Aki most nyugdíjas, az számolhat: az új változásokkal ki jár jól és ki rosszul a nyugdíjas között?

Eredetileg 2023 végére vártuk a kormány által ígért OECD-jelentést a magyar nyugdíjrendszerről. A tervek szerint erre alapozva a magyar kormány 2024. június 30-ig kidolgozta volna saját nyugdíjtervét, amelyet társadalmi vitára bocsátanak, és az eredeti ütemezés szerint 2025. március 31-ig törvénybe iktatnak.

Azonban egyre gyakrabban hallottuk, hogy nincs szükség nyugdíjreformra, mivel egy 2016-os MNB-tanulmány szerint az akkori nyugdíjrendszer 2035-ig fenntartható.

Mi most a helyzet, mi változik és miben?

A jelentés szerint a magyar nyugdíjrendszert a népesség öregedése komoly kihívások elé állítja. Fix nyugdíjkorhatár mellett a nyugdíjkiadások a GDP 8%-áról 12%-ra nőhetnek 2070-re, miközben a járulékbevételek GDP-arányosan stagnálnak. A Nők40 program kiemelt figyelmet kap: minden nő, aki legalább 40 év jogosultsági időt gyűjtött, csökkentés nélküli nyugdíjra jogosult a korhatár előtt, és az új nyugdíjas nők fele él is ezzel.

A rendszer konstrukciós hibái közé tartozik, hogy a nyugdíjkorhatár nem követi a várható élettartam növekedését, a Nők40 független az emelkedő korhatártól, a nyugdíjak túl bőkezűek (az átlagos nyugdíj az utolsó nettó kereset 90%-a), és nehéz a járulékkulcsot annyira emelni, hogy a nyugdíjkassza hiánya csökkenjen.

Két fő javaslat:

1. Korhatár és Nők40 módosítása: Az iránymutató korhatárt és a Nők40 bizonyos paramétereit a várható élettartam növekedéséhez kötnék 2025-től vagy 2035-től. A Nők40-et szigorítanák a minimális korhatár és jogosultsági idő emelésével, akár teljes megszüntetésével is.

2. Rugalmas korhatár bevezetése: Bevezetnék a lefelé rugalmas korhatárt, így az iránymutató korhatár előtt akár 2 évvel is nyugdíjba lehetne vonulni megfelelő levonással, de a minimális korhatár nem süllyedne 65 év alá.

További javaslatok:

- Valorizálás módosítása: Az induló nyugdíjak megállapításánál az életpálya-keresetek valorizálásában az árakat is figyelembe vennék, ami csökkentené az induló nyugdíjak növekedését.

- Szolgálati időskála kiegyenesítése: Javasolják a jelenlegi cikcakkos skála egyenletesebbé tételét, mivel az első 20 év majdnem kétszer annyit ér, mint a második 20 év.

- 13. havi nyugdíj korlátozása: A 13. havi nyugdíjat maximalizálnák az átlagnyugdíj szintjén.

- Járulékkulcs emelése: Elvben emelnék a munkavállalói vagy munkáltatói tb-járulékkulcsot annyival (11 százalékponttal), hogy a járulékbevétel a GDP 2,2%-ával növekedjen 2070-re, de ez negatívan hatna a GDP növekedésére.

Kiegészítő javaslatok:

- A tényleges nyugdíjazási kor emelkedésének ösztönzése.

- A magánnyugdíj-pillérek erősítése.

- A termékenység növelése.

Kritikai megjegyzések:

- Bátor javaslatok: A szerzők bátran levágnák a nyugdíjpolitika "szent teheneit": a Nők40-et, a merev korhatárt és a korlátozatlan 13. havi nyugdíjat.

- Korhatár indexálása: A jelentés túlzottan hangsúlyozza a korhatár emelését, miközben a nyugdíjban töltött évek száma csökken.

- Nők40 felszámolása: A Nők40 gyors megszüntetése túl hirtelen lenne; érdemesebb lassabb ütemben szigorítani.

- Merev korhatár: A minimális 65 éves korhatárhoz való ragaszkodás túl merev; lehetne rugalmasabb megoldásokat is fontolóra venni.

- Helyettesítési arány: Túlzottan támaszkodnak elméleti modellekre; a valóságban az átlagnyugdíj és az átlagkereset aránya 50% körüli.

- Járulékalap-plafon hiánya: A járulékalap-plafon megszüntetése perverz újraelosztást eredményez; szükség lenne a plafon visszaállítására és a degresszió erősítésére.

- Degresszió és szja: A degresszió hatását nem lehet az szja progresszivitása nélkül elemezni; egy progresszív szja jól kiegészíthetné a degressziót.

Összegzés:

A jelentés hozzájárulhat a nyugdíjrendszer kihívásainak megértéséhez és egy jó reform kidolgozásához, de aggályos a nyilvános vita késlekedése és a hivatalos szervek hallgatása. A cikk írója szerint, ha csak egy intézkedést lehetne megtenni, akkor évente fél évvel kellene emelni a Nők40 minimális jogosultsági idejét 43 évre, és a megtakarításból a legkisebb nyugdíjakat emelni, anélkül hogy ez átszivárogna a magasabb nyugdíjakra.