A magyarok több mint felének nem változott a jövedelme a járvány ellenére

Kiemelték: a vállalkozók valamivel több mint harmada (38 százalék) számolt be arról, hogy csökkent a jövedelme, 53 százaléknak nem változott érdemben, 10 százaléknak pedig nőtt.
    
A mezőgazdaságban és az építőiparban a járvány hatása kevésbé volt érezhető, ezzel szemben szinte a teljes turizmus és vendéglátás, az egyéb lakossági szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások több mint fele és a kereskedelmi cégek csaknem fele részben vagy teljesen leállt - mutattak rá.
    
A BGE kutatásának eredményei alapján a vállalkozók 19 százaléka látott új üzleti lehetőséget a járványban. Ez minden környező ország és a felmérésben részt vevő 18 európai uniós tagállam eredményénél alacsonyabb arány.
    
A több éve működő magyar vállalkozások közül azok látnak inkább üzleti lehetőséget a koronavírus okozta helyzetben, amelyek egyébként is innovatívabban működnek.
    
Csákné Filep Judit, a BGE Budapest LAB tudományos vezetője, a magyar GEM kutatói csapat vezetője a közlemény szerint elmondta, hogy a magyarok vállalkozási hajlandósága nem kiemelkedő; a vállalkozni vágyók nehezen látják meg a kínálkozó üzleti lehetőségeket. Gyakran bizonytalanok, vagy épp a bukástól való félelem tántorítja el őket a lehetőségek tettekre váltásától - tette hozzá.
    
A kutatás szerint a vállalkozások mindössze 14 százaléka mondta azt, hogy a járványra reagálva változtatott a digitális technológiák használatán a terméke vagy szolgáltatása értékesítése érdekében; továbbra is magas, 41 százalék azok aránya, akik úgy gondolják, vállalkozásuk elboldogul digitális technológiák nélkül.
    
A GEM adatfelvétele az emberek vállalkozási hajlandóságáról 1999 óta minden évben a világ számos országában zajlik; a hazai kutatást a BGE Budapest LAB vezeti. A legutóbbi adatfelvétel idén május 4. és június 11. között zajlott.