Csak minden ötödik magyar dolgozhat otthonról
Bár a magyar Munka Törvénykönyve[1] kizárólag a rendszeres otthoni munkavégzést, azaz a távmunka fogalmát ismeri, a gyakorlatban az alkalmi jellegű home office egyre több munkaszerződés részét képezi. Az Eurostat[2] adatai szerint 2023-ban az Európai Unióban a 15–64 éves foglalkoztatottak 22,2 százaléka végzett munkát otthonról, akár rendszeresen (8,9 százalék), akár alkalmanként (13,3 százalék). Ez a szám 10 évvel korábban, vagyis 2013-ban még csupán 11,9 százalék volt, míg a pandémia idején 2021-re elérte a 24 százalékot. Azóta enyhe csökkenés figyelhető meg, de a jelenség nem tűnt el – csupán új formákat ölt.
A HR-szolgáltató elemzése alapján két, egymással párhuzamos tendencia alakítja jelenleg az otthoni munkavégzés jövőjét: egyes cégek fokozatosan visszahívják dolgozóikat az irodába – ezt támasztja alá a home office EU-s átlagának enyhe csökkenése is 2023-ra, miközben más vállalatok viszont már a „work from anywhere” (dolgozz bárhonnan) elvét követik, teljes helyfüggetlenséget biztosítva munkavállalóik számára.
A WHC Csoport szakértői szerint ez a kettősség komoly feszültséget szül a munkaerőpiacon, különösen a toborzás során. A munkavállalók részéről ugyanis erős az igény a rugalmas munkavégzésre, különösen a szellemi foglalkozások területén – az IT és back office munkakörökben például már alapelvárás a heti legalább egy-két nap home office.
„Azok a munkáltatók, akik képesek alkalmazkodni a változó munkavállalói igényekhez, nemcsak a tehetségek bevonzásában, hanem a megtartásban is élen járhatnak. A home office nem minden munkakörben kivitelezhető, de ahol igen, ott a rugalmasság hiánya már hátrányt jelent az értékes munkavállalók megszerzésében” – emelte ki Horváth Ágnes, a WHC szellemi munkaerő kölcsönzés- és közvetítés üzletágának (WHC Heads) vezetője.
A WHC Csoport és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány legfrissebb reprezentatív kutatása[3] szerint az aktív korú munkavállalók 19 százaléka olyan munkakörben dolgozik, ahol lehetséges az otthoni munkavégzés, vagyis 81 százalék számára nem teljesül a feltétel, vagy azért, mert a jelenlegi munkahelyén nincs rá lehetősége, vagy a munkaköre nem alkalmas a home office-ra. Az otthonról dolgozók 68 százaléka meg van elégedve a jelenlegi otthoni munkanapok számával, többsége heti két napot tölt home office-ban. Ugyanakkor a munkavégzéshez szükséges támogatásban 39 százalékuk nem részesül, holott a hatékonyságuk növelhető lenne, ha rendelkezésre állnának az ehhez szükséges feltételek, legyen az anyagi (például rezsikompenzáció, internethozzájárulás) vagy eszközbeli támogatás.
Az Eurostat[4] magyarországi adatai is hasonló tendenciát mutatnak, kis eltéréssel: a home office elterjedtsége 2021-ben érte el csúcspontját 13,5 százalékkal, majd ezt követően visszaesett: 2023-ban csupán 8,6 százalék volt. Ugyanakkor a fiatalabb generációk, különösen a Z generáció körében továbbra is jelentős az igény az otthoni munkavégzésre. A „digitális bennszülöttként” jellemzett korosztály számára a technológiai rugalmasság és időbeli szabadság ma már nem kiváltság, hanem alapelvárás.
A gazdasági fejlettség és az otthoni munkavégzés között is szoros összefüggés mutatható ki: az Eurostat[5] 2022-es adatai alapján a GDP/fő és a home office viszonya alapján a fejlettebb tagállamokban nagyobb az aránya az otthonról dolgozóknak. Míg Hollandiában 2023-ban az alkalmazottak több mint fele dolgozott otthonról (52 százalék), addig Bulgáriában ez az arány mindössze 2,8 százalék volt.
A WHC szakértői szerint a jövő a munkaerőpiacát azok a vállalatok formálják majd sikeresen, amelyek képesek megtalálni az egyensúlyt a hatékonyság és a rugalmasság között. A merev jelenléti elvárásokkal szemben a választás szabadságát kínáló modellek nemcsak a munkavállalói elégedettséget növelik, hanem versenyelőnyt is jelentenek a tehetségekért folytatott globális harcban.
[1] https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200001.TV
[2] https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/lfsa_ehomp/default/table?lang=en&category=labour.employ.lfsa.lfsa_emp
[3] Az Observer által, 18-64 évesek körében kor, nem, iskolai végzettség, lakóhely településtípusa és régiója szerint reprezentatív, 2000 fős mintával, a WHC Csoport és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány megbízásából végzett kutatás. Az adatfelvétel 2025 áprilisában történt.
[4] https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/lfsa_ehomp/default/table?lang=en&category=labour.employ.lfsa.lfsa_emp
[5] https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/view/lfsa_ehomp/default/table?lang=en&category=labour.employ.lfsa.lfsa_emp
