Csak az ingatlanok mintegy 5 százaléka állná a sarat az új határidős épületenergetikai szabályozás szerint

Egy tavaly év végi új rendelkezés szerint 2022. június 30. után csak a legalább BB energetikai besorolású épületek kaphatnak használatbavételi engedélyt. A rendelet eredetileg 2021. január 1-jén lépett volna életbe, amelynek elhalasztásával az építkezők némi időt nyertek, érdemes azonban minél hamarabb felkészülni az eddiginél szigorúbb szabályozásra. Az Országos Építésügyi Nyilvántartás adatai a tavaly energetikailag besorolt épületek csupán mintegy 5 százaléka felel meg a követelménynek. Gali András építészmérnök, épületenergetikai szakmérnök, az Országos Tanúsító Központ tulajdonosa szerint az NHP Zöld Otthon Program keretében biztosított, kedvező kamatozású lakáscélú hitel lendületet adhat az energiahatékony ingatlanok építésének és vásárlásának. Ugyanakkor érdemes az otthonok energiahatékony átalakítását is megfontolni, ugyanis már pár éven belül megtérülhet az anyagi befektetés.

Csak az ingatlanok mintegy 5 százaléka állná a sarat az új határidős épületenergetikai szabályozás szerint

Az építkezőknek kicsivel több mint fél évük van csupán, hogy megfeleljenek a rendelkezésben foglaltaknak, miszerint jövő év június 30. után csak olyan új ingatlan kaphat használatbavételi engedélyt, amelynek energiahatékonysága eléri a közel nulla energiaigény követelményszintjét. Az ezzel egyenértékű BB vagy annál jobb besorolás pedig csak abban az esetben adható az épületre, ha az legalább 25 százalékban a helyszínen vagy a közelben előállított megújuló energiaforrást használ.

Távol a nullától

A hazánkban található 4,5 millió lakóegység[1] körülbelül 28 százaléka rendelkezik jelenleg az energetikai állapotot vizsgáló tanúsítással. Az elmúlt három évben energetikailag vizsgált épületek 67-68 százaléka CC (korszerű) és GG (átlagosat megközelítő) közötti besorolást kapott a publikusan elérhető e-statisztikák adatai szerint. Az ingatlanok 28-29 százaléka azonban gyenge, rossz, vagy kiemelkedően rossz minősítésű (HH és JJ közötti). 2018 és 2020 között 80 százalékot növekedett a minimális (AA++) és közel nulla (BB) energiabesorolás közötti, adott évben tanúsított épületek száma, mindazonáltal így is csak a tanúsított ingatlanok mintegy 5 százalékát fedte le 2020-ban. 33 százalékkal több épület kapott BB besorolást tavaly, mint 2019-ben.
 
„A Magyar Nemzeti Bank (MNB) novemberi Lakáspiaci jelentése szerint a legalább közel nulla energiaigénynek megfelelő szintet a 2016 óta kiadott tanúsítványok mindössze 2,9 százaléka teljesíti. Azóta évente látható fokozatos javulás a kiadott tanúsítványok besorolásainak eloszlásában, ami elsősorban az újépítésű lakások számának emelkedése miatt következett be. Ugyanakkor a legalább BB besorolású ingatlanok aránya a tanúsított lakóingatlanokon belül még 2020-ban is csupán 4,8 százalék volt. A teljes lakásállomány energetikai tulajdonsága összességében még rosszabb lehet, tekintve, hogy a kiadott tanúsítványok az összes új építésű lakást és az eladott használt lakások csak egy bizonyos részét fedik le. Az arány növekedését felgyorsíthatja az NHP Zöld Otthon Program (ZOP) keretében október 4. óta elérhető kedvezményes hitel, amely az energiahatékony új lakóházak építését ösztönzi. A Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület tagjai és a Bankszövetség rendelkezésér álló információk szerint az NHP ZOP hatására jelentősen nőtt az érdeklődés az új lakások iránt” – mondja Gali András.

