Csökkenhet több százezer moratóriumos ügyfél tartozása
Új szabályozás jön a folyószámla- és hitelkártya tartozásokra
A törlesztési moratórium a money.hu korábbi cikkében értékelt feltételek mellett történő meghosszabbításával egy időben információink szerint a szabályozók arra is sort kerítenek, hogy átalakítsák a moratóriumban lévő folyószámla- és hitelkártya tartozásokra vonatkozó szabályokat.
A moratórium meghirdetésekor a kormányzati törekvés az volt, hogy a szabályozás minél egyszerűbb átláthatóbb legyen. Ezért valamennyi hitelfajtára kiterjesztették a védernyőt, noha a piaci jelzésekből már látható volt, hogy a hitelkártya és a folyószámla tartozások esetében a tartósan moratóriumban maradás az eredeti hitel magas kamatának köszönhetően messze nem kifizetődő. Arról, hogy az ilyen tartozással bíró ügyfelek számára nem hoz érdemi segítséget a moratórium, azt maga a Pénzügyminisztérium is elismerte – egyebek mellett sajtótájékoztatón hívták fel a figyelmet arra, hogy az érintetteknek érdemes minél hamarabb visszatérni a rendes törlesztéshez.
Többen nem is tudják, hogy tartoznak
A tartozások jó része annak köszönhető, hogy míg korábban a bank az ügyfél számlájára érkező jövedelméből automatikusan levonta az aktuális tartozás összegét, a moratórium hatályba lépése óta ezt csak akkor teheti meg, ha az ügyfél erre újra felhatalmazást ad. Ha ez nem történik meg, a bank köteles a tartozást úgy tekinteni, mintha az ügyfél a folyószámla és hitelkártya tartozásával belépett volna a moratóriumba. Ráadásul a meg nem fizetett tartozással – elmaradt törlesztéssel - az ügyfelet a banknak automatikusan a moratórium alatt lévőnek kellett nyilvánítania. Ennek a szabályozásnak is köszönhető, hogy a tartozások esetében a moratóriumban lévő hitelkártya tartozások aránya nemhogy csökkent, de 41,9 százalékról 47,5 százalékra nőtt is az elmúlt év második félévében.
Sokan tartoznak kevéssel
Ennek ellenére a money.hu kérdésére válaszoló bankok szerint a teljes moratóriumban lévő tartozás tekintetében messze nem a folyószámla- vagy hitelkártya tartozások jelentik a legnagyobb tételt. A CIB Banknál például a moratóriumban érintett hitelállománynak mindössze 2, a Takarékbanknál 14 százalékát teszi ki. Az ügyfélszámot tekintve ugyanakkor a moratórium alatt lévő szerződött ügyfelek 30-34 százaléka görget maga előtt ilyen tartozást.
Személyi hitellé alakulnak a tartozások
A kormányzati érvelés szerint azon ügyfélkör számára, akik jelenleg ilyen tartozással vannak a moratóriumban, át kell alakítani a tartozást, hiszen folyószámla és a hitelkártya tartozások jellemzően pillanatnyi, 1-6 hónapos időtartamban fellépő törlesztési nehézségekre szoktak megoldást kínálni, s nem arra, hogy az ügyfél 18 (a hosszabbítással akár 27) hónapig szembesüljön a havi magas kamatozással. Ha az ilyen tartozások nem mutatják a hitelkártya és folyószámla hitelekre vonatkozó karaktert, érdemes átalakítani a konstrukciókat – még akkor is, ha ez ismét visszamenőleges hatályú módosítás lesz.
A kormány szerint igazságosabb lenne ezeket a hiteleket utólagosan személyi hitellé minősíteni, amelynek kamatozása kedvezőbb. De mi legyen akkor a fizetendő kamat?
A nagy hiteleknek köszönhetően lehet kisebb a kamat?
Miután a szabályozás a 2020. március előtti időpontot tekinti kiindulópontnak, így adná magát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által meghatározott, 2020. februári személyi hitel átlagkamat, ami 11,99 százalék volt. Ám ezzel kapcsolatban fontos látni, hogy az átlagkamatot döntően a nagy összegű, hosszú, egyre több esetben végig fix futamidővel bíró hitelek húzzák le. Az MNB statisztikái szerint a legalább 3 millió forint összegű személyi hitelek állománya a teljes kitettség 20 százaléka alatt van, ám ezen hitelek a money.hu kalkulátora szerint jellemzően egyszámjegyű kamattal bírnak. Aligha véletlen, hogy maga a jegybank a Minősített Fogyasztóbarát Személyi Hitel (MSZH) konstrukciójának meghatározásakor vonalat húzott és a kis összegű hitelek esetében 500 ezer forintos hitelösszegig a kamatfelár maximumát 15 százalékban húzta meg, míg a félmilliónál magasabb hitelek esetében a kamatfelár nem haladhatja meg a 10 százalékot. A folyószámla- és hitelkártya tartozások döntő része az 500 ezer forint alatti kategóriába esik.
A folyószámla- és hitelkártya tartozások karakteréhez jobban hasonlító, kis összegű, éven belüli kölcsönök átlagkamata tavaly februárban 15,87 százalék volt. Ez még így is messze kedvezőbb lenne, mint az eredeti hitelek 20-30 százalékos átlagkamata. Ráadásul, ha már az átalakítás útjára lép a kormány, a magasabb kamattal elejét lehetne venni a személyi hitelek felvevőinek azon jogos panaszának, hogy bár ők tudatosabbak voltak, mint a hitelkártya tartozást felhalmozók, de sok esetben utóbbiak járnak jobban, hiszen összességében alacsonyabb kamattal maradhatnak a moratóriumban.
