Bizonytalan kilátások az elektromosjármű-piacon: a vásárlók fele egyelőre nem venne villanyautót

A carVertical autóipari adatszolgáltató legfrissebb felméréséből kiderül, hogy a vásárlók legalább fele jelenleg nem tervezi elektromos autó vásárlását.

5-ből 4 vásárló ma is a belső égésű motorra szavaz

A carVertical felmérésében a válaszadók 43,8%-a választotta a benzint, mint preferált üzemanyagtípust, 38,9%-a a dízelt, 10,4%-a a hibridet, és mindössze 5,6%-a az elektromos meghajtást. Az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a vásárlók továbbra is a hagyományos, belső égésű motorral hajtott járműveket részesítik előnyben, és még nem állnak készen az átállásra.

Az üzemanyagtípus választása szoros összefüggésben áll a villanyautó-vásárlás iránti nyitottsággal. A megkérdezettek több mint fele (51,5%) jelezte, hogy jelenleg nem venne elektromos autót, és csupán 12,2% fontolná meg elektromos jármű vásárlását. A válaszadók 36,3%-a bizonytalan, és legfeljebb később fontolná meg a váltást.

„A magas árak, a töltőhálózat hiányosságai és a villanyautókkal kapcsolatos tévhitek mind közrejátszanak abban, hogy az emberek nem lelkesednek a technológiáért.

Egyre világosabban látszik, hogy a belső égésű motorral felszerelt autók teljes kiváltása komoly kihívást jelent majd. Az állami intézkedések önmagukban nem elegendők – a vásárlók egyszerűen nem állnak még készen a váltásra” – állítja Matas Buzelis, a carVertical autóipari szakértője.

Az EU döntése értelmében 2035-től tilos lesz új benzines és dízelüzemű személyautót értékesíteni, és minden újonnan forgalomba kerülő járműnek zéró károsanyag-kibocsátásúnak kell lennie, a 2050-re kitűzött klímasemlegességi cél elérése érdekében. Néhány tagállam – köztük Olaszország – azonban nagyobb rugalmasságot kér a végrehajtásban, tekintettel arra, hogy a szigorú előírások a teljes autóiparukra kedvezőtlenül hatnának.

Olcsóbb fenntartás és alacsonyabb adók ösztönzik a váltást

Azok, akik előnyben részesítik és hajlandók is elektromos járművet vásárolni, különféle indokokkal támasztják alá döntésüket. A válaszadók többsége (47,2%) úgy véli, hogy az elektromos autók üzemeltetése és karbantartása olcsóbb. Az elektromos autókban lényegesen kevesebb a mozgó mechanikus alkatrész, így a szervizelési költségek gyakran alacsonyabbak a benzines vagy dízelüzemű járművekhez képest. A növekvő üzemanyagárak szintén arra ösztönzik a sofőröket, hogy a költséghatékonyabb alternatívát jelentő elektromos meghajtást válasszák.

A megkérdezett autósok 17,6%-a az alacsonyabb adóterhek miatt választana elektromos járművet. Az Európai Unióban számos ország mérsékli vagy törli el teljesen a tulajdonláshoz kapcsolódó adókat az elektromos autók elterjedésének ösztönzése érdekében. Németországban és Franciaországban például az elektromos autók számára mentességet vagy akár jelentős kedvezményeket kínálnak az éves üzemeltetési adók tekintetében, míg Hollandiában a regisztrációs és forgalmi adó teljes megszüntetésével támogatják az elektromosjármű-vásárlást.

A válaszadók 14,1%-a a kormányzati támogatások miatt döntene elektromos jármű mellett. Franciaországban például jövedelemtől függően a támogatás akár 7000 euró is lehet.

A carVertical felhasználóinak mindössze 14%-a nyilatkozta, hogy környezetvédelmi szempontok miatt választana elektromos alternatívát. Több nagyvárosban, például Párizsban, Londonban és Berlinben, folyamatosan bővülnek az alacsony kibocsátású övezetek, így az elektromos autók használata egyre kevésbé számít életmódbeli döntésnek, mint inkább szükségszerűségnek azok számára, akik szeretnék elkerülni a bírságokat vagy a forgalmi korlátozásokat (7,1%). 

