Az ESG nem trend, hanem jövőkép” – a Soproni Egyetem ESG-képzései
A 2025. november 15-i (keresztféléves) és 2026. február 15-i (normál féléves) jelentkezési határidővel meghirdetett ESG és alkalmazott fenntarthatósági szakember mesterképzés, akkreditált ESG tanácsadó részismereti képzés, valamint a 2026. február 5-i jelentkezési határidejű vállalati ESG szakember szakirányú továbbképzési szak mind olyan hazai programok, ahol az akadémiai tudás és a vállalati gyakorlat találkozása országos szinten is unikális tudás elsajátítását teszi lehetővé.
Fenntarthatóság, stratégiai irány és jövőkép
A Soproni Egyetem mindig is élen járt a fenntarthatósági szemlélet közvetítésében. Az intézmény ESG mesterképzése és ESG szakirányú továbbképzése ennek a természetes folytatása: olyan szakok, amelyek az egyetem környezeti fenntarthatósági, gazdasági és társadalomtudományi hagyományaira építve választ adnak a 21. század legfontosabb kihívására: hogyan lehet egyensúlyt teremteni a gazdasági növekedés, a környezeti felelősség és a társadalmi értékteremtés között – mondta Prof. Dr. Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora.
Hozzátette: „a mi felelősségünk az oktatás mellett az, hogy irányt mutassunk, azaz jövőképet biztosítsunk. A fenntarthatóság nem csupán tudományos kérdés, hanem értékrend is – és ezt az értékrendet szeretnénk továbbadni hallgatóinknak”. Hangsúlyozta: az ESG – azaz a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontok összessége – jelenleg a vállalati szektor egyik legnagyobb lehetősége. Szorosan összefügg a fenntarthatósággal, amely leegyszerűsítve nem más, mint az etikus és átlátható vállalati működés.
Prof. Dr. Fábián Attila rektor: „A Soproni Egyetemen gyakorlatorientált és innovatív ESG-képzések indulnak keresztfélévben és normál félévben is.”
Erdőmérnöki Kar: a természetközpontú gondolkodás fejlesztésének helyszíne
A Soproni Egyetem ESG-mesterképzésének az Erdőmérnöki Kar, a fenntartható erőforrás-gazdálkodás tudásközpontja ad otthont. Ezt már Prof. Dr. Heil Bálint dékán osztotta meg, aki elmondta: „a szakok sajátossága nem szemléletben ad újat, hanem abban, hogy továbbfejleszti azt a természetközpontú gondolkodást, ami mindig is jellemezte az intézményt.
A fenntarthatóság tudományos, gazdasági és társadalmi összefüggéseit egyaránt értjük, és ezt a tudást most a vállalati gyakorlat szolgálatába állítjuk”. Kiemelte: az órákon a hallgatók megismerik az ESG-keretrendszert, és megtanulják annak gyakorlati alkalmazását is. Az oktatásban gazdasági, környezetvédelmi, jogi és kommunikációs területek szakértői dolgoznak együtt, így a képzés valóban egyedülállóan komplex tudást kínál.
Hozzáfűzte: a fenntarthatóság kérdése gyakran a klímaváltozás köré összpontosul, de valójában ennél jóval tágabban értelmezhető. Ide tartozik egyebek mellett a beszerzési folyamatok felelőssége, a munkavállalók fizikai és mentális egészsége, az egyenlő bánásmód, a fogyasztókra gyakorolt hatások, a fenntartható technológiák és a körforgásos gazdasági elvek alkalmazása, valamint az újrahasznosítás és újrahasznosíthatóság biztosítása. Ugyanígy ide sorolható az üzleti és működési kockázatok kezelése, a korrupció megelőzése és a panaszkezelés rendszere is – és ez csupán néhány a számos releváns szempont közül.
Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar: az üzleti szemlélet és a fenntarthatóság integrációja
A kar dékánja, Prof. dr. Széles Zsuzsanna szerint a Vállalati ESG szakember szakirányú továbbképzési szak célja, hogy hidat képezzen a vállalati döntéshozatal és a fenntarthatósági értékteremtés között. „A program azoknak szól, akik felismerik, hogy a fenntarthatóság ma már nem csupán erkölcsi, hanem gazdasági kérdés is.
Olyan szakembereket kívánunk képezni, akik képesek az ESG-szempontokat a vállalati működés egészébe integrálni – legyen szó stratégiai döntéshozatalról, humánpolitikáról vagy kockázatkezelésről. A képzés során hallgatóink megtanulják, hogyan lehet a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási tényezőket összehangolt rendszerként kezelni, és ezzel hozzájárulni a vállalat hosszú távú sikeréhez.”
