A Kínai Kommunista Párt kongresszusán az elnök beszédében egy szó 90-szer szerepelt - Mi lehetett az?
Xi Jinping a beszédében érintette a járványhelyzettel kapcsolatos politikát is és az ún. zéró Covid politika fenntartásása mellett érvelt.
E politika fenntartása rossz hír, de nem csak az esetleges kifelé vagy befele irányuló turizmusnak, hanem a kínai tudományos és kutatási élet számára is, hiszen a közvetlen kapcsolatok gyengesége a bezárkózást, esetleges rossz következtetések levonásának lehetőségét erősíti.
A beszéd érintette Tajvan kérdését is.
A párt alapdokumentumának megváltoztatása során bekerült a szövegbe Tajvan függetlenségének visszautasítása, miközben a korábbi szöveg csak a Tajvannal való egyesítést szorgalmazta.
A tartalmat illetően nincs változás, míg a hangnem nyilván más, ugyanakkor talán ez sem meglepő, hiszen az elmúlt másfél évben az amerikai elnök háromszor nyilatkozta azt, hogy az USA katonailag is megvédené Tajvant, ha Kína megtámadná.
Noha ezek után a Fehér Ház háromszor cáfolta a nyilatkozatot, nehéz nem azt gondolni, hogy a nyilatkozat és annak cáfolata nem gondosan koreografált jelenet volt.
Az USA lépései és Kína reakciói, kiegészülve az EU szankciós politikájával – legalábbis jelenleg – sajnos párhuzamos kereskedelmi, technológia, pénzügyi vagy akár befektetési blokkok kialakulásának irányába mutatnak.
Sem az EU, sem pedig Magyarország nem érdekelt ebben, a globalizáció lelassulása vagy akár visszafordulása ugyanis a globális növekedést visszafogja, az elérhető termékek skáláját korlátozza, árszintjüket növeli, a pénzügyi források elérését szűkíti és a kamatszintet növeli.
Ugyanakkor még az ilyen rendszerek kialakulása mellett is vannak átjárási pontok, amelyek éppen e helyzetet használhatják ki. Így a kereskedelmi, pénzügyi és technológiai nyitottság fenntartása alapvető érdeke lenne az EU-nak és hazáknak is.
Jó hír, hogy Xi Jinping újraválasztása megerősíti annak esélyét, hogy Kína folytatja az „Út és Övezet”, valamint a Kína és Közép-Európai országok kooperációját, amelyek mind a kínai elnök ideje alatt indultak és így presztízskérdés lehet... persze a kezdeményezések újra kalibrálása nem kizárható.
A téma szakértője Moldicz Csaba, az MCC Külgazdasági Műhelyének vezetője 2022 októberétől.
Fő kutatási területe az Európai Unió és Kína gazdasági kapcsolatainak vizsgálata, ezen belül külön hangsúlyt kap a közép-kelet-európai térség. Számos könyv szerkesztője, két monográfiát is publikált. Az első, magyar nyelven megjelentetett könyve a 2008-2009-es válságra reflektálva született, míg a 2020-ben a Routledge-nél kiadott könyve az Egyesült Államok és Kína technológiai vetélkedésnek európai vetületére koncentrált.
A témával kapcsolatban bővebben a Corvinák cikke foglalkozik, amely az alábbi linken érhető el:
https://corvinak.hu/velemeny/2022/10/25/biztonsag-a-jolet-elott-a-kinai-kommunista-part-20- kongresszusa-utan