Döntéshozók véleménye a könyvvizsgálatról!
Idén első alkalommal 94, Magyarországon, a KKV szektorban működő cég tulajdonosát, vezetőjét kérdeztük meg arról, hogy milyen általános elvárásaik valamint tapasztalataik vannak a könyvvizsgálójuk által végzett munkáról az együttműködésük során.
A felmérés a folyamat elejétől, a könyvvizsgáló megválasztásától indult. Arra is kerestük a válaszokat, hogy melyek azok a szempontok, amelyek alapján megválasztják a tulajdonosok a könyvvizsgálójukat. A válaszokból kiderült, hogy csak nagyon kevesen, mindössze a megkérdezett cégek 19 %-a az, akik több jelölt közül, szakmai és iparági tudást figyelembe véve választja ki könyvvizsgálóját. A megkérdezettek több mint 80 %-a valamilyen ajánlás alapján dönt. Túlnyomó többségében a könyvelőjük ajánlását veszik figyelembe, ami több szempontól is érdekes lehet: a legfontosabb megemlíteni a könyvelés feletti külső „kontrolt”, mint tulajdonosi elvárás a könyvvizsgálótól.
A felmérésből továbbá kiderül az is, hogy általában (60,6 %) a második negyedévben választanak könyvvizsgálót a vállalkozások, és igen nagy százalékuk (55,3 %) a maximális 5 évre választja meg partnerét. Az is jól látható, hogy a cégvezetők nagyon hűségesek a könyvvizsgálójukhoz, hiszen a megkérdezett társaságok 93,6 %-a nem mondja fel a mandátum lejárta előtt az auditor megbízatását. A későbbi adatokat figyelembe véve, nem biztos, hogy csak a hűség miatt ennyire kimagasló ez az eredmény.
Elszomorító az a tény, hogy a cégek 87,2 %-a nem biztosít adatot március előtt a könyvvizsgálónak, sőt 41,5 % csak májusban teszi ezt meg. Ennek oka a válaszadóknál a legtöbb esetben a könyvelői kapacitás, valamint a saját belső folyamataik hatékonytalansága. Figyelemre méltó, hogy a döntéshozók 69,1 %-a nem is akarja, hogy előbb legyen auditált évzárás, ami ellentmond a megfontolt vezetői stratégiai döntéseknek (Pl.: osztalékfizetésre vonatkozó késői döntés, az aktuális év közepén még az előző év köti le a pénzügyesek és a menedzsment idejét).
Érdekesség, hogy mindössze a cégek felénél (50%) tartanak évközi auditot, ami bizony jelentősen rövidítheti az év végi auditot, előbb kiderülhetnek a problémák, illetve érezhetőbb az aktív könyvvizsgálói jelenlét a vállalkozás évközi működése közben.
A felmérésből kiderül az is, hogy a cégvezetők közel 30 %-a sosem találkozik személyesen a könyvvizsgálóval, semmilyen kapcsolata nincs az aláíró könyvvizsgálóval, így nem meglepő, hogy közel ugyanennyien (20,2 %) érzik teljesen feleslegesnek az auditot. Emiatt 5-ös skálán 1-2 pontra értékelik a cég működéséhez nyújtott hozzáadott értékét a könyvvizsgálójuknak. 30,9 %-uk adott a kérdésre közepes választ, amely szintén egy semleges kategória.
A válaszadók 40,4 %-a elvárja a könyvvizsgálójától, hogy adótanácsadást is nyújtson. Ez azért érdekes adat, mert a megválasztott könyvvizsgáló nem adhat olyan tanácsadást meglévő ügyfelének, ami veszélyeztetheti a függetlenségét. A cégvezetők 40,4 %-a azonban a könyvvizsgálót adótanácsadónak is tekinti.
A megkérdezett válaszadók elmondása alapján a könyvvizsgálók 56,4 %-a nem szokott feltárni a könyvelésben ejtett hibákat, eltéréseket.
Az éves auditot követően a könyvvizsgálóknak lehetőségük van vezetői levél kiadására. A vezetői levél tartalmát nem írják elő a jogszabályok. Általában rengeteg hasznos és tanulságos információt, javaslatot tartalmazhat, amely nagy segítséget jelenthet a tulajdonosoknak a jövőbeni stratégiai döntéseik meghozatalában. Közel 70 %-a a cégvezetőknek mégsem kap ilyen vezetői levelet könyvvizsgálójuktól, mindössze a minimális szolgáltatás kapják. Ezen válaszadók többsége nem is tudta, hogy mi a tartalma a vezetői levélnek.
A felmérésben részt vevők mindössze 51,1 %- a szokta kikérni fontos stratégiai döntés előtt a könyvvizsgálója véleményét, 48,9 %-ának ez eszébe sem jut. Ebben fontos szerepe van akár a vezetői levelek hiányának, valamint azoknak a válaszoknak, amelyre az a kérdés vonatkozott, hogy mi az, amit elvárna a könyvvizsgálójával történő együttműködéstől? A válaszok többségében a személyes jelenlétet, a stratégiai gondolkodást és támogatást, az iparági ismeret megosztását, valamint a kezdeményező készséget és a személyes jelenlétet, ötletelést jelölték meg válaszul.
Természetesen a felmérésben felmerült igények cégvezetői szemszögből részben érthetők. Az igényeket a szolgáltatással a szigorú kamarai előírások és függetlenségi megfelelés miatt is nehéz összeegyeztetni. Ezek több esetben ütköznek az elvárásokkal, ami nagyban hozzájárul a könyvvizsgálók szerepéről, fontosságáról kialakult, a felmérésből is szemmel látható vegyes képnek.
Ami biztos, hogy a több jelenlét, a hatékonyabb együttműködés (pl.: személyes találkozók, évközi auditok) és a stratégiai támogatás (pl.: vezetői levél, folyamatos kommunikáció) sokat lendíthet a kölcsönösen hasznos és sikeres együttműködés irányába.
A felmérés 2021. július-augusztus között készült. Személyes, online és telefonos egyeztetések, 94 hazai, a KKV szektorban dolgozó társaság tulajdonosaival, ügyvezetőivel, gazdasági vezetővel, döntéshozóival.
