Bátran lehet fogyasztani a hazai gyümölcsöket
Nagy István arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre többen vannak, akik a külföldi import helyett megvárják a magyar gyümölcsök érési szezonját, és a belföldi termelők termékeit választják. A "mindent akarunk mindenkor" életérzés és fogyasztói szokás rendkívüli módon terheli az ökoszisztémát. A zöldségek és gyümölcsök évszaktól független igénylése, sok ezer kilométerről szállítása kockázatokat hordoz magában a klímaváltozás előidézésében. Ráadásul a nem teljes érettségben szüretelés csökkenti a gyümölcs élvezeti értékét, a hosszabb szállítási útvonal pedig jelentősen növeli az árat. Nem beszélve az EU-n kívüli termelési, növényvédelmi szabályok nyomon követhetőségének ellenőrzéséről és az annak hiányában fellépő kockázati tényezőkről. Aki tudatos vásárló akar lenni, fogyasszon és vásároljon hazai, szezonális termelésű gyümölcsöket, mert azok a termőföldtől az asztalig ellenőrzött és biztonságos termékek - írták.
A közlemény szerint a szedd magad akciók kiváló lehetőséget teremtenek a friss és biztonságos élelmiszerek fogyasztására. A miniszter hangsúlyozta: érdemes kivárni a Magyarországon termett gyümölcsök érési idejét, mert így az import helyett ízletesebb termékek választhatók. Nagy István példaként említette az epret, amelynek most van itt a fő szezonja. Hozzátette, ennél a gyümölcsnél továbbra is a nagyon ízletes fajták dominálnak, és a fajtaválasztásnál nem a hosszú eltarthatóság a meghatározó, hanem az íz zamata. Éppen ezért sok belföldi fogyasztó a sokkal jobb ízű magyar szamócát részesíti előnyben az importált termékekkel szemben.
A miniszter kiemelte, az itthon termesztett gyümölcsnek kisebb az ökológiai lábnyoma, hiszen nem utazik annyit, mint a külföldről behozott termékek, így a környezetünket is kevésbé terheljük. Ennek érdekében az agártárca számos intézkedésével erősíti a rövid ellátási láncot. Kifejtette, az elmúlt tíz évben tovább nőtt a kereslet a helyi termelők által előállított termékek iránt. Már 2012 októberében 117 termelői piac létrehozásáról számolhattak be, mára pedig ez a szám csaknem megháromszorozódott: tavaly év végén már 324 termelői piac működött országszerte - áll a közleményben.
Nagy István emlékeztetett rá, hogy az AM a Vidékfejlesztési Programon keresztül hirdette meg a kistermelők termelési és értékesítési lehetőségeinek stabilizálását segítő beruházási pályázati csomagot. A 2020 októberében megjelent felhívás keretében vidéki térségekben működő önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok és nonprofit szervezetek nyújthattak be legfeljebb 100 millió forintnyi támogatási kérelmet új vagy már meglévő, helyi termékértékesítést szolgáló piacok és vásárterek létrehozására, fejlesztésére. A támogatás intenzitása 85 és 95 százalék között alakult. A piacok számának emelkedésével egyenes arányban nőtt a regisztrált kistermelők száma is. Míg 2010-ben megközelítőleg 5000 kistermelőt regisztráltak, 2022-ben már 22 470-et tarthattak számon - tette hozzá.
Nagy István aláhúzta: nemzetgazdasági, sőt adott esetben nemzetbiztonsági szempontból is fontos cél, hogy a lakosság elsősorban a magyarországi előállítású termékeket keresse és vásárolja. Különösen így van ez az élelmiszerek esetében. A magyar termékek választása a magyar családok megélhetését és a magyar gazdaságot is támogatja - fűzte hozzá a tárcavezető a közlemény szerint.
