A mobilitás jövője lehet autonóm, de a biztonságnak mindig emberi kézben kell maradnia
Az autonóm mobilitás ígérete nem csupán technológiai ugrás, hanem a biztonság, a kényelem és a hozzáférhetőség átalakulását is jelenti – talán ez a legfőbb mondanivalója a 2025-ös Allianz Motor Day rendezvénynek. Az Allianz Technológiai Központ (AZT) által szervezett szakmai fórum az autonóm vezetési rendszerek lehetőségeit és kihívásait vizsgálta.
„Már nem az a kérdés, hogy megvalósul-e az autonóm mobilitás, hanem az, hogy erre milyen gyorsan, milyen biztonságosan és mennyire igazságosan kerül sor” – véli Klaus-Peter Röhler, az Allianz SE igazgatótanácsának tagja, aki a német nyelvű országok, Közép-Európa, valamint a globális vagyon- és balesetbiztosítási üzletágak irányításáért felel. Szerinte minden technológiai előrelépésnek kevesebb ütközést, kevesebb áldozatot és nagyobb függetlenséget kell eredményeznie. Hozzátette: „A mobilitás jövője lehet autonóm, de a biztonságnak mindig emberi kézben kell maradnia.” [1]
Jól vizsgázott az automatikus vészfékrendszer
Az Allianz az autonóm vezetés biztonságát vizsgálva azt prognosztizálja, hogy az automatizálás jelentősen csökkenti az emberi hibákból – például fáradtságból, figyelmetlenségből vagy rossz ítélőképességből – eredő balesetek számát. Ennek eredményeként Európában a közlekedési balesetek száma 2035-re várhatóan 20 százalékkal, 2060-tól pedig több mint 50 százalékkal fog visszaesni.
A mai autókban található automatikus vészfékezéssel (AEB) ellátott ADAS rendszerek jól mutatják ennek a technológiának a magas potenciálját. Az AZT több mint 20 000 gépjármű-felelősségbiztosítási káresetét elemző adataiból ugyanis az derült ki, hogy az AEB rendszerek alapfelszereltségként való beépítése esetén az utoléréses ütközések száma átlagosan 30 százalékkal csökkent, a legfejlettebb rendszerek alkalmazása pedig 66 százalékkal mérsékelte a parkolási helyzetekben bekövetkező tolatásos balesetek számát.
Biztonság és kényelem az elvárás
A fogyasztók egyrészt bizalmat tanúsítanak a technológia biztonságosságát illetően, ugyanakkor a technikai részleteket sokan még mindig kiforratlannak érzik – ezt állapította meg az Allianz hét európai országban (Ausztria, Németország, Franciaország, Olaszország, Svájc, Csehország és Egyesült Királyság) végzett felmérése.[2] A válaszadók több mint fele gondolja úgy (56%), hogy az automatizált vagy teljesen autonóm autók biztonságosabbak, vagy legalább olyan biztonságosak, mint az ember által vezetettek gépjárművek. Nagyra értékelik továbbá a kényelmi előnyöket, például azt, hogy hasznosan tölthetik el az utazási időt, és kiemelték a fogyatékkal élők közlekedési lehetőségeinek bővülését is. Ugyanakkor 69 százalékuk továbbra is aggódik a rendszerek megbízhatósága miatt a váratlan helyzetekben, és 72 százalékuk szerint a technológia „túl új és nincs eléggé tesztelve”. Négyből hárman (64%) pedig csak akkor éreznék magukat biztonságban, ha bármikor visszavehetnék az irányítást.
A magyarok szkeptikusabbak
A páneurópai kutatást kiegészítve, az Allianz Hungária a 18 és 69 év közötti magyar internetezők véleményére is kíváncsi volt,[3] akiknek 57 százaléka vezet autót. Nálunk az európai átlagnál is nagyobb a szkepszis: a válaszadók 39 százaléka nem hisz az önvezető technológiák tömeges magyarországi elterjedésében, 17 százalékuk pedig kategorikusan kizárja ennek a lehetőségét. A válaszadók ugyanakkor elismerik, hogy ezen technológiák társadalmi szinten jelentkező pozitív hatásai fontosak: akik így nyilatkoztak, közülük a legtöbben (38%) az idősek és fogyatékkal élők mobilitásának javulását emelik ki.
„A magyar felmérésből azt láthatjuk, hogy viszonylag kevesen teljesen elutasítóak az új technológiával szemben, a nyitottság tehát jellemzően megvan, az önvezető technológiák iránti bizalom megalapozásához azonban több ismeretre és gyakorlati tapasztalatra van szükség” – rögzíti Töreky Gábor, az Allianz Hungária Zrt. lakossági nem-élet biztosítások igazgatója. „Fontosnak tartjuk, hogy ezeket a nemzetközi trendeket szélesebb körben is megismerhessék a magyar autóvezetők, hogy magabiztosan vehessenek részt a közlekedés jövőjének alakításában.”
Az önvezető autók a biztosítási szektort is átformálják
A statisztikák és a technológiai újdonságok azonban más kérdéseket is felvetnek. Az autonóm járművek elterjedésével ugyanis a balesetek száma csökken ugyan, a fejlett technológiai eszközök, például az érzékelők és kamerák miatt azonban nőhetnek a javítási költségek. Ehhez a biztosítási iparágnak is alkalmazkodnia kell: új kockázati modellekre és árazásra van szükség.
Amikor a hagyományos autók közé autonóm járművek „keverednek” egy baleseti helyzetben, utóbbiak révén több fél is felelőssé válhat: a tulajdonos, a gyártó vagy akár a szoftvereket fejlesztő cég. A biztosítók kulcsszerepet játszanak a balesetek rekonstrukciójában és a felelősség megállapításában. Az olyan közlekedési balesetek esetén, amikor a jármű autonóm vezetési módban van, elengedhetetlen a balesetekkel és biztonsággal kapcsolatos járműadatokhoz való hozzáférés, a felelősségre vonhatóság biztosítása és a közbizalom fenntartása érdekében. Éppen ezért az Allianz egy Európa-szerte működő adatbázis létrehozását szorgalmazza, amelyet a gyártók, szabályozók és biztosítók közösen működtethetnének.
Egységes uniós szabályozást igényel a technológia
Az Allianz további három prioritást is elengedhetetlennek tart, amelyek szükségesek az autonóm mobilitás biztonságához.
1. Először is közös engedélyezési és biztonsági kereteket, egységes uniós szabályozást sürgetnek a SAE 4-es szintű rendszerekre.
2. Ehhez nagyon erős európai adatszuverenitásnak kell kapcsolódnia, amely garantálja a hozzáférést az uniós biztosítóknak és szabályozóknak a járműadatokhoz.
3. Végül indokoltnak tartanak egy egységes tesztelési protokollal és központi adatbázissal felállított tanúsítási folyamatot, amelyik „vezetői engedélyt” állít ki az autonóm rendszereknek – ahhoz hasonlóan, ahogy az emberek szereznek jogosítványt.
