Ebből így nem lesz nagy nyugdíj! A nyugdíjpénztári tagok bajban lesznek
A jövő szempontjából viszont mindenképpen biztató, hogy a befizetések üteme gyorsul, és a pénztárak is különféle eszközökkel próbálják tagjaikat nagyobb mértékű öngondoskodásra ösztönözni – mutatott rá Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Az MNB adatai alapján új rekord született: június végén 1,076 millió tag összesen több mint 2300 milliárd forintos vagyonnal rendelkezett, így az egy főre jutó átlagos összeg 2,15 millió forintot ért el. Ez a szint tavaly év második felében lépte át a kétmilliós határt, és éves szinten 9,5 százalékos növekedést jelent.
Ennek ellenére az átlagos megtakarítás még mindig szerénynek számít, hiszen a KSH adatai szerint 2025 júniusában 244 557 forint volt az átlagos öregségi nyugdíj, tehát a jelenlegi összeg nem fedezne kilenc hónapot sem.
„Az mindenképpen kedvező, hogy a portfóliók gyarapodásával párhuzamosan a tagonkénti vagyon is folyamatosan emelkedett az elmúlt években. Elég csak felidézni, hogy négy évvel ezelőtt még 1,5 millió forint körül alakult az átlag” – jegyezte meg Gergely Péter.
Ugyanakkor hozzátette, hogy a kétmillió forint körüli összeg továbbra is kevésnek számít a tényleges nyugdíjcélú tartalékok szempontjából, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az átlag mögött jelentős különbségek húzódnak meg – többnyire a nyugdíjhoz közelebb álló korosztály javára.
A pénztárak is ösztönzik a tagokat
Az önkéntes nyugdíjpénztárak saját rendszerükön belül is arra törekednek, hogy a tagok minél többet tegyenek félre. Az egyik eszközük, hogy a fedezeti tartalékba – vagyis a tényleges nyugdíjcélú megtakarításba – annál nagyobb arány kerül, minél magasabb befizetés érkezik a számlára egy adott évben.
Az OTP Nyugdíjpénztár például 240 ezer forintos éves befizetésig a tagdíj 94,01 százalékát helyezi a fedezeti tartalékba, 240–750 ezer forint között ez az arány 96,51 százalék, míg 750 ezer forint felett már 99,01 százalék. Hasonló szabályok érvényesek a többi pénztárnál is, bár eltérő összeghatárokkal és arányokkal.
Az MBH Gondoskodás Nyugdíjpénztár például 10 ezer forintos éves befizetés alatt csak 90,1 százalékot irányít a fedezeti tartalékba, 600 ezer forint felett azonban már 98,4 százalékot.
Jelentősen nőttek a befizetések
A tagdíjak összege az idei első félévben 16,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, és elérte a 74,4 milliárd forintot. Ez részben annak is betudható, hogy az elmúlt években több pénztár emelte a minimális havi tagdíjat – az OTP például idén januártól 8 ezerről 10 ezer forintra –, de a növekedést főként a tagok egyre magasabb befizetései hajtották – hangsúlyozta Gergely Péter.
Nemcsak a tagok, hanem a munkáltatók is egyre nagyobb szerepet játszanak a befizetések emelkedésében: a jegybank szerint az idei év első felében 23,7 milliárd forint munkáltatói hozzájárulás érkezett, ami 8,8 százalékos növekedés az előző évhez képest.
Látványos portfólióbővülés
Az MNB adatai szerint az önkéntes nyugdíjpénztárak 2025 első félévében kimagasló eredményeket értek el: az általuk kezelt vagyon több mint 10 százalékkal nőtt, és meghaladta a 2314 milliárd forintot, ami történelmi rekord. A taglétszám is növekedett tavaly júniushoz képest, bár csak néhány ezer fővel.
„A pénztárak portfóliójában továbbra is a kötvények, azon belül is a magyar állampapírok dominálnak, jelenleg 51,3 százalékos súllyal. Ugyanakkor lassan, de biztosan nő a részvények és befektetési jegyek aránya is: előbbiek 11,3, utóbbiak 33,4 százalékot képviseltek június végén” – emelte ki Gergely Péter.
