Bővült a kereskedelmi forgalom: Több ruhát, de kevesebb élelmiszert vásároltunk októberben
A fogyasztói bizalom októberben még növekedett, de novemberben már bő másfél ponttal lefele korrigál. 2024. II. és 2025. I. félévében alacsony szinten látszott stabilizálódni a boltbezárások üteme, de ebben az árrésstop fenntartása, illetve a termékkör kiterjesztése felfele mutató kockázatnak számít. Kedvező a kiskereskedelmi különadó sávhatárainak visszamenőleges megemelése, ugyanakkor a vegyes élelmiszerkereskedelmi cégek profitmarzsa a 2024-es beszámolási évben jelentősen visszaesett, a hat legnagyobb kiskereskedelmi lánc esetében pedig már második éve negatív tartományban van. A kereskedelem ágazat bruttó hozzáadott értéke csökkenő trendben van 2021 óta, és az előzetes adatok alapján tavaly és idén is 10% alá süllyedhetett.
A kereskedelem teljesítménye:
Az október szezonális és naptárhatástól kiigazított adatok alapján a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,5%-kal nőtt szeptemberhez képest. A havi bővüléshez a nem élelmiszer kategória és a benzinkutak forgalma járult hozzá, ugyanakkor az élelmiszer kategória forgalma csökkent szeptemberhez képest. Viszonylag nagy mértékben, 1,4%-kal csökkent az élelmiszer szaküzletek forgalma egy hónap alatt, míg a nem élelmiszer kategórián belül a ruházati szaküzleteké jelentős mértékben, 6,1%-kal nőtt októberben. Az októberi adat 3,2%-kal van a 2021-es év havi átlaga felett, meghaladva az eddig rekordnak számító húsvéti forgalmat.
Tavaly októberhez képest 3,1%-kal nőtt a forgalom az utolsó negyedév elején, vagyis az októberi dinamika felfelé húzza az év első tíz hónapjában látott 2,9%-os bővülést.Az év utolsó két hónapja is növekedést hozhat a várakozásaink alapján, így a 2025-ös bővülés 3% felett is alakulhat a kiskereskedelemben. Az októberi éves szintű növekedéshez javarészt a nem élelmiszer kategória járult hozzá, ami tavaly októberhez képest 5,2%-kal bővült. Ezen belül kiemelhető a drogériák és az internetes forgalom 10% feletti, valamint a ruházati szaküzletek 8,6%-os növekedése.
Októberben 11%-kal bővült a hazai csomagküldő és internetes kereskedelem forgalmának volumene éves alapon, bár az előző hónaphoz képest lényegében stagnált. A kiskereskedelmi forgalomból való részesedése jelenleg 8,9% (ami 0,1 százalékpont részarány csökkenést jelent havi alapon). Novemberben a black friday akciók miatt további növekedésre lehet számítani, de ebben kockázatnak számít a Magyarországon nem adózó ázsiai platformok népszerűsége.
A kereskedelem meghatározó folyamatai:
A kiskereskedelmi üzletek számára vonatkozó legfrissebb, 2025 első félévére vonatkozó adatok alapján stabilizálódni látszik a boltbezárások üteme. Még ezt megelőzően, 2024 második félévében történt egy hirtelen csökkenés, amikor a féléves bezárások üteme a harmadára esett, így az üzletszám 1,3%-kal csökkent. Ez az alacsony ütem ismétlődött meg most is: az idei első félévben szintén 1,3%-kal csökkent az üzletszám, ami 1 232-vel kevesebb boltot jelent az év elejéhez képest (benzinkutak nélkül). Ez azt jelenti, hogy naponta közel 7 üzlet zárt be, ami jóval alacsonyabb, mint a 2023 első félévében tapasztalt közel 25 üzlet. Ezek alapján az látszik, hogy már kifutott az olyan 2022-23-ban jelentkező sokkok hatása az üzletfogyásra, mint a hirtelen csökkenő kereslettel egyidejűleg megugró rezsiárak.
Ugyanakkor jelenleg más kockázatok vannak jelen, különösen az árrésstop, ami a nagyobb vegyes élelmiszerüzleteket érinti, illetve áttételesen kisboltokat és élelmiszer szaküzleteket is, hiszen az intézkedés az alacsonyabb árakkal a nagyobb üzletláncokhoz terelheti a vásárlókat, de a láncokat a mesterségesen alacsonyabban tartott árakkal hozza nehéz helyzetbe. Az első félévben az látszik, hogy a vegyes és szakosodott élelmiszerüzletek is alacsonyabb ütemben fogytak, ugyanakkor a bezárt üzletek között kétszeresére emelkedett a vegyes kereskedések részaránya. Mivel az árrésstop bevezetése 2025 első félévében történt, az árrésstop boltbezárásokra gyakorolt hatásáról inkább a második féléves adatok alapján kaphatunk részletesebb képet, ekkor már emelkedhet az érintett üzlettípusok bezárási üteme.
Kiskereskedelmi üzletek számának változása
A november-december időszakban több intézkedés is hathat a boltok forgalmára. Továbbra is felhasználhatók a nyugdíjas élelmiszer-utalványok, illetve a háromgyerekes anyák novemberben kaphattak először szja-val növelt bért. Ezen felül decembertől ismét vásárolható hideg élelmiszer SZÉP kártyával, bár ennek a forgalomnövelő hatása a korábbi hasonló intézkedések alapján kérdéses, a fogyasztók valószínűleg csak alternatív forrásként használjak ezt a lehetőséget és az így megmaradt jövedelmüket nem a kiskereskedelemben költik majd el.
Novemberben hibahatáron belüli csökkenéssel megtorpant a három hónapja tartó növekedés a GKI üzleti bizalmi indexében. Ezen belül azonban a fél éve monoton növekvő kereskedelem alindexe 2 ponttal emelkedett.
Kiskereskedelmi forgalom, reálbér és fogyasztói bizalom
A GKI fogyasztói bizalmi indexében is negatív korrekció történt és novemberben háromhavi bővülés után bő másfél ponttal csökkent a mutató értéke. A mutatót kizárólag a lakosság saját pénzügyi helyzetének megítélése húzta le, miközben a munkanélküliek számának várható alakulását illető kilátás lényegesen javult. A fogyasztói bizalom alakulásában szerepet játszó áremelkedést vizsgálva azt látjuk, hogy a kiskereskedelmi forgalom legnagyobb részét kitevő árucsoportok közül az élelmiszerek ára 3,9%-kal nőtt, míg az üzemanyagé 2,2%-kal csökkent októberben (szeptemberhez képest az élelmiszerek ára 0,1%-kal, az üzemanyag árak 1,1%-kal mérséklődtek).
Bár a lakosság munkanélküliségtől való félelme továbbra is csökken, a munkaerőpiaci adatok ezt nem alapozzák meg. Ugyan szeptemberről októberre 5 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, ez elmarad a tavaly októberi szinttől, illetve a háromhavi átlagban is csökkenés látszik. A munkaerőpiacon pozitív trendforduló legkorábban 2026-ban várható a gazdaság erősödésével, de a munkaerőpiac általában lassan reagál, így a hatások vélhetően rövidtávon moderáltak lesznek.
A vegyes élelmiszer kereskedelem profitja
November közepén tudhattuk meg, hogy visszamenőlegesen a 2025-ös adóévtől kezdve megemelik a kiskereskedelmi különadó sávhatárait a kulcsok változatlansága mellett. Ez 3500-4000 üzletet érint, ezen belül nagyságrendileg 2500 üzlet mentesül is a legkisebb, 0,15%-os kulcs alól. Ezen üzletek 40%-ban gyógyszertárak és dohányboltok.
Ugyanakkor az ágazati különadó leginkább a vegyes élelmiszer kereskedelmet érinti, amely szegmensben minden négy forintból hármat a hat legnagyobb kiskereskedelmi láncban költünk el. Ez is mutatja, hogy lakosság mindennapi bevásárlásaiban fontos szerepet töltenek be ezek az üzletláncok. Mivel bevételük jelentős része után a különadó legmagasabb, 4,5%-os kulcsa érvényes, így az elmúlt években az összesített profitszintjük folyamatosan csökken, a különadó bevezetésével és szintjének emelésével párhuzamosan. Az utóbbi két évben összesítve már veszteségesen működtek ezek a láncok. Ez az állapot veszélyt jelent a szegmensben foglalkoztatottak számára nézve, és további beruházások elmaradását eredményezheti. Ezzel szemben vegyes élelmiszer kereskedelem többi szereplőjének (a hat legnagyobb láncon kívül) – akiket kevésbé érint súlyosan a különadó – profitszintje nagyjából állandó tudott maradni, sőt, volt amikor növekedett is. Összességében a kereskedelem ágazat bruttó hozzáadott értéke is csökkenő trendben van 2021 óta, és az előzetes adatok alapján tavaly és idén is 10% alá süllyedhetett.
