Csehországban elfogadták az úgynevezett Magnyickij-törvényt

A 200 tagú parlamenti alsóházban a kormány által benyújtott törvénytervezetet a jelenlevő 130 képviselő közül 112 támogatta. Az ellenzéki Közvetlen Demokrácia Pártja (SPD) mozgalom képviselői a szavazáskor tartózkodtak.

A törvény szerint - amelyet még a szenátusnak is jóvá kell hagynia és az elnöknek is alá kell írnia - az állam például megakadályozhatja az érintettek belépését Csehországba, vagy elrendelheti vagyonuk elkobzását. A jogszabály továbbá lehetővé teszi, hogy az állam saját hatáskörében olyan büntetőintézkedéseket is hozzon, amelyek nem szerepelnek az Európai Unió szankciós listáján.

A természetes személyek és jogi szervezetek besorolásáról a cseh nemzeti szankciós listára a kormány fog dönteni a külügyminisztérium javaslatára. A szankciós listára való besorolás ellen bírósági úton is lehet majd tiltakozni. A törvény erre a célra elsődlegesen a prágai városi bíróságot jelölte ki.

Az első Magnyickij-törvényt az Egyesült Államokban fogadták el 2012-ben, és Szergej Magnyickij orosz jogászról
kapta a nevét, aki szokatlanul nagymértékű adócsalás elkövetésével vádolt meg orosz tisztségviselőket, ezért letartóztatták, és orosz börtönben halt meg 2009-ben. A 2016-os globális Magnyickij-törvény lehetővé teszi az Egyesült Államok kormánya számára, hogy szankciókkal sújtson a világon bárkit, aki állami tisztviselőként felelős az emberi jogok megsértéséért.

Az Európai Unió tagállamai közül Franciaországnak, Hollandiának, Lettországnak és Észtországnak van már hasonló jogszabálya.

A Magnyickij-törvény elfogadása része a Petr Fiala miniszterelnök vezette jobbközép kormány programjának is. Eredetileg a jövő év végig kellett volna elfogadni, de - tekintettel az Ukrajna elleni orosz invázióra - a folyamatot felgyorsították.