A pénzügyi stressz ára
A pénzügyi stressz már a mindennapok része
A mindennapokra nehezedő nyomás mértékét jól jelzi, hogy a válaszadók 45 százaléka legalább közepesen stresszesnek érzi pénzügyi helyzete kezelését, 16 százalék pedig kifejezetten stresszes. A következmények a munkahelyi teljesítményben és jelenlétben, a családi és baráti kapcsolatokban, az önbecsülésben, az egészségben és az alvás minőségében is megjelennek.
Nem csak Magyarországon szembesülnek ezzel a problémával. A PwC US Employee Financial Wellness Survey kutatása szerint az Egyesült Államokban a munkavállalók 59 százaléka stresszel jelenleg a pénzügyei miatt.
A helyzet ráadásul romlik: az itthon megkérdezettek 35 százalékánál nőtt a pénzzel kapcsolatos feszültség, és csökkenést mindössze 6 százalék érzékelt az elmúlt évben. Az egészségügyi és a pénzügyi-megélhetési problémákat egyaránt 22 százalék nevezte meg legnagyobb stresszforrásként; a munkával kapcsolatos feszültséget 9 százalék sorolta az első helyre. „Az adatok azt mutatják, hogy az anyagi nehézségek az egészséggel és a munkahelyi helyzettel együtt alakítják a mindennapi biztonságérzetet” – mondta Timár Szabolcs, a kutatás vezetője.
Az infláció nyomása nem enged
A megélhetési költségek emelkedése továbbra is a legnagyobb gazdasági aggodalom: a válaszadók 41 százaléka ezt nevezte meg első számú problémaként, és csak 15 százalék nem aggódik a jelenlegi helyzet miatt. Az infláció közvetlen hatását is sokan érzik: 44 százalék közepes vagy jelentős, további 6 százalék pedig nagyon erős negatív következményről számolt be.
„Az infláció hatása nem egyszeri sokk, hanem tartós alkalmazkodási kényszer: a háztartásoknak hónapról hónapra újra kell tervezniük, mire jut pénz, és miről kell lemondaniuk. Nem meglepő ezért, hogy sokan úgy érzik, jövedelmük nem tud lépést tartani az élet drágulásával – annak ellenére sem, hogy az infláció az idei évben jelentősen csökkent, és a reálbérek folyamatosan emelkednek” – mondta Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC szakértője.
A dolgozók 42 százaléka szerint fizetése inkább nem követi a megélhetési költségek növekedését (az USÁ-ban ez az arány 49%), és mindössze 4 százalék lát teljes összhangot a bérek és a költségek emelkedése között. Bár a háztartások közel felénél nem változott a jövedelem az elmúlt évben, 13 százalékuk bevételcsökkenésről számolt be.
Ez a havi költségvetésben is egyértelműen látszik: 11 százaléknak komoly vagy nagyon komoly gondot okoz a kiadások időbeni rendezése, 14 százalékkal pedig gyakran vagy mindig előfordul, hogy elfogy a pénze két fizetés között. Minden ötödik válaszadónál ez időről időre megtörténik. Sokaknál tehát a mindennapi pénzügyi egyensúly megőrzése is nehézkes, nem beszélve a hosszú távú vagyonépítésről.
Kevés a biztonsági tartalék
A felmérés eredményei szerint a pénzügyi biztonsági tartalékok szintje továbbra is alacsony. Ha egy háztartás fő keresője fél évre kiesne a munkából, a válaszadók 30 százaléka szerint nem tudnák fedezni alapvető kiadásaikat, további 20 százalék pedig nem tudja megítélni, meddig lenne elegendő a rendelkezésére álló tartalék.
A hosszú távú pénzügyi tervezés sem egyszerű a többség számára. Bár sokan közepesen vagy annál nagyobb mértékben képesnek érzik magukat olyan célok megtervezésére, mint a nyugdíj vagy egy lakásvásárlás, a válaszadók jelentős része bizonytalan saját lehetőségeit illetően.
A nyugdíj különösen érzékeny területnek számít. A nem nyugdíjas válaszadók 36 százaléka egyáltalán nem takarít meg nyugdíjcélra, további 13 százalék pedig tervezi ugyan a megtakarítást, de még nem kezdte azt el. A nyugdíjas évekkel kapcsolatos leggyakoribb aggodalmak között az egészségügyi problémák szerepelnek az első helyen, de sokan tartanak attól is, hogy nem tudják majd fenntartani jelenlegi életszínvonalukat, vagy nem lesz elegendő pénzük a havi kiadások fedezésére.
A nyugdíjbiztonság az amerikai kutatásban is kritikus pont, hiszen az ottani munkavállalók 52 százaléka valószínűnek tartja, hogy hozzá kell majd nyúlnia nyugdíjcélú megtakarításaihoz. Mindkét felmérés adatai azt jelzik, hogy a rövid távú pénzügyi kényszerek egyre gyakrabban írják felül a hosszabb távú pénzügyi célokat.
