A sikeres digitális átalakulás titka - a KPMG szerint

A KPMG szakemberei nyolc iparág képviselőit kérdezték, és 26 ország 2450 vezetőjének válaszai alapján készítették el a Global Tech Report 2024 kutatást. A felmérés résztvevői összességében úgy vélték: szervezeteik jól teljesítenek, és az elmúlt évben számos területen mérhető javulást értek el.

Azt gondolják, az elkövetett hibák lehetőséget nyújtanak a tanulásra, és bizakodóak a fejlődés tekintetében. A technológiai beruházások mértéktartó megközelítése révén a vezetők máris hasznot húznak a kulcsfontosságú fejlesztésekből, miközben szilárdan tartják üzleti modelljüket és sikeresen működtetik a vállalatot.

A hajlandóság az innováció birodalmába való belépéshez persze nem jelentheti azt, hogy lemondanának a helyes üzletvezetési gyakorlatról.

Csordaszellem helyett mérlegelés

A digitális átalakulás üteme sokak számára ijesztő lehet, de a kutatás azt mutatja, hogy sok vállalat jelentős előrehaladást ér el a megvalósításban, különösen az AI, az XaaS és a kiberbiztonság terén.

Az átalakulás révén eddig megszerzett többletnyereség mindenképpen bíztató, és a szervezetek ezen túlmutató értéket is keresnek. „Eközben az elmúlt év technológiai változásai felerősítették a lemaradástól való félelmet, emiatt egyesek kapkodva hoznak döntéseket.

Ez azonban nem rizikómentes, és igen költséges is lehet” – véli Kulcsár Huba, a KPMG technológia- és projekt tanácsadás üzletágának szenior menedzsere.  A csordát tehát nem szabad vakon követni, a vágy a fejlődés és a versenytársak megelőzése iránt nem homályosíthatja el a döntéshozók ítélőképességét, érdemes megtalálni az egyensúlyt az értékteremtés és a kockázatvállalási hajlandóság között.

A kutatás szerint a vezetők tanulnak hibáikból. Továbbra is a piaci versenytársaik által meghatározott trendeket tekintik iránymutatásnak, de egyre kiegyensúlyozottabb megközelítést alkalmaznak a beruházási döntésekhez. A hangsúlyok eltolódtak.

A versenytársak követését még mindig a válaszadók 82 százaléka sorolta a legfontosabb döntési tényezők közé, de ez a szempont már visszacsúszott a harmadik helyre a harmadik féltől származó útmutatás (89 százalék), valamint a házon belüli kísérletek és a koncepció bizonyítása (83 százalék) mögé.

Mennyit ér a technológia?

A szervezetek egyre jobban járnak a technológiai beruházásokkal. A válaszadók 87 százaléka látja úgy, hogy az elmúlt 24 hónapban sikerült a nyereség növelésére felhasználnia a technológiát. 72 százalék ért egyet azzal, hogy a digitális átalakulással kapcsolatos döntéshozatali folyamatai általában üzleti értéket teremtenek, és 69 százalékuk nagyjából elégedett ezzel az eredménnyel.

A digitális átalakításra tett erőfeszítései révén a válaszadók 59 százaléka legalább 11 százalékos profitnövekedést ért el az elmúlt két évben.

A KPMG felmérése szerint a szervezetek összességében elégedettek digitális átalakítási beruházásaik eredményeivel, és ez főleg a megalapozott döntéseknek köszönhető. A gyorsuló változások nyomást gyakorolnak a technológiai vezetőkre, a szervezeteknek viszont óvakodniuk kell attól, hogy a sietség veszélyeztesse döntéseik minőségét.

A tanulmányban szereplő legjobban teljesítő vállalatok ezt megértik: 53 százalékuk stratégiailag értékeli technológiai beruházási portfólióját, hogy az összhangban legyen hosszú távú céljaival – szemben az összes vizsgált cég 41 százalékával.

A sikeres vezetők azt is jól tudják, hogy a technológia értéke túlmutat a pénzügyi nyereségen. A válaszadók 70 százaléka például azt is fontosnak tartja, hogy a technológiai beruházások közvetlenül a fenntarthatósági és társadalmi felelősségvállalást célozzák.

Régi hibák, új bosszúságok

Az átalakulás felgyorsítását most rengetegen részesítik előnyben, az új technológiák csábítása azonban könnyen elvonja a figyelmet a meglévő rendszereik hibáinak és technikai adósságainak kezeléséről, az örökölt rendszerek elhanyagolása pedig az új technológiai beruházásokat is veszélyeztetheti.

A KPMG Global Tech Report 2024 felmérésben résztvevők 74 százaléka a következő 12 hónapban inkább az új technológiákba való beruházásra akar összpontosítani, mint a meglévő technológiai csomag értékének növelésére. Eközben 57 százalék szerint az üzletmenetet heti rendszerességgel zavarják meg az alapvető vállalati IT-rendszerek hibái.

„Pedig fontos lenne egészséges egyensúlyt teremteni az új és a meglévő technológiai beruházások között, mert minél jobban elodázzák a vállalatok a korábbi hibák és hiányosságok kezelését, a költségek és a kockázatok annál magasabbak lehetnek” – figyelmeztet Kulcsár Huba.

