A gyógyszerek és étrendkiegészítők túlfogyasztása veszélyes
Az ÁSZ elemzése a jogszabályok, a nemzetközi és hazai szakirodalom, illetve egy csoportos mélyinterjú eredményeire támaszkodva azt értékelte, hogy mely kockázatok veszélyeztetik a gyógyszerek, valamint az étrend-kiegészítők megfelelő alkalmazását, milyen tényezők azonosíthatók be ennek hátterében, és a túlfogyasztás milyen hatásokkal jár.
Miért közpénzügyi probléma a túlfogyasztás? Miért kell vele foglalkozni?
Amennyiben a gyógyszerek – valamint az étrend-kiegészítők – alkalmazása nem megfelelő módon történik, az indokolatlan kiadást jelent a társadalombiztosítás számára, míg az esetlegesen bekövetkező egészségromlás egészségügyi és a nemzetgazdaságot érintő költségekkel jár. Az Állami Számvevőszék az állampolgárok bizalmát élvező intézmény, amely elemzéseivel is hozzáadott értéket kíván teremteni a társadalom számára. A Számvevőszék tanácsadó funkciója keretében olyan témákat is feldolgoz, melyek közvetlenül nemcsak a közpénzzel gazdálkodó szervezeteket érintenek, hanem a társadalom széles rétegeit is.
A gyógyszerfogyasztás háttértényezői
Az elemzés eredményei rávilágítanak, hogy a gyógyszer és étrend-kiegészítő fogyasztásra számos, az egészségügyi okon kívüli civilizációs, infrastrukturális, kulturális és gazdasági tényező is hat. A gyógyszerfogyasztás növekedésében tetten érhető, hogy egyre több élethelyzetet gyógyszerrel kívánunk megoldani, a gyógyszeripar is egyre több egészségi állapotra kínál gyógyászati termékeket, miközben az egészségtudatos életmód terjedéséből az étrend-kiegészítők értékesítői igyekeznek profitálni.
Minden ötödik reklám gyógyszerreklám
Az ÁSZ elemzése rámutat, hogy a reklámok jelentős hatással vannak a gyógyszerfogyasztás alakulására. A tévében minden negyedik reklámszpot gyógyszerreklám, hazánkban mind a reklámérték, mind a reklámidő több, mint húsz százaléka egészségügyi reklám. Az interjúbeszélgetések rámutattak, hogy a betegek számos esetben pedig úgy keresnek a gyógyszertárban egy készítményt, hogy csak a tetszetős reklámra emlékeznek. Emellett az is előfordulhat, hogy a gyógyszer, vagy étrendkiegészítő reklámok megtévesztő információt nyújtanak és olyan hatást ígérnek, amelyet semmilyen klinikai eredmény nem támaszt alá. Az ÁSZ elemzése feldolgozta a fogyasztók megtévesztésének eseteit is. Erről részletesebben itt olvashat (első két cikk linkje):
Az étrend-kiegészítők tényleges összetételéről keveset tudunk. Az elemzés áttekintette az étrend kiegészítők fogyasztásának közpénzügyi hatásait, kockázatait is. A magyar lakosság évente mintegy 50 milliárd forint értékben vásárol különféle étrend-kiegészítőket, fehérjeporokat, vitaminokat és ásványianyag-kiegészítőket. Az étrend-kiegészítők az uniós jogharmonizációt követően egyszerűen élelmiszernek minősülnek: vagyis a gyártó felel azok összetételéért. A hatóság a jogszabályi előírásoknak megfelelően – nem vizsgálja meg az ilyen termék összetételét, mielőtt az forgalomba kerül, szemben például a gyógyszerekkel, csak kockázatelemzést végez. Az étrend-kiegészítők kockázatairól szól a cikksorozat második videója.
Itt is fontos az integritás
Az ÁSZ elemzése rámutat, hogy a gyógyszerek alkalmazásában erőteljesen érdekelt szereplőként jelenik meg a milliárdos forgalmat bonyolító globális gyógyszeripar, miközben a gyógyszer felírásával az orvos olyan döntést hoz, amelynek költségeit nem ő, hanem a társadalombiztosítás és a betegek viselik. Az áttekintett jogszabályok, etikai előírások megkövetelik, hogy a gyógyszerfelírást a gyógyszerek értékesítésében érdekelt oldal ne befolyásolhassa. Fontos, hogy az integritást, az összeférhetetlenséget ezen a területen is megfelelő garanciák biztosítsák.
Melyek a továbblépés irányai?
Az elemzés rámutat, hogy a gyógyszerek alkalmazása körében paradigmaváltásra lehet szükség: jelentős előrelépés lehet, hogy az öngyógyszerelés kultúráját felváltsa a megelőzés és az egészségmegőrzés kultúrája. Olcsóbb a rendszeres sport és a természetes eredetű élelmiszerek fogyasztása, mint a tüneteink kezelése agresszív hatásmechanizmusú szerekkel.
Ha ugyanis a gyógyszeralkalmazás szintjén kezdi el a társadalom az egészségügyi kockázatok kezelését, az olyan mintha valakit az első autóbalesete után küldenénk KRESZ-t tanulni. Magasabb színvonalú egészségtudatosság, a prevenciós szemlélet számos gyógyszeres terápiát megelőzhet, kiválthat, és helyes mederbe terelhet. Fontos, hogy a betegek kövessék az orvosi rendelvényt, hiszen ennek hiányában a társadalombiztosítás a gyógyszerekre fordított összeget terápiás előny nélkül költi el. Indokolt lehet, hogy az alapvető egészségértés kiemelt köznevelési cél legyen.
Fontos azt is látni, hogy az internethasználat térnyerésével ma már mindenki információkhoz juthat tüneteivel, gyógyszereivel kapcsolatban. Ezek az információk természetesen nem minden esetben megbízhatóak, ugyanakkor az orvosi oldalnak is érdemes arra felkészülnie, hogy az egészséggel kapcsolatos információk szempontjából már nincs monopolhelyzetben. Ebben a környezetben a betegek bizalmának megtartása is új megközelítést igényelhet. A betegek sok esetben részletesebb tájékoztatást várnak saját egészségi állapotukkal kapcsolatban és a beteg bizalma végső soron az adherencia alapja.
