A Médiatanács elnöke tájékoztatta az unió LIBE-bizottságát
Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) magyarországi látogatása során pénteken megbeszélést folytatott a Médiatanács elnökével a hazai médiaigazgatási szervezet álláspontjának megismerésére.
A több ezer szereplős magyar médiapiac nemzetközi mércével is sokszínű és támogatott
A Médiatanács elnöke beszámolt arról, hogy Magyarország a sajtó és a médiaszolgáltatások szabadságát és sokszínűségét olyan értéknek tartja, hogy azt az Alaptörvényben is szerepelteti, a médiatörvényt pedig csak kétharmados törvénnyel lehet elfogadni vagy módosítani. Az elnök kiemelte, hogy Magyarországon a médiapiac nemzetközi összehasonlításban is rendkívül sokszínű: Jelenleg 6811 nyomtatott sajtótermék és 3613 internetes újság működik, ez összesen 10424 sajtóterméket jelent. Hazánkban 165 rádió és 373 televízió adása fogható „hagyományosan”, tehát lineáris módon, 105 rádió és 10 televízió pedig interneten keresztül. A nézők és hallgatók tehát összesen 270 rádió és 373 televízió adása közül választhatnak. A médiaszolgáltatások közül 362 kereskedelmi és 156 közösségi, utóbbiak médiaszolgáltatási díj megfizetése nélkül sugároznak. Továbbá 20 közszolgálati médiaszolgáltatás működik: 7 rádió és 13 televíziós csatorna.
A médiaszolgáltatásokat sokrétű pályázati rendszerrel, anyagilag is segíti a Médiatanács. 2011-es megalakulása óta a Médiatanács összesen 13,5 milliárd forint (37 és fél millió euró) támogatást nyújtott, ebből többek között a műsorgyártásra 7,7 milliárd forintot (21,2 millió euró), az általános fenntartási és rezsiköltségekre 4,5 milliárd forintot (12,7 millió euró), valamint a műszaki fejlesztésekre 1,1 milliárd forintot (3,1 millió euró).
A Médiatanács teljes átláthatóság mellett dolgozik, működése, gazdálkodása, napirendje és döntései nyilvánosak – emlékeztette a bizottsági tagokat az elnök. A döntéseket a médiaszolgáltatók bíróságon támadhatják meg. Az elmúlt tíz évben a Médiatanács által hozott hatósági döntések közül a médiaszolgáltatók 381-et támadtak meg bíróságon. A bíróság az esetek 83 százalékában, 317 alkalommal a Médiatanács döntését helyben hagyva hozott ítéletet. A bírósági döntésekből két tendencia olvasható ki: egyrészt a gyermekek védelme elsőbbséget élvez a szólásszabadság és a sajtószabadság elvével való ütközéskor, másrészt a tanácsnak a bírságok kiszabásakor az arányosság és a fokozatosság elvét kell követnie.
Tekintettel arra, hogy a bizottság munkaterve rendkívül feszített volt, és a meghallgatás igen szűk időkeretben zajlott, a bizottság kérésére az elnök megerősítette, hogy a Médiatanács bármikor kész további adatokkal, írásban segíteni munkájukat.