Egyre magasabbra teszik a lécet az adatérettség terén

A KPMG kutatásában részt vevő, kiemelkedő teljesítményt nyújtó csoportok szerint a technológiai beruházásokból származó gyors nyereségek elérésének egyik hatékony technikája a gyakori adatközpontú értékelés. Általánosságban elmondható, hogy az adatok érettsége nőtt, a válaszadók több mint fele (52 százaléka) már a két legmagasabb adatszint – a befolyásos/beágyazott szakasz – egyikén van, szemben a 2023-as 40 százalékkal. A felhőplatformok kulcsszerepet játszanak az ezen a területen való jártasság növelésében.

Hallgass az ügyfélre!

Annak érdekében, hogy a vállalat hasznot húzhasson IT-beruházásaiból, a KPMG szerint érdemes figyelembe venni az ügyfelek, alkalmazottak visszajelzéseit is, és ezek segítségével felderíteni a kritikus pontokat. Az adatbányászat, a blokklánc vagy a tokenizáció által támogatott intelligens szerződések alkalmazása például lehetőséget teremthet a feldolgozási idők rövidítésére, a közvetítők beavatkozásának csökkentésére erős átláthatóság és biztonsági szint mellett.

Az ügyfelek meglátásai azonban gyakran kárba vesznek: ezeket a vezetők 78 százaléka szerint vállalkozásuk nem használja fel hatékonyan. Így pedig könnyen előfordulhat, hogy befektetéseiket kevésbé értékes területekre pazarolják.

Ellenálló megoldások szállítása

A kifizetődő befektetésekhez mindenképpen megbízható adatalapú folyamatokra, biztonságra és irányításra van szükség. A kiberbiztonság és az adatvédelem első számú prioritássá vált. A megkérdezett vezetők 72 százaléka a biztonságos tervezés jegyében már a kezdeti szakaszban bevonja a kiberbiztonsági csapatokat a technológiai beruházási projektek során.

Ugyanakkor a felmérésben résztvevők 78 százaléka úgy véli, hogy a munkatársaknak tartott képzések a kiberbiztonságot csupán egy kipipálandó feladatként kezelik, és a tudnivalók nem épülnek be kellőképpen a szervezet kultúrájába. A kizárólag formális képzések helyett a KPMG szerint a szervezeteknek olyan kontrollokra, működési megoldásokra kellene összpontosítaniuk, amelyek a munkavállalók számára megkönnyítik a kiberbiztonság napi szintű alkalmazását.

AI – lelkesedés és szorongás

A válaszadók 74 százaléka szerint a mesterséges intelligencia már most növeli a tudásalapú munkát végzők termelékenységét, és javítja a szervezet általános teljesítményét. Több mint 80 százalék ráadásul arra számít, hogy az automatizálás a dolgozók figyelmét kreatívabb feladatok felé irányítja, sőt, az AI a tudás fogalmát is újradefiniálja majd a jövőben.

Az AI azonban a lelkesedés mellett szorongást is kelt. A vállalatok 78 százaléka aggódik amiatt, hogy sok felhasználó „fekete dobozként” tekint az AI-ra. Emellett 77 százalék számít arra is, hogy az AI veszélyt jelent majd jelenlegi működési struktúráikra, beleértve a munkahelyek esetleges megszűnését és az etikai dilemmákat is. A dolgozók változásokkal kapcsolatos ellenérzéseinek kezelése kulcsfontosságú lesz az AI gyors bevezetéséhez.

Erre már léteznek megoldások, a KPMG Trusted AI keretrendszere például tíz olyan alapelvet határoz meg, amely mentén etikus módon lehet megtervezni, felépíteni, bevezetni és használni AI-megoldásokat. Az alapelvek közé tartozik egyebek mellett a méltányosság, a fenntarthatóság, az adatvédelem, a biztonság és az elszámoltathatóság.

A vállalatok csaknem háromnegyede már most is realizál valamilyen üzleti értéket mesterséges intelligenciába történő beruházásaiból, de csak minden harmadik cég tudta ezt nagyobb léptékben, szervezeti szinten is megvalósítani. Az AI potenciális felhasználási területei folyamatosan bővülnek, ezért elengedhetetlen egy olyan stratégia kialakítása, amely igazodik az üzleti célokhoz, portfólióalapú megközelítést alkalmaz a párhuzamos lehetőségek kiaknázására, értékalapú döntéshozatalt valósít meg, és ismétlődő módon követi, majd fejleszti a bevezetett megoldásokat.

A szigorú központosított megközelítés helyett sok szervezet nyitottabb szemléletet követ a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, és a munkavállalókat is bevonja az ötletelésbe. A legnépszerűbb módszer a nyílt együttműködés, ahol különböző részlegek munkacsoportjai végeznek ellenőrzött kísérleteket, gyakran mesterséges intelligencia kiválósági központok támogatásával.

Csupán a szervezetek 6 százaléka követi a felülről lefelé történő, erősen szabályozott AI-kísérletezési modellt. Azok a vállalatok, amelyek képesek egyértelműen meghatározni és kommunikálni az AI értékét minden érdekelt számára az üzleti célok kontextusában, és a megvalósítást átgondolt együttműködéssel tudják irányítani, nagyobb eséllyel maximalizáhatják az AI hatását az egész vállalatban.