Átmeneti a magas infláció? Nanemár! Itt komolyabb a baj!

Gondolunk itt arra, hogy a földgáz tőzsdei ára 300 forint fölött van köbméterenként, vagy hogy egy kWh zsinóráram 55 forintba kerül. Igaz, az előbbi esetében éppen most írtunk alá egy hosszútávú megállapodást az oroszokkal, de a részleteket nem ismerjük. Azt azért nehéz elhinni, hogy a világpiaci árhoz képest harmad-, negyedáron adnák a gázt. Mindenesetre itt nem magyar eseményről van szó, ez az árrobbanás mindenkit sújt, és nem csak Európában, hanem az egész világon.

Az is igaz, hogy ez a jegybankárok hatáskörén kívül eső dolog, s inkább strukturális, beruházási problémák vannak a háttérben, amik idővel vagy megoldódónak, vagy nem. Ugyanis beruházni továbbra is kockázatos, hiába magas az ár. S így máris megérkeztünk a 22-es csapdájához, ami magasan tarthatja az árakat. Persze az is igaz, hogy ha kellően hosszú ideig magasak az árak, akkor azért csak megjönnek a szükséges beruházások legalább részlegesen, de a magas kockázat miatt mégiscsak visszafogottan. Azaz egy magasan bekövetkező stabilizációt követően sem feltétlenül esnek vissza az árak a korábbi alacsony szintre.

Így pedig megjelenik a tovagyűrűző hatás, amire viszont már lenne ráhatási lehetősége a jegybankároknak, hiszen az így megjelenő inflációnak köszönhetően a társadalom inflációs várakozásai megemelkedhetnek, ami egy magasabb inflációs pályához vezet. Az pedig komoly kockázattá tud válni.