A nyugdíj miatt tüntetnek a franciák, a magyar nyugdíjasok miért vannak csendben?

A nyugdíj biztonsági hálója lehetővé tette az idősek számára, hogy ugyanazt a kényelmes életmódot tarthassák fenn, mint amit fiatal munkásként — de mindezt úgy, hogy közben már nem vesznek részt aktívan a munkaerőpiacon. 

A gazdasági ingadozások, a munkamódszerekben bekövetkezett változások és a várható élettartam meghosszabbodása azonban jelentős instabilitást eredményezett ebben az addig jól működő rendszerben. 

Mindez azt eredményezte, hogy a nyugdíj szerepe egyre inkább megkérdőjeleződik, ami bizonytalansági tényezőt jelent a legtöbb ember kései életszakaszában. A mai nyugdíjazás tehát nem az a biztos menedék, ami egykor volt — ez pedig kihívást jelent az idősebb felnőttek pénzügyi biztonsága szempontjából.

Mit érdemes tudni a nyugdíjrendszerről?

A nyugdíjrendszer rövid története

A jóléti kiadások — mint például a nyugdíj — még a második világháború előtti időszakból örökölt, és sokan nem tudják, de a nyugdíjrendszerünk mindösszesen kevesebb, mint egy évszázados múltra tekint vissza.

A probléma az, hogy bármelyik kormány is nyúl hozzá, óriási ellenállásra számíthat, és ez nem csak Magyarországra igaz, hanem még az olyan jóléti államokra is, mint Franciaország.

Az mindenképpen pozitívumnak számít, hogy az idősek támogatásban részesülnek, az állam — de inkább főleg az adófizetők — gondoskodnak róluk. A rossz hír viszont, hogy emiatt idehaza rendkívül nagy adót kell fizetnünk, a munkavállalók több, mint a fizetésük felét az államnak adják! Ez a szám pedig még nagyobb összeget, akár a fizetés kétharmadát is kiteheti, ha belevesszük az összes adófajtát, amit a mindennapokban fizetünk (pl.: ÁFA).

Az állam pedig a bevételei majdnem kétharmadát jóléti kiadásokra költi — a nyugdíj pedig ennek közel felét teszi ki!

A mai várható élettartam 75-80 év. Ez 1928-ban — a magyar nyugdíjrendszer bevezetésekor — 45-50 év volt. A nyugdíjkorhatár pedig hasonló, mint most. Míg régen az átlag sosem érte meg a nyugdíjat, ma már több évtizedet is nyugdíjasként él le.

A második világháború után éppen ezért létrejött az elosztó-kiróvó rendszer, ami azt jelenti, hogy az aktuális adófizetők nem a saját nyugdíjukat fizetik ki előre, hanem az éppen aktuális nyugdíjasokét, abban a reményben, hogy majd ha ők maguk is megöregszenek, lesz, aki a saját nyugdíjukat termeli ki és fizeti be.

Ez a nyugdíjrendszer egyik nagy problémája, de korántsem az egyetlen.

A drágulás hatása a nyugdíjakra

A hatalmas infláció következtében néhány hónap alatt rendkívüli módon megdrágult a mindennapi élet, és csak kapkodjuk a fejünket, hogy milyen összegeket kérnek el azért, ami az év elején még körülbelül a felébe került.

Ide tartozik például:

- A táplálkozás

- A ruházkodás

- Az utazás

Az inflációt sajnos csak nagyon lassan tudjuk visszaszorítani, addig pedig nyugdíjemeléssel próbálják tehermentesíteni a nyugdíjasokat, de amíg ez az emelés nem éri el az infláció szintjét, addig sajnos az életminőség csökken.

Ez pedig hatással van az alapszükségleti cikkeken túl minden más életterületre is. 

Az alapszükségleteken túl

Vajon milyen lehetőségei vannak ma egy nyugdíjasnak, ha továbbtekintünk az étkezésen, a ruházkodáson vagy az ehhez hasonló alapszükségleteken?

Nos, a szomorú helyzet az, hogy egyre kevesebb — vagy egyáltalán nem — jut szórakozásra, ez ugyanis már jelentősen meghaladná a legtöbb nyugdíjas havi keretét.

Még a fiatal munkásosztály számára is egyre drágábbá váltak például a nyaralások — egy nyugdíjasnak sajnos lehetetlen eljutnia külföldre, és hiába van rengeteg szép hely Magyarországon, ezek is egyre drágábbá válnak, ha nem csak egyetlen napra megyünk a saját szendvicseinkkel, hanem szállást, étkezést, kényelmet is szeretnénk. Sokszor hallani, hogy a Balaton a német nyugdíjasok egyik kedvenc üdülőhelye. Sajnos ez a magyar nyugdíjasokról nem mondható el, hiszen nem engedhetik meg maguknak az ottani áremelkedést.

Emellett időskorban kiemelten fontossá válik az egészség megőrzése, de sajnos a gyógyszerekre is igaz, hogy ugyanolyan gyorsan emelkedik az áruk, mint az élelmiszereké. 

De vajon hogyan javíthatunk a nyugdíj helyzetén?

Az egyik megoldás kétségtelenül az, hogy a várható élettartammal együtt az államok a nyugdíjkorhatárt is megemelik. Ez sokaknak nem tetszik — főleg azoknak nem, akik épp a közeljövőben válnának nyugdíjassá. A nyugdíj korhatárának emelése tehát fájdalmas, de sajnos elkerülhetetlen, hiszen ahogy a várható életkor emelkedik, úgy kellene emelni a nyugdíj belépési szintjét is.

Ez Magyarországon is be fog következni, előbb vagy utóbb biztosan — várhatóan 70 évre fog majd emelkedni. A kérdés csak az, hogy mikor.

A magyar nyugdíj kérdésével ebben a cikkünkben foglalkoztunk.