Csökkenő támogatás, lassuló elektromosautó-piac

Számos uniós ország már csökkentette vagy teljesen megszüntette az elektromos járművek vásárlásához nyújtott támogatásokat. Svédország 2022-ben, Németország 2023-ban függesztette fel a programját, ami érezhető visszaesést eredményezett az eladásokban.

Az Egyesült Államokban, Donald Trump elnöksége idején, jelentős visszalépések történtek az elektromos járművek elterjedését támogató intézkedések terén. Visszavonták többek között az elektromos autók értékesítésének kötelezettségét, csökkentették vagy megszüntették a szövetségi adójóváírásokat, és befagyasztották a töltőinfrastruktúra fejlesztésére szánt forrásokat. Ezek a lépések lelassították a villanyautók elterjedését, és bizonytalanságot okoztak az autóiparban.

„Az állami támogatások komoly kiadást jelentenek az elektromos járművek eladásának ösztönzésére, a valódi kihívás azonban a hosszú távú fenntarthatóság – hangsúlyozza Buzelis. – Amint ezek a támogatások megszűnnek, a megfizethetőség jelentősen csökken. Tartós kereslet akkor alakulhat ki, ha az emberek önként döntenek a villanyautók mellett. Nem a támogatások miatt, hanem azért, mert jelentős összegeket takarítanak meg az üzemeltetési költségeken. Ezt azonban egyelőre kevesen veszik számításba.”

Az autógyártók elbocsátásokkal reagálnak a válságra

Arra a kérdésre, hogy miért nem vásárolnának elektromos autót, a válaszadók 32%-a a magas árat említette. 26,7%-uk a korlátozott hatótávot, 21,1%-uk a hiányos infrastruktúrát, míg 12%-uk az alacsony viszonteladási értéket jelölte meg (egyéb okok 8,2%).

Buzelis rámutat: „Az elektromos járművek jelenlegi, viszonylag alacsony piaci értéktartása akár a vásárlók javára is fordítható. A használtpiacon olyan kedvező árú villanyautók kaphatók, amelyekhez hasonló lehetőséget benzines vagy dízel járművek esetében ritkán találni.”

Az elektromos autók elterjedésének első hulláma már lecsengett. „Akiknek szükségük volt rá, vagy akiket sikerült meggyőzni arról, hogy elektromos járművet vegyenek, már megtették. Második autónak ugyanakkor kifejezetten beválhat egy elektromos modell, és a vásárlók egyre inkább fontolgatják, hogy a hagyományos járművük mellé egy elektromosat is beszerezzenek” – jegyzi meg Buzelis.

2025-ben több nagy autógyártó is jelentős létszámleépítést jelentett be a vámok, a termelési áthelyezések és a költségcsökkentési intézkedések miatt. A Stellantis ideiglenesen 900 dolgozót bocsátott el öt amerikai üzeméből, továbbá felfüggesztette a termelést a mexikói és a kanadai gyáraiban. A General Motors bejelentette, hogy több hullámban összesen több mint 3000 alkalmazottjától válik meg, míg a Nissan világszerte 10 000 munkahely megszüntetését és hét üzem bezárását tervezi.

Más nagy gyártók – köztük a Porsche, a Volvo és a Volkswagen – szintén elbocsátásokról döntöttek, ami jól mutatja a piaci nyomás hatására bekövetkező, az egész ágazatot érintő szerkezetátalakítást.

A kínai gyártók által teremtett erőteljes versenyhelyzet szintén befolyásolja az elektromos járművek piacát. A BYD gyors ütemben bővítette európai jelenlétét, és 2025 áprilisában először előzte meg a Teslát az akkumulátoros elektromos járművek (BEV) eladásában: a kínai elektromos járművekre kivetett magasabb uniós vámok ellenére 359%-os éves növekedést ért el. Egyelőre korai megjósolni, hogy a kínai gyártók képesek lesznek-e meggyőzni az európai vásárlókat az elektromos váltásról, gyors terjeszkedésük azonban már most érezhető hatással van az európai gazdaságra.