lesz szüksége. Sőt, a döntéshozók fele egyenesen arra számít, hogy tíz év múlva egyáltalán nem lesz igény képzettséget nem igénylő munkára a gyárakban. Előtérbe helyeződik majd a kreatív problémamegoldó, az adatelemző és a programozó készségek, legalábbis a munkaadók 70%-a szerint elengedhetetlen lesz az ipari alkalmazottak továbbképzése ezen területeken.
Az új eszközök terén a tanulmány szerint olyan innovációk tartoznak majd, mint a hálózatba kapcsolt, szenzorokkal ellátott viselhető eszközök, például kesztyűk, valamint a virtuális és kiterjesztettvalóság-szemüvegek (VR és AR), amelyek ember és gép együttműködésének új dimenzióját valósítják meg. Ez a trend a kobotok, vagyis kollaboratív robotok megjelenésében csúcsosodik majd ki, amelyeket eleve az emberrel való közös munkára terveztek, és segíthetnek a nehéz tárgyak felemelésével járó folyamatokban, a precíziós munkában vagy az ismétlődő feladatok elvégzésében.
Kulcsszerepben az 5G
A változásban – vagyis az Ipar 5.0 kiteljesedésében - kiemelt szerepet játszik a konnektivitás, vagyis az, hogy az ipari folyamatban részt vevő összes ember és gép egy hálózatban legyen összekapcsolva. Erre már több gyakorlati példa is van:
A Hitachi amerikai leányvállalata 2019-ben egy olyan megoldást fejlesztett ki az Ericssonnal közösen, amelyben egy ipari vezérlőszoftver egy 5G magánhálózaton keresztül valós időben koordinálja az üzemben folyó munkát, a projekteket részfeladatokra bontotta és delegálta azokat annak az alkalmazottnak, aki a legalkalmasabb volt annak elvégzésére, legyen ember vagy robot.
Az Ericsson amerikai, észtországi és kínai okos gyáraiban már egyáltalán nem használnak papírt, a dolgozók automatizált formában okos eszközükre kapják meg azokat az elemzéseket, amelyeket a munkagépekről közvetlenül beérkező adatok alapján MI segítségével generálnak a munkafolyamatokról, például a selejtes darabok keletkezésének okairól feltárt mintázatokról. A kicsomagolás folyamata pedig teljesen automatikus, a tárolókból robotok kiveszik a munkadarabokat, felismerik őket, és felteszik a megfelelő szalagra.
Az ArcelorMittal dunquerque-i acélüzemében 2021 óta a munkatársak valós időben kapják meg okos eszközeikre a munkagépekről folyamatosan érkező adatokat, így azt valós időben tudják monitorozni a termelést, bárhol is legyenek. Mindezt az Ericsson 5G hálózatának széles sávszélessége, szinte azonnali válaszideje, valamint extra biztonság teszi lehetővé, ami különösen fontos nehézipari környezetben.
Magyar diákok kutatásai az ipar jövőjéről. Többek között az 5G ipari felhasználását kutatják a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) oktatói és kutatói is. Az egyetem Távközlési és Médiainformatikai Tanszékén működő Nagysebességű Hálózatok Laboratóriumában az Ericsson 2020 végén 5G teszthálózatot épített ki a Magyar Telekom által biztosított frekvenciasávokon. Többek között önvezető, autonóm ipari járművekkel (AGV) dolgoztak: ezek a kis mobilrobotok bármilyen két végpont között tudnak anyagot mozgatni, és 5G-vel a felhőből vezérelve hatékonyan összehangolható a mozgásuk. Az ipari felhasználásra példa a robotkarok felhőből történő vezérlése is. Az 5G itt azért hasznos, mert kiváltja a vezetékes összeköttetést, így megspórolható az eszközök költséges behuzalozása.