A kutatás szerint a jövő megítélése összességében inkább pesszimista. A válaszadók 32 százaléka úgy gondolja, hogy saját generációja pénzügyileg rosszabb helyzetben van, mint a korábbi generációk ugyanebben az életkorban, és hasonló arányban vélik úgy, hogy a következő generáció pénzügyi kilátásai sem lesznek kedvezőbbek a mostaninál.
A pénzügyi jóllétnek a munkahelyi teljesítményben is van szerepe
A kutatás második hulláma külön is vizsgálta a munkáltatók szerepét a pénzügyi jóllét támogatásában. Az eredmények szerint a munkavállalók jelentős része nem érzi azt, hogy cége aktívan foglalkozna ezzel a témával. A dolgozók 45 százaléka szerint munkáltatója inkább nem vagy egyáltalán nem törődik pénzügyi jóllétével; egyértelműen pozitív hozzáállást ezen a téren 13 százalék érzékel.
A pénzügyi jólléti támogatások elterjedése és ismertsége is alacsony. A dolgozók 61 százaléka szerint munkáltatója nem biztosít olyan szolgáltatásokat vagy támogatást, amelyek segítenék személyes pénzügyeinek kezelését, míg további 26 százalék nem is tudja megítélni, hogy létezik-e ilyen lehetőség a szervezeténél.
A munkahelyi biztonság ugyanakkor továbbra is fontos tényező maradt: a dolgozók 42 százaléka legalább kismértékben aggódik állása jövője miatt, ami tovább erősíti a pénzügyi bizonytalanságot.
A pénzügyi jóllét ma már közvetlenül kapcsolódik ahhoz, hogyan élnek és dolgoznak az emberek. Ezt erősíti a PwC legutóbbi munkaerőpiaci felmérése is, amely szerint a munkavállalói preferenciák között továbbra is a jó fizetés áll az első helyen. A versenyképes bérezés biztonságérzetet, kiszámíthatóságot és mozgásteret ad; ezek hiánya pedig könnyen megjelenhet stresszben vagy elköteleződési problémákban.
„A munkáltatói szerep azonban nem merül ki abban, hogy egy vállalat versenyképes fizetést kínál. Legalább ilyen fontos, hogy a dolgozók értsék a juttatásaikat, valamint a munkáltató olyan értékes, a béren túlmutató lehetőségeket biztosítson, mint a magánegészségügyi ellátás, a széleskörű cafeteria rendszer, a sportolási lehetőségek és a mentális jóllétet támogató szolgáltatások. Ezek a juttatások jelentős része közvetlenül ugyan nem jelenik meg a fizetésben, mégis jelentős anyagi segítséget nyújtanak, hiszen olyan szolgáltatásokhoz biztosítanak ingyenes vagy kedvezményes hozzáférést, amelyekért egyébként a munkavállalóknak saját zsebből kellene fizetniük. A kutatás alapján ezekben a kérdésekben még van hova fejlődni, mivel sok munkavállaló nem érzékeli, hogy a munkahelye aktívan segítené a személyes pénzügyei kezelését” – hívta fel a figyelmet Balázs Attila, a PwC Magyarország HR-vezetője.
Kire hallgatunk pénzügyi kérdésekben?
A pénzügyi döntésekkel kapcsolatos bizalom kérdésében továbbra is az emberi szakértelem áll az első helyen. A válaszadók legnagyobb arányban a független pénzügyi tervezőkben bíznak, de a családtagok, barátok, valamint a könyvelők és adótanácsadók szerepe is jelentős. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a megkérdezettek közel 39 százaléka nem tudta egyértelműen megmondani, mely forrásban bízik a leginkább pénzügyi döntései során.
Bár a mesterséges intelligencia egyre hangsúlyosabban jelenik meg a pénzügyi szolgáltatásokban, a bizalom még csak fokozatosan épül. Jelenleg mindössze a válaszadók 5 százaléka tekinti elsődleges pénzügyi információforrásnak az AI-alapú megoldásokat.
Ugyanakkor a megkérdezettek közel ötöde szerint az AI-alapú pénzügyi tervezési eszközök hasonlóan hatékonyak lehetnek, mint az emberi szakértők, és 7 százalék kifejezetten hatékonyabbnak tartja őket. Ezzel együtt sokan még nem rendelkeznek elegendő tapasztalattal ahhoz, hogy véleményt formáljanak ezekről a megoldásokról.
„A PwC kutatása összességében azt mutatja, hogy a pénzügyi jóllét kérdése ma már jóval túlmutat a jövedelmek és a megtakarítások nagyságán. A megélhetési költségek emelkedése, a korlátozott pénzügyi tartalékok, a nyugdíjjal kapcsolatos bizonytalanságok, valamint a jövővel kapcsolatos aggodalmak együttesen olyan terhet jelentenek a magyarok jelentős része számára, amely már a munkavégzésre, az egészségre, a társas kapcsolatokra és az általános életminőségre is közvetlen hatást gyakorol. A felmérés eredményei arra utalnak, hogy a pénzügyi jóllét támogatása a következő években egyre fontosabb szerepet kaphat – munkáltatóként, pénzügyi szolgáltatóként érdemes lenne célzottan foglalkozni ezzel a kérdéssel” – fogalmazott Cserjés-Kopándi Ildikó.
