A lakáspiaci árak változása az Európai Unió tagállamaiban

Franciaország és Finnország kivételével mindegyik országban nőttek az átlagárak, Magyarországon az egyik legjelentősebb ütemben, 13,0%-kal. Térségünkben általánosságban nagyobb mértékű drágulás volt megfigyelhető, mint az unió egészében, de ennek mértéke a másik három visegrádi országban a hazainál alacsonyabb, 7,9–10,4% közötti volt.
Az előző (2024. III.) negyedévhez képest Magyarországon 1,3 százalékkal nőtt az árszínvonal, a növekedés az unió országainak többségére jellemző volt.
2024 egészében az Európai Unióban 3,3, Magyarországon 12,8%-kal emelkedett a lakások átlagára az előző évihez mérten. Ebben a tekintetben is hazánk értéke volt az egyik legmagasabb a tagországok között.
Az MNB 2024. novemberi Lakáspiaci jelentése alapján 2025-ben a lakosság megtakarításaiból jelentős mennyiségű forrás áramolhat át a lakáspiacra, ami ezáltal áremelkedéshez vezethet, két fő tényező hatására: 2025-től az önkéntes nyugdíjcélú megtakarításokat lakás vásárlására vagy felújítására is lehet adómentesen fordítani, valamint a Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) korábbi magas hozama alacsonyabbá válik, így ezekből valószínűleg számottevő forrást csoportosít át a lakosság az ingatlanpiacra.
A lakáspiacon érdekelt szereplők közül többnél kétszámjegyű áremelkedést jeleznek előre 2025-re. Ennek mértékére a Duna House 10–20, az MBH Jelzálogbank 14–17, az OTP Ingatlanpont 10–15%-ot vár.
1. tábla
A lakáspiaci árak változásának összehasonlítása az Európai Unió tagállamaiban, 2024. IV. negyedév