A magyar űrkutatás állt a TéT Konferencia fókuszában

Lengyel Miklós, a Külgazdasági és Külügyminisztérium képzésekért, ösztöndíjprogramokért és tudománydiplomáciáért felelős helyettes államtitkára a tanácskozáson kiemelte: a hétfőn kezdődött soros magyar EU-elnökség egyik prioritása az unió versenyképességének növelése, melynek elérésében a kutatás, a fejlesztés és az innováció hármasa rendkívüli jelentőséggel bír. A tudománydiplomácia eszközeivel ezen cél elérését is támogatni kell - tette hozzá.

Fő feladatuk, hogy a külképviseletek és a diplomaták segítségével öregbítsék a magyar tudományosság és felsőoktatás jó hírét és megismertessék a világgal a magyar tudományos eredményeket - hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa a magyar űrkutatás helyzetét elemezve kiemelt jelentőségűnek nevezte, hogy az Európai Unió az utóbbi időszakban felismerte, az európai űrkompetencia megerősítése kiemelt fontosságú, mivel a globális űrszektor fejlődése rendkívül gyors.

"A 21. század történelmét a világűrben írják" - fogalmazott Ferencz Orsolya, majd hozzátette: az Európai Unió tudományos és innovációs politikájában középpontba kívánja helyezni az űrkutatást.

Kiemelte: Magyarország a soros EU-elnökség időszaka alatt szeretné elérni többek között a tárgyalások megkezdését az uniós űrjogszabály kérdésében, az uniós űrprogram időközi értékelését, valamint az európai űrkompetenciák megerősítését is.

A miniszteri biztos felidézte, hogy a HUNOR Magyar Űrhajós Program révén hazánk negyven év után küld ismét űrhajóst a világűrbe. A program hazai és nemzetközi partnerekkel együttműködésben valósul meg - tette hozzá.

A konferencián felszólalt Kapu Tibor, a HUNOR magyar űrhajós program kutatóűrhajósa és Cserényi Gyula, a HUNOR magyar űrhajós program tartalékos kutatóűrhajósa is, akik többek között elmondták, hogy az űrhajósok kiválasztási folyamatában az Európai Űrügynökség (ESA) és más nemzetközi partnerek is részt vettek, valamint hogy a programba komplex szempontrendszer alapján 247 jelentkezőből 4 űrhajós-jelöltet választottak ki.

A TéT Konferencia részeként bemutatták a KKM Smart Hungary 2.0 utazó kiállítását, amely hétfőn látható az Óbudai Egyetemen. Szemerey Samu, a tárlat kurátora elmondta: a kiállítás 25 magyar innovációs projektet, fejlesztéseket ismertet a multimédia eszközeivel, négy területre összpontosítva: ezek az intelligens otthonok, épületek és városok; az intelligens mobilitás; az intelligens egészségügy, orvostudomány és sport; valamint az intelligens mezőgazdaság és ipar.

A válogatás során az volt a szempont, hogy nagy hozzáadott értékű - tudásintenzív - fejlesztéseket, valamint olyan innovációkat mutassanak be, melyek Magyarországnak a gazdasági, geopolitikai helyzetéből adódóan jöttek létre - jegyezte meg a kurátor, aki elmondta, hogy 2024. második felében több európai városban, egyebek mellett Ljubljanában, Münchenben, Marosvásárhelyen és Pozsonyban is látható lesz az utazó kiállítás.

A KKM közleménye szerint a TéT Konferencia egy évente megrendezett esemény, amely szakmai fórumot és találkozási lehetőséget biztosít a magyar külképviseletek tudománydiplomáciával foglalkozó diplomatái és a hazai tudományos, kutatási, innovációs élet, valamint a felsőoktatási terület kiemelkedő szereplői számára.

A több mint 200 résztvevővel megrendezett hétfői tanácskozás  célja, hogy olyan kutatási eredményekkel, innovációs projektekkel ismertesse meg a diplomatákat, melyeknek külpiaci hasznosítására is sor kerülhet, konkrét termékek, eljárások, know-how vagy licenc formájában. A TéT Konferencia ezáltal elősegíti a magyar kutatók, fejlesztők, innovátorok nemzetközi kapcsolatépítését és külpiacra lépését.

A délutáni szakmai panelbeszélgetéseken a résztvevők többek között az elektromobilitás helyzetét meghatározó tényezőket, a magyarországi innovációkat, valamint a magyar EU-elnökség K+F+I prioritásait vitatják meg.