Még mindig az utcát fűtjük

„Magyarországon az egyik legnagyobb megtakarítási potenciálról a lakóépületek kapcsán beszélhetünk. Az országos primerenergia-felhasználás mintegy 40 százaléka köthető az épületek, egyharmada a háztartások energiafogyasztásához, amelyek a végső energiafogyasztásuk 72-74 százalékát fűtésre fordítják. Kevesen tudják, hogy az energetikai tanúsítványokat nemcsak újépítésű ingatlanokra kell kiállítani, hanem minden olyanra, amelyet értékesítenek, a szerződés megkötéséhez ugyanis szükség van a szakvéleményre. Jelentősen növelheti az épületek, lakások ingatlanpiaci értékét a megfelelő energetikai állapot, ezért érdemes akár csak egy-egy energetikai felújítással korszerűsíteni otthonunkat, ami már rövid távon is anyagi előnyt jelenthet. Egy kazáncsere például szinte biztosan megtérül 5 éven belül” – vélekedik az épületenergetikai szakmérnök.
 
A régi épületek kedvezőtlen energiahatékonysága miatt az 1959 előtt épült épületekben a fajlagos primer energiafogyasztás több mint háromszorosa, a fűtési primer energiaigény több mint négyszerese az új lakásokénak. A már kedvezőbb mutatókkal rendelkező, 1976–1989 között épült épületekben a fajlagos primer energiafogyasztás még mindig több mint kétszerese, a fűtési primer energiaigény több mint két és félszerese az új lakásokénak. 2020-ban a lakott ingatlanok 70 százaléka még a rendszerváltás előtt épült, és a családi házak 63 százaléka, a kis társasházak 77 százaléka, míg a panelek 52 százaléka nem rendelkezett külső hőszigeteléssel, a felújítási arány pedig évente megközelítőleg csupán 1 százalék.
 
„Az otthonok hőveszteségének jelentős része a nyílászárókon keletkezik, ezért érdemes a kialakításkor, felújításkor egyaránt kiemelt figyelmet fordítani ezekre. A nyílászárót, illetve szigetelést érintő fejlesztések kiváló befektetési lehetőséget jelentenek, ezzel meggátolhatjuk ugyanis, hogy szökjön a meleg az otthonunkból, és az utcát fűtsük. Választás előtt nézzük meg a nyílászáró hőátbocsátási értékét (Uw érték[2]). Minél alacsonyabb ez az érték, annál jobb a szerkezet hőszigetelése. A korszerű ablakok további előnye, hogy szinte tökéletesen zárnak még a legszelesebb időben is. Ez a tulajdonság legalább akkora energiamegtakarítást jelenthet, mint a magas hőszigetelő képesség. A külső árnyékolók éjszakai használatával pedig még tovább csökkenthetjük a hőveszteséget és ezáltal az energiafelhasználást a fűtési szezonban” – teszi hozzá Búcsi János, a belga Deceuninck nyílászáróprofil-gyártó vállalat Key Account Managere.

Kevesebb új lakás, egyre népszerűbb felújítás

Az MNB adatai alapján[3] a hitelfelvevők a felvett lakáshitelek közel 70 százalékát továbbra is használt lakás vásárlására fordítják, míg a felújítási és korszerűsítési célokra szánt hitelek részaránya az egy évvel korábbi 10 százalékról 14 százalékra emelkedett. 2021 első három negyedévében éves összevetésben 1,7 százalékkal csökkent az átadott új lakások száma. A 2020-as nagy bővülésben az eredetileg 2021-től életbelépő szigorúbb energetikai szabályozás is szerepet játszott, majd a határidő kitolását követően számos társasházi fejlesztés csúszott 2021 első félévére. A teljes 2021-es évre a piaci szereplők szerint hozzávetőlegesen 20 ezer lakás átadása várható, ami elmarad a 2020-as 28 ezres szinttől. A már elkészült vagy 2022. júliusig várhatóan átadásra kerülő aktuális újlakás-kínálat 58 százaléka lehet BB vagy jobb besorolású. A környezeti szempontból fenntarthatóbb új lakások mintegy 3,5 százalékkal drágábbak a kínálatban, a magasabb ár ugyanakkor egyrészt hosszú távon a hatékonyabb fenntartás és a nagyobb értékállóság miatt megtérülhet, másrészt az NHP ZOP által biztosított kamatelőny ellensúlyozhatja a magasabb kínálati árat.