Hozzátette: „a képzés különlegessége, hogy a hallgatók valós vállalati példákon és esettanulmányokon keresztül sajátítják el az ESG-stratégia megvalósításának lépéseit. A cél, hogy a végzettek olyan vállalati szakemberekké váljanak, akik nemcsak a törvényi megfelelésre reagálnak, hanem proaktívan formálják vállalatuk fenntartható fejlődését és társadalmi felelősségvállalását. Mindez összhangban áll a kar küldetésével: a tudás és az üzleti gyakorlat összekapcsolásával értéket teremteni a jövő gazdaságában”.
Stratégiai tudás és valós vállalati kihívások
A jövő ESG-szakembere nemcsak megfelel a piaci szabályoknak, hanem előmozdítója a változásoknak – hívta fel a figyelmet dr. Polgár András szakfelelős, megjegyezve: „olyan szakembereket képzünk, akik képesek stratégiai szinten értelmezni a fenntarthatóságot: amellett, hogy riportokat készítenek, átlátják a gazdasági, környezeti és társadalmi összefüggéseket.
Az ESG ma már nem különálló terület, hanem a vállalati döntéshozatal szerves része”. Kifejtette: az oktatás két pillére az akadémiai tudás és a gyakorlati partnerség. A hallgatók valódi ESG-esettanulmányokon dolgoznak, majd olyan külső oktatókkal, vállalati és hatósági oldalról érkező vendégelőadókkal találkoznak, akik napi szinten foglalkoznak ESG-jelentésekkel, fenntarthatósági stratégiákkal és szabályozási kérdésekkel.
Az ESG és alkalmazott fenntarthatósági szakember mesterképzésünk levelező munkarendben zajlik, így munka mellett is elvégezhető. A teljes mintatantervet lefedő digitális tananyagok és a havonta egy-egy intenzív, személyes konzultáció Sopronban lehetővé teszik a rugalmas tanulást.
„Büszkék vagyunk rá, hogy a mesterképzés részeként az akkreditált ESG tanácsadó részismereti modul is beépül a tanulmányokba, így hallgatóink komplex, a gyakorlatban hasznosítható tudást szereznek – dupla költségek nélkül. Ez azoknak szól, akik akkreditált ESG tanácsadói státuszt szeretnének, ennek egyik feltétele az akkreditált részismereti képzésben szerzett mikrotanúsítvány.”
ESG a gyakorlatban: jog és keretrendszer
Az Európai Unió a fenntarthatósági átállás felgyorsítása érdekében két fontos jogszabályt vezetett be: a CSRD-t (Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelv), valamint a CSDDD-t (Vállalati Fenntarthatósági Kellő Gondossági Irányelv). Ezek célja, hogy a vállalatok működését átláthatóbbá, felelősebbé és fenntarthatóbbá tegyék.
A hazai szabályozás részben mindkét uniós irányelvet lefedi, és segíti a vállalatokat a megfelelésben, továbbá az átállásra való felkészülésben: a cégeknek fel kell térképezniük saját működésüket, valamint teljes értékláncuk környezeti, egyben társadalmi hatásait, kockázatait, lehetőségeit, ezeket időben, hatékonyan kezelve.
Ez a megközelítés nemcsak a vezetői döntéseket támogatja, hanem nagyobb átláthatóságot biztosít a megrendelők, beszállítók, ügyfelek és munkavállalók számára is – például betekintést nyújt a munkavállalói jóllétet javító intézkedésekbe vagy a vállalat környezeti teljesítményébe. Az ESG tehát nem üres ígéret, hanem a fenntartható működés átfogó keretrendszere.
Az akadémia és az üzleti világ találkozása
A kiváló elméleti alapokat a Greenpact tanácsadóinak gyakorlati tudása egészíti ki, így a hallgatók valóban a piaci igényekre reagáló, naprakész ismereteket szereznek. Székács Gyula, a Greenpact Kft. alapítója szerint a Soproni Egyetemmel való együttműködést az a közös meggyőződés hívta életre, hogy az oktatásnak túl kell mutatnia az elméleti ismereteken, és releváns tapasztalatokat kell adnia a fenntarthatóság mindennapi kihívásaira.
„Csapatunkban tapasztalt szakemberek dolgoznak: környezetmérnökök, környezetgazdászok, jogászok, humán szakemberek és közgazdászok, akik a különböző nézőpontjaikkal együtt teremtik meg az átfogó megoldásokat.” Az ESG és fenntarthatósági tanácsadásról kijelentette, az egy igazi csapatmunka: „akkor tudunk valódi hatást elérni, ha a különböző területeket összehangolva, stratégiai szemlélettel közelítünk a problémákhoz. Éppen ezért ajánljuk teljes szívvel a Soproni Egyetem ESG és alkalmazott fenntarthatósági szakember mesterszakát".
