Bő kétszeres forgalomnövekedés a budapesti újlakás-piacon
A 2023-as zuhanás után, azzal összevetve idén egyértelműen élénk a budapesti újlakás-piac. A legnagyobb fejlesztők szinte mindegyike már az első hónapokban új projekttel, vagy projekt-ütemmel lépett piacra, s számtalan kisebb társasházi beruházás is indult városszerte. A növekvő kínálat alapja az ugyancsak élénkülő kereslet.
Az ismét emelkedő reálbérek, az alacsonyabb infláció, a mentális limit közelébe csökkenő lakáshitel-kamatok, illetve az állampapírok visszaeső hozama – és az ezekhez kapcsolódó aktuális (kamat)kifizetések – mind a kereslet élénkülését hozzák. A befektetési célú vásárlók növekvő száma és aránya is érezhetővé vált idén.
Mindez pedig a fő piaci mutatókban is leképeződik. „Az idei első hat hónapban 97 új, kétlakásosnál nagyobb projekt értékesítése indult el Budapesten, melyek keretében mintegy 3 ezer lakás épül. Ez az előző fél évhez képest 60%-os, a tavalyi első fél évvel összevetve közel 90%-os bővülést jelent. A fő keresleti indikátor, az eladott új társasházi lakások száma adatbázisunk szerint, idén június végéig 3500 volt, ami a megelőző fél évhez képest két és félszeres, 2023 első fél évéhez képest bő kétszeres növekedés. Ilyen magas értékesítési volument utoljára két éve, a Zöld Otthon Program vonzó hitelkonstrukciója által pörgetett időszakban láthattunk” – összegezi a fő indikátorokat Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.
Összességében tehát minden jel arra mutat, hogy – a lakáspiac egészéhez hasonlóan – az újlakás-piac is túllépett a tavalyi mélyponton, és 2024-től már jobb évek várnak a szegmensre, noha a korábbi csúcsévek volumeneit még nem közelítjük meg. Mind a lakásépítők, mind a vevők kedvező hírt kaptak tavasszal, hiszen újabb két évvel (immár 2030 végéig) meghosszabbították az 5%-os lakásáfa alkalmazhatóságát a 2026 végéig megszerzett építési engedélyek esetében.
A lakásvásárlóknak teljes áfa-visszaigénylési lehetőséget biztosító rozsdaövezeti akcióterület státuszra is egyre több fejlesztés jogosult. Nem meglepő tehát, hogy az idei év első hat hónapja alatt 12 ötvenlakásosnál nagyobb projekt értékesítését kezdték meg újonnan a fővárosban, amelyből hét száznál több lakásos (emellett további kettő lakásaira lehet már előregisztrálni, egy harmadik építése pedig egyelőre értékesítés nélkül zajlik). Összehasonlításul, tavaly egész évben 16 nagy beruházás került piacra, amelyek közül kilenc éri el a százlakásos méretet.
Bár főváros szerte nőtt a beruházói aktivitás, az továbbra is a XIII. kerületben a legélénkebb. Az OTP Jelzálogbank kétlakásosnál nagyobb társasházi beruházásokat tartalmazó adatbázisa szerint itt hat hónap alatt ezer új lakás értékesítése indult el 9 projekt keretében. Az átlagméret is messze itt a legnagyobb, 112 lakással. A XI. kerületben 580, míg a XIV. kerületben 300 újépítésű lakás került piacra hat hónap alatt. Projekt darabszámra a XI. kerület áll az élen 15-tel, amelyet alig lemaradva a III. kerület követ 13 új társasházzal.
Az újlakás-piacot tekintve hagyományosan legmozgalmasabbak közé tartozó VIII. kerületben ugyanakkor csupán két tetőtéri beruházás jelent meg a piacon, a rendre a dobogón álló IX. kerületben pedig mindössze 110 új lakás értékesítése indult el. Ezzel szemben látványos a lakásépítők aktivitásának erősödése az elmúlt években felfedezett két slágerkerületben, a IV.-ben és a XXIII.-ban (230, illetve 160 új lakás). Idén a jelenlegi adatok szerint a tavalyinál 13%-kal több, mintegy 6450 új társasházi lakás átadására számíthatunk Budapesten[1]. Ennek közel harmada, 1900 a XI. kerületben készül el, amit 1450 lakással a XIII., majd 800 új otthonnal a III. kerület követ. Minden kerületben várható társasház-átadás. Emellett 2025-re is már 4300 lakást tartalmaz az OTP adatbázisa, s mintegy háromezret 2026-ra is, aminek közel fele ráadásul már gazdára talált.
A kereslet volumenében, azaz az idei első fél évben eladott új lakások számában nagyjából 1450 lakással a XIII. kerület az első (ez a fővárosi forgalom több, mint 40%-a), melyet a XI. kerület 530, a IX. és XIV. kerületek pedig 230-230 lakással követnek. Mindeközben – a fentiekben részletezett folyamatok eredőjeként – az átadott, de eladatlan lakáskészlet két év után újra csökkenést mutat, s június végén 850 darabon állt, azaz ennyi azonnal költözhető lakásból lehet most választani Budapesten. Ez valamivel több az elmúlt tíz év átlagánál, ám a következő egy év során – amíg az új kínálat még nem éri be a piaci remények szerint továbbra is erős keresletet – várhatóan még lejjebb megy. Mindemellett 5100 már építés alatt álló ingatlan adja az új kínálat gerincét. Rögtön költözhető lakásból a XI. és XIII. kerületben van a legtöbb (220, ill. 150 db), míg épülőfélben lévők közül hagyományszerű a XIII. kerület elsősége (1840 db). A legkönnyebb helyzetben emellett azok vannak még, akik a XIV. és IX. kerületekben keresgélnek, a legbővebb kínálatból ők választhatnak.
Mivel nominális árcsökkenés a lakáspiaci lejtmenet idején sem volt az új lakásoknál, most, a látványosan élénkülő kereslet reálértéken is egyértelmű drágulással jár. „A kínálat döntő részét adó 2025-ös átadású lakások esetében most nagyjából 1,52 millió forintos átlagos négyzetméterárral lehet kalkulálni a fővárosban. Bár – elsősorban a projektek indulásakor, bevezető szakaszban, a külső kerületekben – elcsíphetők még egymillió alatti árak, az általános drágulással a felső limit is egyre távolabb kerül az átlagemberek képzeletétől. Jelenleg az adatbázisunkban szereplő mintegy 340, publikusan értékesítés alatt álló projektben van olyan lakás, amelynek 4,5 millió forint négyzetmétere, de a projekt teljes átlagára is 4,25 milliós” – mondja Valkó Dávid.
[1] Ez a házak megépülését jelenti, és nem ugyanaz a statisztika, mint amit a KSH használatba vételi engedélyként közöl!