Fél százalékkal emelkedett a hazai alapkamat

50 bázispontos kamatemelés. A Magyar Nemzeti Bank meglepetésre 0,5 százalékos kamatemelést hajtott végre, ezzel az alapkamat 2,9 százalékra, az overnight hitel és egyhetes hitel kamata 4,9 százalékra, az overnight betéti kamatszint 2,9 százalékra emelkedett.
2022. 01. 26. 06:00
Megosztás:

Új tulajdonoshoz került a depo.hu

Gazdát cserélt a hazai internet egyik legrégebbi szereplője, a depo.hu. A felvásárló Eazy Digital ügynökségnek komoly tervei vannak az online piactérrel.
2022. 01. 26. 05:30
Megosztás:

Gondot okozhat a jelentős béremelkedés

Már tavaly is tempósan emelkedtek az átlagbérek, de az infláció sokat elvesz belőle. Az idén is erre lehet számítani.
2022. 01. 26. 05:00
Megosztás:

Ekkora volt a fizikai dolgozók átlagos órabére a negyedik negyedévben

A fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére 1441 forint volt tavaly a negyedik negyedévben, ez 9 százalékos növekedés az előző év azonos időszakában mért 1322 forinthoz képest - közölte a Trenkwalder és a Moore Hungary kedden az MTI-vel.
2022. 01. 26. 04:01
Megosztás:

Magyar Telekom elemzés

Emelkedéssel és a 420 forintos szint felett zárva fejezte be a keddi napot a Magyar Telekom, ezzel ráfordulva a hét, de talán a hónap legfontosabb eseményére, a FED kamatdöntésére. A mai kereskedési órákban is USA szigorítása tarthatja lázban a nemzetközi és a hazai piacot is, a Telekom árfolyama pedig amíg 420 felett mozog megtarthatja esélyét a 440-es ellenállásra. A csökkenő trendvonal átlépése lenne igazán a nagy jel a bikák számára, de egyelőre csak oldalazgat a papír 2022-ben.
2022. 01. 26. 04:00
Megosztás:

Richter elemzés

2021 júliusi mélypontokra zuhant le a Richter jegyzése két hét leforgása alatt és további eladói nyomás várhat rá, amennyiben nem tudja tartani a 8100 forintos támaszt. A világ Oroszország ukrajnai határon történő mozgósítása és a FED pénzcsapok zárása miatt aggódik, kicsit mintha háttérbe is szorították volna a koronavírus statisztikákat az aggodalmak. A Richter számára a 8000-es támasz lehet a következő pillér, amennyiben az eladók folytatják a nyomást.
2022. 01. 26. 04:00
Megosztás:

MOL elemzés

A MOL a nemzetközi börzék esése alatt is tartja magát és tegnap is a 2600 - 2700-as zóna között oldalazott a papír. Makroadatok tekintetében ma a várva várt FED kamatdöntésre fókuszálhatnak a befektetők, de a magyar börze erre csak holnap reagálhat érdemben. Az elmúlt napok is már egy lehetséges szigorításról szóltak, a kamatszintet azonban tartásra jelölik az elemzők, inkább a pénzcsapok zárása miatt aggódnak a spekulánsok. A MOL technikai képében nincs változás, 2500 felett esély van a további feljutásra.
2022. 01. 26. 04:00
Megosztás:

OTP elemzés

Alulteljesítő volt tegnap is a BÉT és ezen belül az OTP súlya is húzta lefelé a magyar indexet. A hazai bankpapír egyre ingoványosabb terepre téved, tegnap ugyanis már a 17 000 forintos támasz alatt zárt az árfolyam, amely a medvék malmára hajthatja a vizet. A ma késő délutáni Fed kamatdöntésre figyelnek leginkább a befektetők, az elmúlt napokban egy vártnál erősebb szigorításra vár a befektetők többsége. Az OTP számára 17 000 alatt, amennyiben folytatódik az esés akkor a 16 500-as szint adhat megnyugvást.
2022. 01. 26. 04:00
Megosztás:

Nagyobb lépésekkel folytatódik a kamatemelés

A másodkörös inflációs kockázatok mérséklése és a várakozások megfelelő alakítása az alapkamat-emelési ciklus havi ütemű, a decemberinél nagyobb lépésközzel történő folytatását teszi szükségessé - indokolta az 50 bázispontos keddi kamatemelést a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa közleményében.
2022. 01. 26. 03:30
Megosztás:

Az IMF rontott az idei világgazdasági növekedési előrejelzésén

A tavaly októberben vártnál 0,5 százalékponttal lassabban, 4,4 százalékkal nő idén a globális gazdaság a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden kiadott, World Economic Outlook (WEO) felülvizsgált prognózisa szerint; ugyanakkor jövő évi növekedési várakozását az IMF 0,2 százalékponttal 3,8 százalékra emelte. A szervezet idén a korábban vártnál gyorsabb inflációval és csaknem 12 százalékkal emelkedő olajárakkal számol.
2022. 01. 26. 03:00
Megosztás:

Végleges megállapodást kötöttek a német Rheinmetall tulajdonszerzéséről a 4iG-ben

Végleges megállapodást kötött Jászai Gellért befektetési társasága, a KZF Vagyonkezelő Kft., a 4iG Nyrt., valamint a német Rheinmetall AG; a német világcég részvényvásárlással és tőkeemeléssel 25,12 százalékos tulajdont szerez a 4iG Nyrt.-ben, amellyel a magyar informatikai és távközlési cégcsoport legnagyobb nemzetközi befektetője lesz - közölte a 4iG az MTI-vel kedden.
2022. 01. 26. 02:30
Megosztás:

Korlátozzák a lakossági áram és gáz árát Romániában

Romániában ideiglenesen korlátozzák a lakossági villamos energia és gáz árát, illetve kiterjesztették az árkompenzációban részesülők körét; az újabb intézkedések februárra és márciusra érvényesek.
2022. 01. 26. 02:00
Megosztás:

Budapesten vásárolt irodaházat az ÉPKAR

Irodaházat vásárolt Budapesten 10,8 milliárd forintért az ÉPKAR Zrt. - közölte a vállalat a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján kedden.
2022. 01. 26. 01:30
Megosztás:

Lengyelországban részbeni távoktatásra térnek át

Lengyelországban csütörtöktől február végéig távoktatásra térnek át az általános iskola felsőtagozatú osztályai és a középiskolák - jelentette be Przemyslaw Czarnek lengyel oktatásügyi miniszter kedden.
2022. 01. 26. 01:00
Megosztás:

Nagy összegű élelmiszeripari beruházás valósul meg Szekszárdon

Az Agrárminisztérium (AM) 1,8 milliárd forintos támogatásával 3,6 milliárd forintos tejipari és borászati beruházás valósul meg Szekszárdon - jelentette be a tárca mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára kedden Szekszárdon.
2022. 01. 26. 00:01
Megosztás:

15 százalékos bérfejlesztés a budapesti közműveknél

A szakszervezetekkel kötött megállapodás nyomán, átlagosan 15 százalékos béremelést hajt végre munkavállalói körében a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. (BKM) - tájékoztatta a társaság kedden az MTI-t.
2022. 01. 25. 23:30
Megosztás:

Magyarország önellátó lesz villamosenergia-ellátásban

A Paksi Atomerőmű két új reaktorával reálissá válik, hogy Magyarország villamosenergia-ellátás terén önellátó legyen ennek az évtizednek a végére - írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden közösségi oldalán.
2022. 01. 25. 23:00
Megosztás:

Romlott a fogyasztói hangulat az Egyesült Államokban

Az előző három hónapban elért javulás után januárban csökkent a fogyasztói hangulatindex az Egyesült Államokban, bár a vártnál kevésbé a Conference Board gazdaságkutató intézet kedden publikált felmérése alapján.
2022. 01. 25. 22:30
Megosztás:

Az egyhetes betéti eszköz kamata is emelkedni fog

A tavaly decemberinél gyorsabb ütemben folytatódik a monetáris szigorítás, nemcsak az alapkamat, hanem az egyhetes betéti eszköz kamatának emelésével is; a következő hónapokban a januári lépés lesz a kiindulási pont - mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a kamatdöntést követő online háttérbeszélgetésen kedden.
2022. 01. 25. 22:00
Megosztás:

Nem csak az agráriumban hasítanak a beruházások

A nagyobb vállalkozások csaknem fele hajtott végre jelentősebb, legalább 10 millió forint értékű beruházást az elmúlt két évben – derül ki a Magyar Bankholding kis- és középvállalkozásokat vizsgáló kutatásából. A felmérés alapján a beruházási kedv továbbra is magas, a megkérdezett vállalkozások több mint egynegyede tervez további beruházást a következő egy év során. Az ITM Magyar mikro, kis- és középvállalkozások megerősítésének stratégiájából kiderül, hogy a hazai kkv-szektor termelékenysége ugyan gyorsan javul, de még így is jelentősen elmarad az európai átlagtól. Látják ezt a vállalatvezetők is, a beruházásaik célja döntő részben a hatékonyságnövelés volt.
2022. 01. 25. 21:30
Megosztás: